0226 |
Az utóbbi időben egyre több ember szereti meg a kínai kultúrát a világon. Monacóban január 14-dikén vette kezdetét a Mai Kína című művészeti hét. Az esemény idején fotókiállítást is tartottak, amelynek témája a kínai emberek életének változása volt az elmúlt 35 évben. A kiállítás nagyon népszerű volt, a látogatók nagy száma mellett sok pozitív visszajelzést is kaptak a szervezők. A következőkben utánajárunk, hogy miért volt ennyire sikeres a kiállítás.
A fotókiállítás témája az álom és a visszaemlékezés volt. A kiállított fotók a kínai emberek életének fejlődését és változását mutatják be a kínai reform és nyitás politikájának meghirdetése óta. A kiállítást a Mai Kína című kulturális hét keretei közt rendezték meg. A kiállítás főszervezőjének, a Kínai Irodalmi Hivatalnak azt volt a célja, hogy bemutassa mindazt a hatalmas változást, amit az elmúlt 35 év hozott Kína és a kínai emberek számára, egyben pedig megismertesse a látogatókkal a mai Kínát. Zhao Shi, a Kínai Irodalmi Hivatal vezetőhelyettese a kiállítás megnyitóján tartott beszédében elmondta:
„Jelenleg Kína a kínai álom megvalósításának kritikus időszakában jár. A kínai álom egy virágzó és békés Kínát és világot vizionál. A ma elhozott fotókiállítással szeretnénk bemutatni a mai Kínát, illetve Kína változását, hogy népeink még jobban megismerjék egymást, és tovább mélyüljön barátságunk."
A kiállított 140 képet a Kínai Fotósok Bizottsága díjnyertes kínai munkákból választotta ki. A színes és fekete-fehér képek közös témája a hétköznapi emberek mindennapi élete. Az emberek változó ruházkodásán, élelmiszereiken, szórakozási szokásaikon és környezetükön keresztül mutatják be az országban az elmúlt 35 évben végbement változásokat. A képek arról árulkodnak, hogy a kínaiak életszínvonala jelentősen emelkedett. Wang Yao, a Kínai Fotósok Bizottságának vezetője így fogalmazott:
„Egyik kép sem örökít meg fontos vagy nagy eseményt, csak az emberek hétköznapi életét láthatjuk. A tárlat a változásra helyezi a hangsúlyt: például láthatjuk, hogy 35 évvel ezelőtt milyen volt a fodrásznál, és most milyen. A fotókon látható emberek ruháin, életükön, sőt, arcaikon keresztül bemutatjuk, hogy a kínai nép élete napról napra változott, álmaink lépésről lépésre valósultak meg. Mindig azt montjuk, hogy egy fotó felér ezer szóval. Nem kell kommentár, a kínaiak igazi élete látható a fotókon. Reméljük, hogy máskor is szervezhetünk majd ilyen eseményeket, és hogy a két ország fotósai között több együttműködés fog kialakulni a jövőben. A Kínai Fotósok Bizottsága gyakran szervez nemzetközi eseményeket, reméljük, hogy több monacói fotóst is meg tudunk majd hívni."
A monacói kormány nagy támogatást nyújtott a fotókiállítás létrejöttében. Michel Foger államtitkár is megjelent a kiállításon, minden képnél elidőzve pár percig. Elmondta:
„Ez egy kiváló kiállítás, minden fotó nagyszerű. Az apró dolgokon keresztül elénk tárul a kínai emberek napi életének változása és fejlődése. Igazából ezek a fotók nosztalgiát is ébresztettek bennem, mert 1981-ben jártam először Shenzhen városában, majd később is többször láthattam személyesen Kína nagy változásait. Valóban nagyszerű eredményeket ért el az ország a gazdaság fejlesztésében."
