A kínai közvéleményt teljesen megdöbbentette az a videofelvétel, amin egy 12 éves lány megtámad egy kisgyereket. A televízióban bemutatott képsorok tanúsága szerint a tinédzser egyedül volt a liftben a kisfiúval, akit aztán minden látható ok nélkül a földre lökött, megrugdosott, majd végül ki is lökött a liftből, mikor az megállt. A kisfiú koponyatörést és tüdővérzést szenvedett.

És ez egyáltalán nem volt elszigetelt eset. A 2012-es törvényszéki évkönyv szerint 282249 bűnelkövető 25 éven aluli volt, azaz az összes bűnöző 26%-a. Közülük pedig 67280-an fiatalkorúak voltak.

Zong Chunshan, a pekingi fiatalok jogi és pszichológiai tanácsadó központjának igazgatója úgy véli, hogy a fiatalkori bűncselekmények a korra reflektálnak, amiben élünk, mivel a fiatalok érzékenyek a világban zajló változásokra. „A kor összes jellegzetessége, a társadalmi krízisek, politikai átalakulás, a vidéki és városi területek között tátongó szakadék, mind-mind hozzájárulnak a fiatalkori bűnözés emelkedéséhez," mondja Zong.

Növekvő számban

A hivatalos dokumentumok szerint az 1966 és 1976 között zajló kulturális forradalom után, a nyolcvanas évek elején megemelkedett a 25 év alattiak által elkövetett bűncselekmények száma. A nyolcvanas-kilencvenes években az összes bűnelkövető 70-80%-a volt 25 évnél fiatalabb. Azóta ugyan folyamatosan csökken az arányuk – 2003-ban 45% volt –, de a fiatalkorú elkövetők száma nő.

Li Meijin, a kínai népi közbiztonsági egyetem professzora szerint a család egyre gyengülő szerepe a gyerekek nevelkedése során komolyan hozzájárul a fiatalkori bűncselekmények számának növekedéséhez. Li azt mondja, ez a tragikus ára Kína évtizedeken át tartó gyors gazdasági növekedésének.

Egy a legutóbbi, 2010-es népszámlálási adatokra alapozott minta becslései szerint több mint 61 millió vidéki gyereket, azaz a vidéki gyerekek 37,7%-át hagyták hátra a városokban munkát vállaló szüleik.

A gyerekekről idős nagyszüleik gondoskodnak, néhány tanulmány feltételezése alapján közel 20%-uk 14 éves korára kimarad az iskolából. Őket nem csupán az a veszély fenyegeti, hogy bűnözővé válnak, de az is, hogy különféle bűncselekmények, például szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai lesznek.

Li tanulmányai szerint ha a szülők nem tudnak a gyermekükkel lenni, miközben kialakul a személyiségük, a gyerekeknek felnőttként nehezére eshet megbízni másokban és a környezetükben, esetleg problémás személyiségjegyek alakulhatnak ki bennük, amik végül helytelen, vagy akár bűnös viselkedéshez is vezethetnek.

A szüleik vagy nagyszüleik felügyelete híján sok gyerek lóg az internetes kávézókban, néhányuk pedig videojáték-függővé válik. A beszámolók szerint a javítóintézetbe utalt fiatalkorúak 60-70%-ának esetében játszott valamilyen szerepet az internet.

Rengeteg tudósítás számolt már be olyan fiatalokról, akik egyszerűen azért rabolnak és ölnek, hogy videojátékokat játszhassanak, és olyanokról is, akik nem tudnak különbséget tenni a virtuális világ és a valóság között. A televízióban és videojátékokban tapasztalt erőszak és a fiatalkori bűncselekmények kapcsolatát is tanulmányozták már a kínai és külföldi kutatók.

Például tavaly Henan tartományban két kamasz kirabolt és téglákkal agyonvert egy taxisofőrt, mert pénzt akartak szerezni videojátékokra.

A fiatalkorúak bűntettei emellett brutálisabbak is és egyre jobban hasonlítanak a felnőtt bűncselekményekhez. Tavaly júniusban Shaanxi tartományban 5 tinédzser megölt egy hajléktalant, amivel állítólag egy rabláshoz akartak gyakorolni. Egyre több kamasz árul drogot is, mondja Zong.

Családi háttér

A kínai igazságügyi minisztérium 18 javítóintézetben készített felmérése szerint a fiatalkorú elkövetők negyede volt elvált szülők gyermeke, vagyis a maradék háromnegyedük „normális" családból jött.

Li professzor szerint viselkedésük oka a neveltetésükben keresendő. Néhány, különösen tehetős családban a szülők csupán a gyermekük fizikai szükségleteiről gondoskodnak, kevés figyelmet fordítanak érzelmeik vagy jellemük fejlesztésére, más esetekben pedig a szülők nevelési módszerei a problémásak, írta 2005-ös fiatalkori bűnözésről szóló cikkében.

