Ha bárkit megkérnénk, hogy mondjon egy sportot, akkor nagy valószínűséggel azt fogja hallani, hogy az a sport kínai eredetű. A hosszú és rejtélyes történelem egyik velejárója, hogy statisztikai értelemben egy bizonyos ponton szinte minden elképzelhető sportformáció bizton megtörtént valahol, legyen szó egy közepes méretű labda pályán történő rugdosásáról vagy egy kis labda megütéséről egy husánggal a pályán keresztül. És ez minden sportra igaz lehet, kivéve a szörföt.

A hullámszörföt, amely bolygónk egyik legősibb sportja, későn fedezte fel magának Kína. Olyannyira későn, hogy Kínában a profi női szörfösök száma mindösszesen egy, a 27 éves hubei-i születésű Darci Liu.

Egy olyan országban, amely több mint 30 ezer kilométeres csendes-óceáni partszakasszal rendelkezik, furcsának tűnhet ez az elhanyagolás.

„Őrület, nem?!" – mondja Liu a hainani Sanyában található otthonában Kína trópusi szigetén. „Ha a tíz évvel ezelőtti helyzetet és általában a nők helyzetét nézzük, akkor most tényleg…? A kínai nők és a szörf?! Lehetetlen!" – mondja.

Liu természetesen bizonyos kulturális gátakra utal. Ezek közül is leginkább a nyílt víztől való félelemre. Kínai iskolában csak elvétve van úszásoktatás, és ezért a kínaiak közül csak kevesen tudnak úszni, még azok sem, akik vízpart mellett élnek.

A nők pedig hagyományosan kerülték a tengerpartokat, mivel attól féltek, hogy megfogja őket a nap. Ellentétben a nyugati szépségideállal, a modern Kínában a sötét bőr egyáltalán nem számít vonzónak, és a szabad ég alatt végzett kétkezi munkával azonosítják.

„Ez így igaz" – mondja Liu a nehézségekről. „Manapság már vagányabbak a fiatal lányok, és nyitottak bármilyen újdonságra. Szerintem a szörf nagyon pozitív sport" – teszi hozzá.

„A szörfözés nagy változást hozott az életemben" – folytatja Liu most már sokkal lelkesebben. „Ennek köszönhetően rengeteg lehetőség nyílt meg előttem, és segített abban, hogy megtaláljam önmagam egy olyan időszakban, amikor nem álltak jól a dolgaim."

2007-ben az akkor húszéves Liu Sanyába költözött. Nem volt munkája és igazi terve sem. Kamaszkori éveinek nagy részét balettozással töltötte a wuhani művészeti akadémián. Ebben az időszakban állt először szörfdeszkára és tanult meg úszni.

„A tengertől ezer kilométerre nőttem fel, és azelőtt sohasem jártam úszóedzésre" – emlékszik vissza. „Volt egy nagy folyónk, de a szüleim nem engedték, hogy fürödjek benne, mivel veszélyesnek tartották."

Végül egy kaliforniai szörfös, Matt Hammond volt az, aki segített abban, hogy legyőzze a félelmét és meglovagolja az első hullámot. A közös találkozásból szerelem és házasság lett.

„Ő volt az, aki megismertette velem ezt sportot" – meséli. „Az első deszkás élményemet végigordítottam, de ez így is hihetetlenül izgalmas és szórakoztató élmény volt. A szörfözés olyan könnyed boldogságot hozott az életembe, amit korábban sohasem éreztem. A hullámlovaglással megtaláltam önmagamat."

A tanult táncos fizikai erejének köszönhetően gyorsan alkalmazkodott a vízi sporthoz. Balett-tudását elegáns, esztétikailag is megnyerő technikára váltotta, bár azt mondja, hogy a két sportban csak az egyensúly és a magabiztosság közös.

Liu 2010-ben kezdett el versenyezni, csupán három évvel azután, hogy szörfdeszkát vett a kezébe, és a Swatch hamarosan szponzori szerződést ajánlott neki. 2011-ben az óragyártó profi csapatának tagjává választotta, és wild card-os résztvevőként meghívta a Wanningban megrendezett Swatch Girls Pro China versenyre, amely tulajdonképpen a női hosszúdeszkás szörfözés világbajnoksága. Ennek a történelmi lépésnek köszönhetően ő lett az első kínai szörfös, aki részt vett a Profi Szörf Szövetség (ASP) versenyén.

„Nagyon szerencsés vagyok" – mondja. „Ha Ausztráliában vagy Hawaii-on születtem volna, akkor nagyon erős lett volna a konkurencia – ott már van éppen elég kiváló szörfös. De a jó időzítés is fontos volt."

A 2011-es volt az első profi szörfverseny Kínában. A verseny megrendezésének nem titkolt oka volt a szörf népszerűsítése a régióban, és az ország gazdasági erejének meglovaglása.

„Tíz évvel korábban biztos, hogy nem indulhattam volna egy versenyen a szörfösök elitjével" – mondja. „Még nem értük el a nemzetközi színvonalat, de legalább idáig eljutottunk. Ez biztató jel azoknak a fiataloknak, akik szörfözni szeretnének."

Liu szívügyének tekinti a szörf népszerűsítését, amely továbbra is csekély erőt képvisel hazájában.

„Szerintem a szörfözés és a szörf kultúrája nagyon jó lehet Kína számára" – mondja. „Az, hogy ilyen közel kerülhetsz a természethez, rádöbbent arra, hogy milyen szerencsés vagy. Jobban megbecsülöd a dolgokat, és pozitívabban állsz az élethez. Hullámlovaglás közben másképp gondolkozol és másképp cselekszel. A szörfözés ad egy jókora csavart a gondolkodásnak" – vallja Liu.

A szörfözés iránti érdeklődést látva Liu szörfiskolát nyitott a sanyai tengerparton, ahol a nyári hónapokban tart órákat felnőtteknek, kamaszoknak és gyerekeknek egyaránt, legyen szó helyiekről vagy turistákról. Az órák iránti igény igen nagy, mondja.

„Nagyot változott a világ 2007 óta, amikor többnyire külföldiek vagy a már tapasztalt szörfösök jártak ide gyakorolni. Most már sok olyan kínai van, aki vagy olvasott vagy hallott a szörfözésről, vagy aki már egyszer megpróbálkozott vele a szünidőben, és most odahaza szeretné jobban elsajátítani a szörföt, és ez nagyon jó dolog."

Liu szerint az elkövetkező években egyre többen fognak hódolni majd a hullámlovaglásnak Hainanon, és Kína-szerte nőni fog a szörfösök száma.

„A fiatalabb generáció egyre nyitottabb az új sportok iránt" – állítja. „És én nagyon élvezem, amit csinálok. Imádom a szörföt. Nem látom annak az okát, hogy miért ne vehetné bárki a kézbe a szörfdeszkát, és ez egyaránt igaz a lányokra és a fiúkra is" – teszi hozzá.

feri