kinai orvoslas

A hagyományos kínai orvoslást Kína egyik kincsének tekinti a világ, több ezer éves fejlődése során rengeteget tett a kínai nép egészségének megőrzésért és sokasodásáért. Az utóbbi évtizedekben a hagyományos kínai orvoslás fokozatosan ismertté és egyre népszerűbbé vált külföldön. Statisztikai adatok szerint mára már a földlakók mintegy harmada szedett valamilyen hagyományos kínai gyógyszert, amik több mint 130 országban kaphatóak is, illetve több mint 140 államban és területen foglalkoznak akupunktúrával. A hagyományos kínai orvoslás Magyarországon is rendkívüli fejlődésen ment keresztül.

1987-ben a Heilongjiangi Hagyományos Kínai Orvoslás Kutatóintézete és a Kínai-magyar Baráti Társaság hagyományos kínai klinikát nyitott és tanfolyamot is rendezett, ami nagy sikert aratott. Sokan jelentkeztek be a klinikára, ahol hamarosan már csak két-három hónappal későbbre kaphattak időpontot. Mikor a kínai orvosok tudomást szereztek erről, többen úgy döntöttek, Magyarországra költöznek. Így kezdődött a hagyományos kínai orvoslás magyar útja. Azonban az ezt követő időszakban a magyar társadalmi rendszer, kormányzat és politika változásai miatt a Magyarországon letelepült kínai orvosok nem kaphattak vagy elveszítették a praktizálási engedélyt, a munkakörülményeik nem voltak stabilak.

Ám akadtak, akik ennek ellenére is maradtak, 2002 szeptemberében pedig létrehozták a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesületét (HKOME), amelyen keresztül felvették a kapcsolatot a magyar kormányzattal. 2003 szeptemberében a magyar Egészségügyi Minisztérium hivatalosan is jóváhagyta 13 kínai orvos praktizálási engedélyét, amellyel a hagyományos kínai orvoslás új szakaszba lépett. 2005 júniusában a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesülete a Magyar Orvosi Kamara tagja lett. Európában ez volt az első alkalom, hogy nemzeti kormányzati csoport befogadott egy hagyományos kínai orvoslással foglalkozó egyesületet.

Ezután a Magyarországon élő kínai orvosok aktívan bekapcsolódtak a helyi jótékonysági tevékenységekbe, ingyen szolgáltatást nyújtottak különböző kormányintézményeknek és a fogyatékkal élőknek, amivel kivívták a magyarok elismerését és megbecsülését. Egyre többen ismerték meg a hagyományos kínai orvoslást, legyen szó közalkalmazottakról, politikusokról vagy éppen átlagemberekről. 2013 végén a magyar országgyűlés egy sor új egészségügyi törvényt alkotott, ami nemsokára lehetővé teszi, hogy a kínai orvosok könnyebben jussanak praktizálási engedélyhez. Bár a törvény részleteit még nem hozták nyilvánosságra, már maga a hír is nagy érdeklődést keltett kínai és magyar oldalon egyaránt.

A törvény kapcsán Yu Funian, a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesületének elnöke úgy nyilatkozott, hogy ez izgalmas hír, amely szorosan összefügg a magyar kormány keleti nyitás politikájával és az orvosok kitartó munkájával.

„Amikor létrehoztam a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesületét, azt mondtam a kollégáimnak: most egy facsemetét ültettünk el, hogy nagy fává válik-e, az a mi generációnkon múlik. Például Amerikában és más országokban már több mint tíz éve terveznek hasonló jogszabályt, mégsem alkották meg. Magam sem hittem volna, hogy a mi kis fácskánk ilyen gyorsan terebélyesedni kezd. Nagyon örülök ennek a törvénynek, ugyanakkor azt is tudom, mekkora felelősség zúdult a nyakunkba. Bár a törvény már hatályba lépett, a következő lépés is nagyon fontos, hiszen meg kell várnunk az Egészségügyi Tudományos Tanács részletesen kidolgozott szabályait."

