Egyre több kínai diák tanul külföldön, ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a külföldről hazatért kínai ösztöndíjasok száma. Tudósítónk a Kínai Ösztöndíjasok Szolgáltató Központjától megtudta, hogy az elmúlt 35 évben a külföldön tanuló kínai ösztöndíjasok közül 1,45 millió, vagyis 73% tért haza dolgozni. 2013-ban 350 ezer kínai ösztöndíjas tért haza, ami 30%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A központ adatai alapján a 2000-ben hazatért kínai ösztöndíjasok száma néhány ezer volt. Liu Yin kínai ösztöndíjas, aki az Egyesült Államokban szerzett doktori fokozatot 2013-ban. Hazatért Kínába, és a Pekingi Egyetem molekuláris orvostudományi kutatóintézetében kezdett dolgozni. Mint mondja, azért ment haza, mert Kínában a tudományos és a kutatási színvonal folyamatosan emelkedik, az ország és az egyetem is sok pénzt fordít a kutatásra."

„Már hét éve tanultam az Egyesült Államokban, amikor észrevettem, hogy a kínai körülmények sem rosszabbak, mint az Egyesült Államokban. Itt például minden korszerű kutatási berendezés és eszköz megvan, az anyagi támogatás pedig másfélszer, sőt kétszer annyi, mint az Egyesült Államokban volt."

Az utóbbi években folyamatosan erősödött a kínai gazdaság: az ország és a cégek vonzzák a külföldön tanult kínai ösztöndíjasokat. Yang Jinjun, a kínai vasútépítő társaság emberi erőforrás osztályának vezetője elmondta, jelenleg a társaság sok külföldön tanuló kínai ösztöndíjast próbál fölvenni; a terv szerint az ösztöndíjasok száma az összes felvett diák 70%-át teszi ki. Yang Jinjun úgy véli, hogy a külföldön szerzett nemzetközi tudás segíti a cég globális tevékenységeit.

„A társaság azért akar fölvenni külföldön tanult kínai ösztöndíjasokat, mert ők nemzetközi tapasztalattal,

idegennyelv- és magas szintű technikai tudással rendelkeznek. Idén felveszünk 132 végzős egyemistát, akik közül 105 külföldi egyetemen végzett. A jövőben még több külföldön tanult embert veszünk majd fel."

Liu Yupu, a pekingi Mercedes-Benz igazgatója elmondta, hogy a külföldön végzett kínai ösztöndíjasok bevonzása érdekében a cég széleskörű képzést kínál az éppen most fölvett újoncoknak.

„Az ösztöndíjasoknak menedzser- és technikai képzést nyújtunk, valamint fölkészítjük őket a külföldi projektekre. Minden évben értékeljük az alkalmazottak vezetőképességet, akik ennek alapján juthatnak magasabb pozíciókhoz."

A Kínai Ösztöndíjasok Szolgáltató Központja információi szerint március végén kizárólag külföldön végzett egyetemistáknak szerveznek különleges állásbörzét. Sun Jianming, a központ vezetője elmondta, hogy az állásbörzén 120 ismert kínai cég kínál majd több mint ezer munkalehetőséget.

2008 óta négy egymást követő évben évente 20%-kal nőtt a külföldön tanuló diákok száma; 2012-ben ez a szám

410 ezerre növekedett, 2013-ban pedig 490 ezer volt. Elmondhatjuk, hogy Kínában mindenki a külföldön tanulás lázában ég.

Vajon mi az oka ennek a jelenségnek?

„Úgy érzem, hogy a külföldi tanárok színvonala jobb, mint a hazai tanároké. A külföldön való tanulás hozzájárul a tanulási és az önismereti képességeim fejlődéséhez."

A fentieket egy Lv Tiantian nevű, pekingi gimnáziumban végzett diák mondta, aki nem vett részt az egyetemi felvételi vizsgán. Nagyon várja a külföldön való tanulást, a legjobban brit egyetemre szeretne járni.

Ji Li Lv Tiantian édesanyja is támogatja a lánya választását. Reméli, hogy a lányának izgalmasabb élete és különlegesebb egyénisége lesz, mint a szüleinek, akik sosem csináltak semmi rendkívülit.

„A lányomnak nem kellett megírnia a kínai egyetemi felvételit, máris mehet a külföldi egyetemre. Őszintén mondom, hogy a belföldi oktatás futószalagra hasonlít: nem fejleszti a diákok egyéniségét. A külföldön tanulás ezen a területen jobb. Szerintem azok, akik különleges egyéniséggel rendelkeznek, könnyebben jutnak álláshoz."

Korábban csak gazdag szülők tudták a gyerekeiket külföldre küldeni. Az utóbbi években a gyorsan növekvő kínai gazdaságnak köszönhetően egyre több

átlagember is képes erre, ezért a külföldön való tanulás népszerűvé vált: ennek a lehetősége egyre több családban lesz reális cél.

„Persze, a külföldön tanulás költsége magasabb, mint a hazaié. De a gyerek jövője érdekében szívesen költök sokat, és bár ez nem kevés pénz nekem, még bírom fizetni a költségeit."

Az utóbbi években egy nehezebbé vált a kínai egyetemeken végzettek foglalkoztatása. A tavalyi évben ez különösen nehéz volt. A tavaly áprilisig végzett egyetemistáknak csak 28%-a talált munkát. Ez az arány 10%-kal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában volt. Ji Li úgy véli, hogy a külföldi egyetemeken végzett diákok valószínűleg könnyebben találnak munkát.

„Nem nagyon értem, hogy a belföldi egyetemistáknak miért nehéz munkát találni. A tudás nem felel meg a társadalom által elvártnak? Vagy a diákok nem jól sajátítják el az anyagot? Külföldön már a szakközépiskolában is mindig a társadalom és a piac igényeihez igazodva tanítanak."

Bár munkát találni nehéz, a külföldön való tanulási láznak több oka is van: az egyik a kínai jüan felértékelődése, a másik pedig a külföldi vízumintézés egyszerűsödése.

Peng Lei asszony már régóta foglalkozik külföldön való tanulással. Szerinte a jüan mozgásának köszönhetően jelentősen csökkennek a külföldön tanulás költségei.

„A kínai jüanhoz viszonyítva az angol font, az ausztrál dollár és a kanadai dollár is 30%-kal gyengült, vagyis az ezekben az országokban való tanulási költségek 30%-kal csökkentek. Ezenkívül sok ország kedvező vízumpolitikával is vonzza a kínai diákokat."

A külföldön való tanulási láz ugyanakkor aggodalommal tölti el az országot, mert ha a tehetséges kínai diákok külföldön tanulnak és dolgoznak, akkor nem tudják kiszolgálni a szülőhazájukat. Xiong Binqi, az egyik oktatással foglalkozó kutatóintézet helyettes vezetője abbéli reményének adott hangot, hogy ez a jelenség elősegítheti a kínai oktatás reformját.

„A kínai oktatási intézményeknek le kell vonniuk a tanulságot és elő kell mozdítaniuk az oktatási reformot: emelniük kell az oktatás minőségét annak érdekében, hogy a kínai oktatás mind mennyiségben, mind minőségben kiváló legyen."