k |
nehézfémszennyezést okozott a járás több mint hatszáz hektárnyi szántóföldjén. A szennyezett föld nagy részét máig sem tudják megművelni.
Huangjiang járás Yongquan falujában a földben nagy mennyiségű bányászati hulladék ülepedett le, a föld egy részén több mint 10 éve fű sem nő, így azt csak szárító területként használják. Liu Zhengui, a talaj helyreállításával foglalkozó szakértő elmondta:
„A talaj általában 10-25 centiméter vastag. A bányászati hulladék rajta maradt a talajon. A földnek éppen ez rétege a legfontosabb, mert itt nőnek a növények."
A nagy vihar megrongálta Huanjiang járás 340 hektáros szántóföldjét, és egy másik, több mint 260 hektáros szántóföldön is károsított. Az árvíz miatt nemcsak a házak semmisültek meg, hanem évente mintegy 2,9 tonnával csökkent a gabonatermelés is a járásban, az emberek rosszul élnek. A földet elvesztett parasztok több éve vagy elmentek a faluból munkát keresni, vagy a szennyezett földön ültetnek valamit, hogy könnyítsenek az életükön. Meng Yishan, Huanjiang járás Yongquan falujának vezetője azt mondta:
„Ez a 670 négyzetméteres föld évente 2-3 tonna cukornádat termel, a szennyezés előtt pedig 7-8 tonna cukornádat termelhetett."
A falu lakói legtöbben nem a meglevő szennyezés, hanem a falu melletti folyó mentén fekvő bányászati hulladék miatt aggódnak, ami esetleg szivároghat, ami veszélyeztetheti a helyiek szülőhelyét. Liu Zhenhe elmondta:
„Aggódunk amiatt, hogy a bányászati hulladékot nem jól kezelik, és aggódunk még a súlyosan szennyezett tó miatt is, aminek ha a gátja átszakad, akkor további szennyezést fog okozni."
Huanjing járás gazdag ólomban, cinkben és vasban is, ezért 1992-2001 között a járásban több mint 40 bányát hoztak létre. Szigorú ellenőrzés hiányában egyes bányákban barbár módon bányásztak, gyorsan ki akarták kapni az érceket. Egyre súlyosabb szennyezést okoztak. A 2001-es események után a helyi önkormányzat elkezdte büntetni a szennyezéseket. A járás bányavállalatainak száma mostanra 8-ra csökkent. A vállalatok számának csökkenése sem jelent biztonságot, mert a folyó melletti hulladéktároló úgy veszélyezteti a falu biztonságát, mint egy időzített bomba. Huanjiang járás szennyezéskezelő munkájában sok nehézség van. Ezzel a rossz helyzettel szembesülve Wei Yatie, a huanjiangi önkormányzat helyettes vezetője elmondta:
„A mostani nehézségünk az, hogy az önkormányzatnak nincs elég pénze, és a hulladéktárolót egyedül az önkormányzati költségvetésből üzemeltetik, ami nem elég.
A közelmúltban nem szabályosan végezték a fejlesztéseket és ellenőrzéseket, ezért a talajszennyezettség helyzete országszerte súlyos. A Környezetvédelmi és az Állami Földterületek és Természeti Erőforrások Minisztériuma által korábban nyolc éven keresztül folytatott országos talajszennyezettség kutatása befejeződött, és egy közleményt is kiadtak.
A kutatás egy 6,3 millió négyzetkilométeres területre vonatkozott és főleg a mezőgazdasági termékeket és az emberi egészséget veszélyeztető
szennyezőanyagokat vizsgálta. Az eredmény szerint egyes területeken súlyos a szennyezés, a szántóföldeken a talajminőség nagyon rossz, különösen az ipari- és a bányahulladékot tároló területeken. A talajban lévő szennyezőanyagok mennyisége 16,1%-kal meghaladja az szabványméretet; a szennyező anyagok 82,8%-a nehézfémes szennyezés. Lin Yusuo, az állami talajszennyezést ellenőrző laboratórium vezetője kifejtette:
„A kérdések főleg a korábban fejlett területeken gyűlnek, például a Zhujiang és a Changjiang folyók deltájában, illetve Peking, Tiencsin és Hebei területén, az északkelet-kínai ipari bázison."A talaj szennyezettségét főleg az ipari, a bányászati, a mezőgazdasági tevékenységek okozzák. A talajszennyezettség a felszín alatti víz és mezőgazdasági termékek szennyezettségéhez vezet. Lin Yusuo elmondta:
„Kínában a talajszennyezettség helyzete bonyolult, két fő fajtája van. Az egyik a szántóföld szennyezettsége, ami befolyásolja a mezőgazdasági termények növekedését, és szennyezőanyagok juthatnak az élelmiszerláncba. Emellett ilyen szennyezett földet használnak a lakások, iskolák vagy más épületek fejlesztéséhez is, ami az emberek egészségét is veszélyeztetheti."