Sótonyi Péter az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke, aki régóta munkálkodik már a hagyományos kínai orvoslás magyarországi bevezetésén. Riporterünknek ő is megerősítette, jelenleg is zajlik a részletes szabályozás kidolgozásához szükséges háttérmunka.

„Március hónapban a nemzeti erőforrás minisztere, ahova tartozik az egészségügyi tárca is, a tárca vezetőjén keresztül az Egészségügyi Tudományos Tanácsot felkérte azzal a javaslattal, hogy hozzon létre egy ad hoc bizottságot, amelyiknek az a feladata, hogy tegyen javaslatot arra, hogy milyen törvénytervezet-módosítása kerüljön sor, hogy ez a hagyományos kínai orvoslással kapcsolatos fennálló probléma és változtatást kívánó gyakorlat, ez megoldást nyerjen. Ez az ad hoc bizottság elkészített egy javaslatot, és ezt a javaslatot eljuttatta az államtitkár úrnak, az államtitkár úr pedig a Páva Hanna helyettes államtitkár asszony által vezetett főosztályhoz juttatta el. És március harmadikán, ha jól emlékszem, létrejött a helyettes államtitkár asszony vezetésével egy megbeszélés, ahol részt vettek az illetékes kínai képviselők, három kínai személy vett részt a nagykövetség részéről. És ott tulajdonképpen egy nagyon elfogadható javaslat született, aminek a lényege az, hogy a hagyományos kínai orvoslás magyarországi gyakorlatának rendjéről, feltételeiről és a minősítés rendszeréről annak a licencnek a megszerzésével, hogy milyen tevékenységeget végezhetnek ezek a kollégák Magyarországon, megszüntetve ezt a rendszert, hogy eddig, ugye, mint említettem, hogy a HKO-t művelőnek kellett egy magyar orvos is, aki majdhogynem a felügyeletét ellátta ennek a működési tevékenységnek. Na, most ez az előterjesztés megszületett, azt már nem tudom, hogy aztán a minisztériumon belül, illetve a kínai féllel történő további tárgyalások, azok milyen konklúzióval zárultak. De valóban megkezdődött, és úgy érzékeltük, hogy elindult most azon az úton, amelyik egy megoldást talál, amelyik úgy a HKO-t művelőknek, mint az Európai Unió tagjában lévő Magyarország egészségügyi jogrendjének is megfelelő. Tehát ez már önmagában is egy jelentős eredmény."

Sótonyi Péter fontosnak tartja és szereti a kínai kultúrát, mindig is a hagyományos kínai orvoslás magyarországi helyzetének javításán dolgozott. Ennek a törvénynek a megszületésében is nagy szerepet vállalt. Véleménye szerint a kínai és európai orvoslás a világ két legfontosabb orvosi gyakorlat.

„Mindkét orvoslás évezredek tapasztalatait foglalja össze, és ezért a fejlődéstörténete szorosan kapcsolódik az európai kultúra és a kínai kultúra kultúrtörténetéhez. Ezért mind a kettő orvoslásban, amely több ezer éves hagyományokkal rendelkezik, egyaránt megtalálhatóak a filozófiai és a vallási gyökerek. A hagyományos kínai orvoslás holisztikus szemléletű gyógymód, ez alatt, ugye, azt kell érteni, hogy az embert egységes egésznek tekinti. A HKO, a hagyományos kínai orvoslás az ember védekezési rendszerének és öngyógyító képességének az erősítésére, minőségének változására épít, és mint mondottam, az embert egységes egésznek tekinti. Ezzel szemben az európai orvoslás talán elsősorban a külső tényezőkre épít, a külső tényezők által létre hozott elváltozásokra. Az kétségtelen, hogy az európai orvoslásban is a holisztikus szemlélet elterjedőben van, és a hagyományos kínai orvoslásra pedig hatása van az európai orvoslás. Hát, Kínában volt szerencsém látni, hogy a hagyományos kínai orvoslás intézményrendszere, és mondjuk így, az európai orvoslás intézményrendszere az valahol kapcsolódik egymáshoz, egyik átmegy a másikába. Tehát összefoglalva mindkét irányzatnak nagy jelentősége van. Mindkét irányzat tulajdonképpen különböző oldalakról megközelítve azt a célt szolgálja, hogy az emberek egészségét megóvja."

