A kínai labdarúgás közel egyidős az 1949-ben megalakult Kínai Népköztársasággal; az első kínai labdarúgócsapatot 1951-ben hozták létre. A kínai foci akkori színvonalára jellemző, hogy a magyar labdarúgó-válogatott „B" csapata az 1954-es sanghaji barátságos mérkőzésen kiütéses győzelmet aratott a kínaiak legjobbjai felett. A vendég magyarok 8:1-re győzték le a házigazdákat.

Kína Magyarország segítségét kérte a labdarúgás színvonalának javításához, és úgy döntött, hogy néhány tehetséges fiatalt Magyarországra küld. A magyar vezetés örömmel fogadta a felkérést, és Ember József személyében edzőt is adott a több mint húsz kínai reménység mellé, akik 1954-től másfél éven át tréningeztek a Margitszigeten és a tatai edzőtáborban, néha az Aranycsapattal együtt. Egy év után már legyőzték a magyar másodosztályban szereplő csapatokat, sőt a magyar ifjúsági válogatottat is. Az 1956-os hazatérés előtt búcsúzóul megmérkőztek az Aranycsapattal, amelyben ott volt Puskás Ferenc és Hidegkuti Nándor is. A Magyarországon kinevelt kínai focisták évtizedeken át meghatározó szerepet játszottak a kínai labdarúgásban. Hazatérésüket követően sikert sikerre halmoztak, klubjukkal bajnokságot nyertek, a válogatott pedig sokáig egyeduralkodó volt Ázsiában. Volt, aki a Kínai Labdarúgó Szövetség elnöke lett, mások vezető beosztást kaptak az ázsiai labdarúgó-szövetségben, vagy szövetségi kapitányként, kínai, sőt külföldi labdarúgócsapatok edzőjeként folytatták pályafutásukat.

A kínai labdarúgás dicsősége már a múlté, és ma ott tart, ahol a jelenlegi magyar labdarúgás. Érthető, vagy legalábbis nem meglepő, hogy a kínaiak ez alkalommal nem a magyarok segítségét kérték, hanem a németekét.

A kínai foci színvonala viszonylag alacsony. A pekingi olimpián elért kínai sikeren felbuzdulva Kína határozott célja a labdarúgás javítása, de ehhez hosszú időre lesz szükség, jelentette ki Xi Jinping a kínai elnök.

Kína először és utoljára 2002-ben vett részt labdarúgó-világbajnokságon, de végül győzelem és rúgott gól nélkül voltak kénytelenek távozni, de a részvétel kivívását is a kínai labdarúgás történetének legkiválóbb eredményeként tartják számon.

2011-ben a dél-koreai Demokrata Párt elnökével találkozva Xi három kívánalmat fogalmazott meg a labdarúgással kapcsolatban. Először is, Kína szeretne labdarúgó-világbajnokságot rendezni. Másodszor, a kínai válogatott egy nap majd kijut a világbajnokságra, és végül egy nap majd meg is nyeri azt.

A labdarúgás kínai népszerűségét jól mutatja az, hogy az Ázsia-kupa 2004-es döntőjét több mint 250 millióan látták, és ezzel ez lett az addigi legnézettebb sportesemény Kínában. Egyébként pedig a döntőben Japán 3-1-re győzte le a hazai pályán, Pekingben játszó kínai válogatottat.

Kínának nagyobb figyelmet kell szentelnie a labdarúgás fejlesztésének és népszerűsítésének a fiatalság körében, jelentette ki első európai látogatásán Xi Jinping kínai elnök, miután feleségével megtekintette a kínai és a német junior labdarúgócsapat barátságos mérkőzését a Berlini Stadionban.

A kínai elnök a csereprogram keretében Németországba érkezett 10 év körüli kínai labdarúgó-palántákkal beszélgetve elmondta, hogy azt reméli, lesznek olyan kínai fiatalok, akikből kiváló labdarúgó, sőt nemzetközi sztár lesz, és hozzátette, hogy a németországi edzés nagy hatással lesz az életükre.

„Ez iránymutatásként fog szolgálni Kína ifjúsági labdarúgásának fejlődéséhez, és új rajongókat szerez a focinak" – mondta Xi.

A kínai elnök ígéretet tett a labdarúgásban folytatott cserekapcsolatok előmozdítására Kína és Németország között.

A zhidani junior labdarúgócsapat tagjait ötezer, 10 és 14 év közötti gyerek közül választották ki a Shaanxi tartományi Zhidan megyében, a kínai elnök szülőföldjén.

A csapatot a Volkswagen kínai részlege szponzorálja.

A barátságos mérkőzést megelőzően a zhidani csapat napokon át készült a VfL Wolfsburg bajnokságot nyert ifi csapatával a német klub székhelyén.

A VfL Wolfsburg labdarúgó-iskolájának vezetője, Roy Prager elmondta, hogy a kínai tanítványok felülmúlták a várakozását.

„Meglepett ezeknek a fiatal játékosoknak a tudása és lelkesedése, pedig kevésbé fejlett vidéken élnek" – mondta.

„Néhányukból akár profi labdarúgó-játékos is lehet. Nagyon remélem, hogy hamarosan Kínába utazhatok, hogy részt vegyek a gyerekek képzésében, és további focirajongó gyerekeket hívhassak meg Németországba" – tette hozzá.

A VfL Wolfsburg értékesítésért felelős igazgatóhelyettese, Andreas Kruse elmondta, hogy az edzők több gyerekben is látnak fantáziát, és közülük egy ballábas lányt vagy fiút próba jelleggel meg fognak hívni a VfL Wolfsburg ifjúsági csapatába.

A VfL Wolfsburg azt tervezi, hogy idén edzőtábort fog szervezni a fiatal tehetségeknek és focirajongóknak Sanghajban és Changchunban, Jilin tartomány székhelyén. További tervei között szerepel egy állandó labdarúgó-iskola létrehozása Kínában a sportág népszerűsítése érdekében.

„Remélem, hogy erőfeszítéseink segíteni fognak abban, hogy ezek az igazán remek gyerekek megvalósíthassák a kínai álmukat, és igazi játékossá válhatnak" – mondta Kruse.

A védelmet erősítő Zhang Haohao elmondta, hogy a háromnapos képzés számára nagy javulást hozott „különösen a pályán történő helyezkedésben".

„Az álmom az, hogy egyszer majd profi játékos lesz belőlem" – mondta a 13 éves fiú.

„Xi elnök labdarúgással kapcsolatos reményei is összhangban vannak az általa megfogalmazott kínai álom szlogennel, és ez a kínaiak számára is szimpatikus, akik ugyanezt szeretnék" – nyilatkozta Li Shengxin, a Pekingi Sportegyetem docense és a sportpropaganda szakértője.

feri