A kínai kormány már beszervezett egyes szakértőket, akik rendszeresen vizsgálják és elemzik majd egyes szennyezett területek helyzetét, és egyes súlyosan szennyezett területeken a talaj minőségének helyreállítását is."
Szennyezni könnyebb, mint kezelni a szennyezést. A Környezetvédelmi Minisztérium a Huanjiang járási talaj szennyezettségének kezelésére 2011-ben 24,5 millió jüanos tőkét adott, hogy ezzel próbáljanak javítani a 85 hektáros talaj minőségén; a technikai javaslatokat a Kínai Természettudományi Akadémia szakértőitől kapták. Huanjiang járás egyik nehézfémekkel szennyezett szántóföldjén sok páfrányt ültettek. Liu Zhengui, a talaj kármentesítéséért felelős szakértő elmondta:
„Évente kétszer vágunk páfrányt. A nehézfém főleg a növény szárában marad. A szár magasabb részeiben magasabb a nehézfém tartalom is. A levágott páfrányt minden aratás után külön berendezésben égetjük el."
Több mint kétéves kezelés után a fű minősége javult. Liu Zhengui elmondta, hogy a cukornád, a szederfa és a kukorica kevésbé tartja a nehézfémet, ezért a szennyezett földet választották a mezőgazdasági növények ültetésére.
De a nehézfémek megtörhetik a talaj önszabályozó képességét is, ezért rövid időn belül nehéz gyökeresen megoldani a nehézfém-szennyezés problémáját. Liu Zhengui elmondta:
„A szennyezés nagy területen történt, és nehéz a helyreállítás. Huanjiang járásban már 10 éve foglalkozunk a technológia kutatásával."
Huanjiang járásban a szennyezett föld helyreállításának költsége 30 jüan négyzetméterenként. A mintegy 600 ezer négyzetméteres földet mostanáig már helyreállították, és még 5,5 millió négyzetméter vár helyreállításra. Az nagyon egyszerű, hogy aki a szennyezést okozta, az felelős a helyreállításáért is, de valójában ilyen nagy mennyiségű hulladékkal szembesülve a vállalat tulajdonosai nem csináltak semmit, csak eltűntek. Ou Haiguan, Huanjiang járás helyettes vezetője kifejtette:
„Sokan csomó pénzt kaptak a bányászati fejlesztésért, de sok kérdést is hagytak nekünk, például a bányászati hulladék kezelését is. Most nem találjuk ezeket a tulajdonosokat, és a helyreállító munkák költségét csak a kormány vállalja. Szerintem a költség több mint 1 milliárd jüan lesz."
Több mint 1 milliárd jüant fordítani a talajszennyezés megsemmisítésére kétségtelenül nehéz feladat az évi 200 millió jüannyi jövedelmű szegény járás számára. Liu Zhengui véleménye szerint a nagyméretű talajszennyezettség kezelése mind technikailag, mind pénzügyileg nagyon nehéz.
„Nincs sok használható technika, egyes kérdéseket pedig pénzzel nem oldhatunk meg; ha van megfelelő technika, ahhoz is sok pénzt kell. Pusztán a központi kormány támogatásával nehéz elterjeszteni a megfelelő technikát."
Az adatok szerint Kínában a közepesen és súlyosan szennyezett szántóföldek területe nagyjából 3,3 millió hektár, ami az országban található 120 millió hektárnyi
szántóföld mintegy 3%-át teszi ki. A talajszennyezettségben a nehézfém-szennyezésen kívül a trágya- és a növényvédőszer-szennyezés is nagy arányban van jelen. Zheng Fengtian, a Kínai Népi Egyetem mezőgazdasági és falufejlesztési tanszékének professzora kifejtette:
„A gabonatermeléshez a 120 millió hektárnyi szántóföldön túl sok trágyát és növényvédő szert használnak. Ha ezeket a növények felszívják, akkor a talajba és a talajvízbe jutnak, ami szennyezést jelent az emberiség számára."
Zheng Fengtian úgy véli, hogy megfelelő ösztönzés kell a hagyományos mezőgazdaságnak: csökkenteni kell a trágya- és a növényvédőszer-használatot, így lehet csökkenti a szennyezettséget.
„A parasztoknak csak ennyi földje van. Ezért kell egy jó ösztönző politika, hogy a szennyezett földdel rendelkező parasztok és a hely kormány aktívan megvédjék a környezetet."
Az idén márciusban tartott Országos Népi Gyűlés éves ülésén Li Keqiang kínai miniszterelnök a munkabeszámolójában megerősítette, hogy Kína most szilárdan harcol a szennyezés ellen, úgy, ahogy régen a szegénység ellen harcolt.
