A kínai Kantonban a tüdőrák az első számú halálok, derül ki a kantoni járványvédelmi központ daganatos megbetegedésekkel foglalkozó osztálya által áprilisban közölt adatokból. A nők esetében a mellrák az első számú halálok, de a nők és a férfiak körében a tüdőrák szedi a legtöbb áldozatot. A 100 ezer rákos közül 47 ezer a tüdőrákos.

A tartomány egészében sem jobb a helyzet. Guangdongban a rák gyakorisága 23,5 százalékkal magasabb, mint az országos átlag.

A halálos rákbetegségek száma pedig 7,5 százalékkal magasabb, mint az országos átlag, közölte a járványvédelmi központ. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tartományban minden ötödik ember halálát rákbetegség okozza. A tartomány székhelyén, Kantonban még ennél is rosszabb a helyzet. A nyolcmilliós városban minden negyedik ember hal meg rákban.

A hírben nincs szó arról, hogy miért ilyen magas a rákos megbetegedések száma, de a volt környezetvédelmi miniszter, Chen Zhu korábban azt állította, hogy a szmog felelős az évi 350 ezer korai elhalálozásáért.

Egy tanulmány szerint az exportra készülő termékek gyártása is nagyban hozzájárul Kína súlyos légszennyezéséhez.

A főbb szennyező anyagok az ózon, a szén-monoxid, a nitrogén-dioxid, kén-dioxid és az üvegházhatású gázok.

Kínai és nemzetközi tudósok kutatásának eredménye azt mutatja, hogy 2006-ban a kén-dioxid mintegy 36 százalékát, a nitrogén-oxid 27 százalékát és a szén-monoxid 22 százalékát az exportra termelő kínai gyártók bocsátották ki.

„A fogyasztás, a termelés és a szennyezés szorosan összefüggnek. Nem csupán a termelők a hibásak a szennyezésért, hanem a fogyasztók is" – nyilatkozta a China Dailynek Lin Jintai, a tanulmány vezetője, egyben a Peking Egyetem professzora.

„Ezért Kínának és a világ országainak meg kell erősíteniük a légszennyezés elleni küzdelmet, hiszen globális problémáról van szó" – mondta Lin.

És hogy ez mennyire globális probléma, azt az is jól mutatja, hogy az exportra termelő kínai gyártók által kibocsátott szennyezés a Csendes-óceánon keresztül az Egyesült Államokba is eljutott. A Kínából „importált" szennyezés 2006-ban 3-10 százalékkal járult hozzá a szulfátkoncentrációhoz a nyugati parton.

Az erről szóló tanulmány az Amerikai Tudományos Akadémia szaklapjában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) jelent meg.

Szintén ebben a lapban közölték egy texasi, kaliforniai és washingtoni csoport kutatásának eredményét. Az amerikai szakemberek szerint a Kínából érkező légszennyezés lehet a felelős Észak-Amerika és a Csendes-óceán feletti terület időjárásának romlásáért, számolt be a Guardian.

A csoport számítógépes modellezéssel tanulmányozta a felhők és az emberi tevékenység nyomán keletkezett finom részecskék közötti interakciót, és arra a megállapításra jutottak, hogy az Ázsiából, nagyrészt Kínából származó szennyezés hevesebb ciklonok kialakulását, a csapadék mennyiségének növekedését okozza, és ennek következtében még több meleg levegő áramlik a Csendes-óceán középső területeitől az Északi-sark irányába.

„A közepes földrajzi szélességek térségének viharai Ázsia mentén jönnek létre, és a Csendes-óceánon át a nyugati partok mentén érik el az Egyesült Államokat" – nyilatkozta a Guardiannek a Readingi Egyetem klímakutatója, Ellie Highwood.

„A modell szerint a részecskék befolyással vannak a viharok erősségére, a felhők sűrűségére, és arra, hogy mennyi csapadék hullik ezekből a viharokból" – teszi hozzá.

A légszennyezés a világ más országaihoz hasonlóan Kínában is a nagyvárosokat érinti leginkább. A pekingi környezetvédelmi hatóság szerint a főváros levegőjében található PM2,5 mintegy egyharmada a szomszédos városokból származik.

A legfrissebb kutatások eredménye azt mutatja, hogy a PM2,5 28-36 százaléka a közeli városokból érkezik Pekingbe.