A nehéz kezdetektől a mostani törvényes elfogadásig eltelt több mint húsz év során a HKO fejlődése sok segítséget kapott a magyar kormánytól, a Magyar Tudományos Akadémiától és a kínai nagykövetségtől. Ám, mindeközben a legfontosabb a Magyarországon élő kínai orvosok munkája volt, hiszen ők vállalták az oroszlánrészt a hagyományos kínai orvoslás elterjesztésében. A kínai orvosok gyakran a pihenésüket is megszakították, hogy részt vegyenek különböző magyar rendezvényeken. A Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesületének tagjai minden évben HKO-bemutatót tartottak a magyar rendőrség napján.

„2007-ben megállapodást kötöttünk a magyar rendőrséggel arról, hogy az egyesület néhány tagja gyógyító és tanácsadó szolgáltatásokkal álljon a rendőrség rendelkezésére. Az elmúlt tíz év során minden évben küldtünk orvosokat a rendőrség napjára, az egészségnapra, illetve a tűzoltóság vagy más biztonsági szervek rendezvényeire, hogy így segítsük a hagyományos kínai orvoslás kultúrájának jobb megismerését."

Az erőfeszítéseknek hála a hagyományos kínai orvoslás is elfogadottabbá vált a magyarok körében. Yu Funian azt mondja, a klinikáját felkereső páciensek 90 százaléka magyar és zömében a környéken él. Rajtuk kívül kezel még más nyugati országokból származó betegeket, például nagy nemzetközi cégek alkalmazottait és diplomatákat is.

„Általában krónikus betegségektől vagy különböző fájdalmaktól szenvedő páciensek fordulnak hozzánk. Rajtuk kívül olyan betegek is ránk találtak, akiken a modern orvostudomány nem tudott segíteni. Voltak, akik szinte az összes neves kórházat megjárták, mégsem gyógyultak meg, így végül a hagyományos kínai orvoslással is tettek egy próbát. Ha sikeres a kezelés, annak hamar híre megy. A meggyógyított páciens általában minket ajánl a családtagjainak is."

A hagyományos kínai orvoslás helyzete szépen alakul Magyarországon, és ezzel egyidejűleg a hagyományos kínai gyógyszerek is egyre kelendőbbek a magyar piacon. Mára már kínai befektetés révén gyógyszergyár is épült Magyarországon, ahol több tucatnyi féle készítményt állítanak elő. Hagyományos kínai orvosságok és egészségügyi termékek több mint 3000 magyar gyógyszertárban kaphatók, de ez még korántsem elégíti ki a magyar igényeket.

Ezen kívül a HKO oktatása is magyar jellegzetesség. 2009-ben a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesülete és a Heilongjiangi Hagyományos Kínai Orvoslási és Gyógyszerészeti Egyetem közösen létrehozott magyar iskolája hivatalosan is a Semmelweis Orvostudományi Egyetem részévé vált. Ez nem csupán az első olyan magyarországi intézmény, amely hagyományos kínai orvoslást oktat, de posztgraduális és doktori képzést is nyújt. Ez idáig 2 orvos, 6 posztgraduális és 30 egyetemi hallgató végzett az egyetemen.

Jelenleg a hagyományos kínai orvoslásra vonatkozó részletes magyar szabályok még kidolgozás alatt állnak, de hamarosan megszületnek. A részletes rendelkezések révén a hagyományos kínai orvoslás magabiztosabb fejlődésnek indulhat Magyarországon, a HKO magyar fejlesztési útja pedig biztosan jó követendő példa lesz a többi ország számára.

(Írta/Fordította: Wang Yuzhe)