A nyolcvanas évek két politikai változása – a családtervezési, azaz házaspáronként egyetlen gyermeket engedélyező politika és a gaokao, azaz az egyetemi felvételi vizsga visszatérése – egyaránt ludas ebben. A szülők és a nagyszülők is rajonganak egyetlen gyermekükért, egyrészt elkényeztetett „kiscsászárokká" és „kishercegnőkké" teszik őket, másrészt minden reményüket abba fektetik, hogy a gyerek majd továbbtanul, és jó munkát talál. És minél élesebb a verseny, annál nagyobb lesz a nyomás is.

Minden helytelen cselekedet hátterében a stressz áll: iskolai nehézségek, a szülők nyomása vagy az osztálytársak zaklatása, állítja Pi Yijun, a kínai politika- és jogtudományi egyetem professzora.

„Ha a társadalom a srácok hibáztatása helyett a helytelen viselkedésük mögé nézne, felderítené és eltávolítaná a stressz kiváltó okait, talán a kamaszok is nagyon hamar normálisak lennének," mondja Pi.

A család, az iskola és a társadalom is még mindig a vizsgaeredményeket tekinti a végső mércének. „A társadalom ezt az egyetlen értékrendet alkalmazza, ami kirekeszti azokat a gyerekeket, akiknek máshoz lenne tehetsége," magyarázza Pi. „Így ezek a fiatalok nem találják a helyüket, néhányuk kimarad az iskolából, sőt, akár bűncselekményeket is elkövet."

Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy csak a „rossz tanulók" válhatnak bűnözővé. 2012 áprilisában egy 12 éves Hunan tartományi fiú megölte a nagynénjét és 9 és 4 éves unokatestvéreit. A fiú korábban díjakat nyert az iskolában jó tanulmányi eredményeiért. Az sem példa nélkül való, hogy a legjobb egyetemek valamelyik hallgatója követ el bűncselekményt.

A társadalom általános erkölcsi hanyatlása szintén tényező lehet, mivel a kamaszok átvehetik vagy utánozhatják a felnőttek helytelen vagy erkölcstelen magatartását, véli Pi.

Jogi következmények

Kína 1999-ben törvényt hozott a fiatalkori bűncselekmények megelőzésére, amit tavaly módosítottak. Ám a jogi szakértők szerint további módosításokra van szükség a fiatalkori bűncselekmények megelőzése érdekében.

A fiatalkorúak javítóintézetei és munkatáborai úgy tűnik, semmit sem segítenek a fiatalkorú elkövetőkön. „Néhány javítóintézetben klasszikus szövegeket magoltatnak be az elítéltekkel, például a Di Zi Gui-t, ami Konfucius klasszikusa a gyerekek erkölcseiről és értékeiről. Ez teljességgel haszontalan," meséli Pi. „Jogot kellene tanulniuk, nem erkölcstant."

Pi úgy véli, hogy a fiatalkorú elkövetőket Kínában szigorúbban büntetik, mint más országokban. Sokkal valószínűbb, hogy letöltendő büntetést szabnak ki rájuk, mint hogy próbaidőre ítélnék őket. Vagy a fiatalkorúak javítóintézetébe vagy munkatáborba kerülnek, ami még jobban megnehezíti nekik, hogy visszailleszkedjenek a társadalomba.

2011 júliusára már több mint 2300 fiatalkorúak ügyeit tárgyaló bíróság alakult. A kínai törvény ugyan hangsúlyozza, hogy a fiatalkorú elkövetők oktatását és rehabilitációját kell előtérbe helyezni, nem a megbüntetésüket, mivel nincs külön büntetőtörvénykönyv a fiatalkorú elkövetők számára, az ítéleteiket a felnőttek büntetőtörvénykönyvére alapozzák.

Pi is szorgalmazza, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően alkossanak egy speciálisan fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekre vonatkozó törvényt. Úgy véli a fiatalkori és felnőttkori bűncselekmények nem csak fokozatukban, de besorolásukban is eltérnek.

A szakértők a család és az iskola felelősségét hangsúlyozzák. Bár a fiatalkori bűncselekmények megelőzésére hozott törvényben vannak a gondviselő felelősségére vonatkozó cikkek, hiányoznak belőle a konkrét alkalmazható lépések azok megbüntetésére, akik elmulasztják a kötelezettségeiket, mondja Niu Kai, egy fiatalkori bűncselekmények kutatásával foglalkozó intézet munkatársa.

Speciális iskolákkal szintén korrigálni lehetne a fiatalkorú bűnözők magatartását, veti fel.

Zong inkább a fiatalkorú elkövetők pszichológiai tanácsadására koncentrál. Sok ifjú bűnöző kevés bűnbánatot tanúsít és hajlamos másokra hárítani a felelősséget. „Bár enyhébb büntetéseket kellene kiszabnunk rájuk, nagyon szigorúan kellene megítélnünk, milyen viselkedést tanúsítanak a bűneik bevallása során, hiszen ez mutatja meg, hogyan viszonyulnak a bűntetteikhez," vallja Zong.

Ha a tinédzserek rossz okokra vezetik vissza a tetteiket, az személyiségproblémákhoz, illetve a bűncselekmény újbóli elkövetéséhez vezethet, tette hozzá.

„Nem számít, milyen bűntényt követ el egy fiatalkorú, ami leginkább tehet erről, az a felnőttek társadalma," zárja szavait Zong.

vivi