A gépjárművek a főváros levegőjében található PM2,5 31,1, a széntüzelés 22,4, az ipari termelés 18,1 és a por 14,3 százalékát adja. A PM2,5 14,1 százaléka a főzés, az állattartás, a járműjavítás és a festés együttes eredménye.

„A gépjárművek károsanyag-kibocsátása jelenti a szennyezés fő forrását" – nyilatkozta Zhang Dawei, a környezeti hatások felügyeletével foglalkozó pekingi központ vezetője, hozzátéve, hogy a porral keveredő kipuffogógáz tovább rontja a levegő minőségét.

A pekingi kormányzat ígérete szerint 2017-re 25 százalékkal csökkentik a PM 2,5 mértékét.

Li Keqiang kínai miniszterelnök március 5-én „háborút hirdetett" a légszennyezés ellen, amikor a 12. Országos Népi Gyűlés (ONGY) éves ülésszakán ismertette a kormány munkabeszámolóját. Li ígérete szerint ugyanolyan elszántan fognak küzdeni a szennyezés ellen, mint ahogy ezt tették a szegénység felszámolásakor.

„A megfelelő ökológia létrehozása nélkülözhetetlen országunk lakónak életéhez és nemzetünk jövőjéhez. A környezetvédelem a kínai kormány elsődleges feladata, és nagy elszántsággal kell teljesíteni ezt a feladatot" – fogalmazott Li.

A legfelsőbb törvényhozó testület a környezetvédelmi törvény, valamint a légszennyezés megelőzését és csökkentését célzó törvény felülvizsgálatát tervezi, ezzel javítva a környezet védelmét és az irányítás rendszerét, jelentette ki március 9-én Zhang Dejiang, az ONGY Állandó Bizottságának elnöke.

Fontos, hogy alapos elemzésnek vessük alá a környezetvédelmi problémák mélyen gyökeredző okait. Ezenfelül a törvények és a szabályok javításával alapjában véve vissza kell fordítanunk a környezet romlását, mondta a kínai vezető.

Kína folytatni fogja az energiatermelés és -fogyasztás reformját, és zöldebbé fogja tenni az energiafelhasználást, hangsúlyozta Li Keqiang kínai miniszterelnök az országos energiabizottság első ülésén.

Kína több projektet indít az energiaszerkezet átszervezésére, a tisztább energiával véghezvitt zöldebb fejlődés megvalósításáért.

A megfelelő időpontban korszerű biztonsági intézkedésekkel működtetett új atomerőműveket fogunk létrehozni a keleti parton, mondta Li.

Emellett vízerőműveket, szél- és naperőműveket, az áram nyugatról keletre történő szállításához pedig ultramagas feszültségű távvezetéket is építenek majd.

Kínában az elmúlt években gyors növekedés jellemezte a nukleáris energia ágazatát, de a japán fukusimai erőmű 2011-es nukleáris balesete óta körültekintőbb lett az új atomprogramok engedélyezése.

„Az energetikai projektek biztosíthatják a stabil gazdaságnövekedést és javíthatják Kína felkészültségét az energiabiztonság védelmére" – hangsúlyozta Li, hozzátéve, a projektek az ország energiaszerkezetének korrekciójában is támogatást jelentenek.

A zöldebb energia érdekében Kína megpróbálja felgyorsítani az elektromos autók fejlesztését, és korszerűsíteni fogja azokat a széntüzelésű generátorokat, amelyek nem felelnek meg a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos előírásoknak.

„Kína háborút hirdet a szmogos időjárás ellen, és energiatakarékossággal, a károsanyag-kibocsátás csökkentésével fogjuk fokozni az ökológia védelmét" – mondta Li.

Az energiaforrások bővítése érdekében Kína nagy hangsúlyt fog fektetni az olyan, a hagyományostól eltérő olajok és gázok fejlesztésére, mint a palagáz (shale gas), a palaolaj (shale oil), a széntelepeken lekötött metán (coal-bed methane) vagy a tömött kőzetekben lévő gáz (tight gas).

A kínai energiaóriások már jó ideje foglalkoznak a nem hagyományos gázokkal, és több sikeres fúrást is végrehajtottak főképp Kína délnyugati részén.

Ezenfelül Kína meg fogja nyitni az energiafeltárás ágazatát, és ösztönözni fogja a különböző beruházók igazságos versenyét a szektorban.

A Li által vezetett országos energiabizottság több mint tíz illetékes hatóságból áll, és azzal a céllal jött létre, hogy a főbb energetikai kérdések kapcsán fokozza a stratégiai döntéshozatalt és a koordinációt.

feri