Georges Marsan, Monaco polgármestere és családja is megjelent a kiállításon. Különösen egy kínai családról készült fotósorozat nyerte el a tetszését, amelyet Tong Dong fotós 1978-2013 között készített. A képeken nyomon követhetjük a család életében történt változásokat. Marsan elmondta:
„A fotókon nagyon jól látszik, hogy mekkora változás zajlott le Kínában az elmúlt 35 évben. Sokat tanultam a kínai kultúra fejlődéséről, a kínai nők emancipációjáról, stb. Sok kis képen keresztül kapunk egy átfogó képet. Nem könnyű feladat megismertetni Kínát a monacói emberekkel, ezért elmondhatjuk, hogy ez a fotókiállítás nagyon sikeres volt."
A monacói látogatók között nemcsak fiatalok voltak, hanem idősek is. A látogatók szeretik a kínai kultúrát, szeretik Kínát is. A már több mint 70 éves Emma néni is ellátogatott a kiállításra, amelytől az emlékei felidézését várta.
„Kína engem nagyon érdekel, mert 1994-ben jártam ott egyszer. Azóta figyelem Kína fejlődését. Amikor Kínában voltam, Kína még nem volt ennyire fejlett, Pekingben még sokkal több bicikli volt, mint autó. A fotókon hatalmas változást láttam. Szeretnék még egyszer ellátogatni az országba, hogy mindezt személyesen is láthassam."
A kínai kultúra napról napra népszerűbbé válik, természetesen a kínai kormány, illetve a kulturális intézmények aktív közreműködésével.
Február 16. délutánján a Tengeri Művészeti Együttes előadást tartott Új-Zéland legnagyobb városában, Aucklandben. A pekingi és sanghaji művészek kínai tánc- és akrobatika-előadást mutattak be a helyi nézőknek, akik között szép számmal akadtak kínai származásúak is.
A helyszínen több mint 2500 néző volt, köztük David Cunliffe, az új-zélandi Munkáspárt elnöke, Huo Jianqiang új-zélandi parlamenti képviselő, valamint Huang Weizhang, az Új-Zélandi Tanács Kína Békés Egyesítéséért elnöke.
David Cunliffe beszédében kínaiul köszöntötte az egybegyűlteket. Tudósítónknak válaszolva elmondta, hogy a hagyományos kínai újév egyre népszerűbbé válik Új-Zélandon, így nagyon pozitívan fogadták a művészek előadását.
„Ez az előadás az ünnepségsorozat egyik fontos állomása volt. A hagyományos kínai újév az új-zélandi multikulturális ünnepségek fontos részévé vált."
Huo Jianqiang parlamenti képviselő elmondta, hogy mint az új-zélandi Munkáspárt első kínai tagja, nagyon örül annak, hogy részt vehetett ezen az ünnepi eseményen, amely azt mutatja, hogy a két ország közötti kulturális kapcsolatok fokozatosan elmélyültek.
„Ez az előadás mára az itt élő kínai származásúak hagyományos ünnepévé vált. Minden évben, a holdújév időszakában a művészeti együttes eljön hozzánk, ezt mindenki nagyon várja. Én személyesen nagyon büszke vagyok arra, hogy az új-zélandi Munkáspárt első kínai tagja vagyok. A Munkáspárt adta kormány és a kínai kormány közötti kapcsolatok fejlődése hosszú múltra tekinthet vissza. 1972-ben a munkáspárti kormány vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Pekinggel. 2008-ban a munkáspárti kormány írta alá a szabadkereskedelmi megállapodást Kínával. Nagyon büszke vagyok arra, hogy Kína Új-Zéland legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, emellett a két ország között a politikai, gazdasági és kulturális területeken is szélesedtek és mélyültek a kapcsolatok."
Niu Qingbao, Kína aucklandi főkonzulja az előadás helyszínén tudósítóknak válaszolva elmondta, hogy Auckland nemcsak Új-Zéland legnagyobb városa, de itt él a legtöbb kínai származású ember is az országban, körülbelül 160 ezren. Az előadás nagymértékben hozzájárul a két ország és a két nép közötti barátság fejlődéséhez.