Fumei Sijin 2012. október 6-án azzal búcsúzott el a szüleitől, hogy a piacra megy bevásárolni. A mit sem sejtő szülők később tudták meg, hogy 12 éves lányuk végül nem ment a piacra, hanem lakásukból a mélybe vetette magát.

Az édesanya két nappal a tragédiát követően egy közösségi oldalon azt írta, hogy lányát „békés és rendezett állapotban" látta viszont a halottasházban, és kisebb sérülések voltak a fején és a karján.

A fiatal kínaiak körében az öngyilkosság az első számú halálok, állítja a kínai betegségmegelőzési és járványvédelmi központ. Évente mintegy 250 ezren vetnek véget az életüknek Kínában, és további 2 millióan kísérelnek meg öngyilkosságot. A kamaszok közül sokan a teljesítménykényszer, a rájuk nehezedő nyomás miatt választják a halált, és leggyakrabban a mélybe vetik magukat.

A fiatalok közül sokan magukba fojtják a problémáikat, és csendesen próbálnak úrrá lenni a depressziójukon. A helyzeten az sem igazán segít, hogy a kínai általános és középiskolák, gimnáziumok többségében a rászoruló tinédzserek akár szakembertől is segítséget kérhetnek.

Komoly aggodalomra ad okot, hogy az öngyilkossági hullám áldozatai nemcsak diákok, hanem kiskorúak is. A szülők, iskolák és a mentális egészséggel foglalkozó szakértők most a fiataloknak nyújtott pszichológiai szolgáltatások újraértékelésével próbálják kezelni a problémát.

A gimnazista Sijin édesapja helyett akart bevásárolni a vacsorához, ám két órával később sem tért vissza. Szülei a lány keresésére indultak. Végül a lakónegyedben dolgozó biztonsági őrtől tudták meg, hogy mi történt.

„Kiváló tanuló volt, különösen angolból és helyesírásból volt jó" – meséli az édesapa.

Az ügy nagy nyilvánosságot kapott, és voltak, akik úgy gondolták, hogy a teljesítménykényszer erős nyomása és az iskola is közrejátszhatott a lány öngyilkosságában.

2013-ban 79 általános és középiskolás vetett véget az életének, derül ki a Nankingi Tanárképző Egyetem docense, Cheng Pingyuan által készített felmérésből.

A 21. Századi Oktatási Kutatóintézet és a Társadalomtudományi Akadémia Kiadója által május 14-én közölt tanulmány szerint az öngyilkosok 58 százaléka a mélybe ugrott. Az elkövetési módok között szerepel még az önmérgezés, a vízbe fulladás és az erek felvágása. Az Egészségügyi Világszervezet szerint Kínában a növényvédőszer fogyasztása útján történik a legtöbb öngyilkosság.

Cheng egy tavaly május 2-án történt öngyilkosságot is leír a tanulmányban. Nankingban (Nanjing) egy 13 éves fiú önakasztással vetett véget az életének, mert hajnali 4 órára sem tudta befejezni a házi feladatot. A hátrahagyott búcsúlevélben azt kérte a szüleitől, hogy sírjára egy szál liliomot tegyenek.

Aznap Nanking egy másik kerületében egy 15 éves középiskolás ugrott a mélybe a hatodik emeltről. Az ő halálában is közrejátszott az iskolai teljesítménykényszer. Cheng úgy találta, hogy a fiatalok körében elkövetett öngyilkosságok 75 százaléka az iskolával hozható összefüggésbe.

A stresszes életesemények, például az osztályzatok romlása, a házi feladat el nem készítése, az iskolai konfliktusok vezetnek az öngyilkossághoz. De ott van még a vizsgaközpontú kínai oktatási rendszer miatti nyomás is, ami szintén krízishelyzetet eredményezhet.

A vizsgán elérhető magas pontszám hajszolása nemcsak a tanulókat, hanem a tanárokat és a szülőket is nagy nyomás alá helyezi, és ez a stresszhelyzet gyakran a kapcsolatok megromlásához, az egyre gyengülő teljesítményhez, végül pedig öngyilkossághoz vezet, magyarázza Cheng.

A pekingi 35. Sz. Gimnázium tanácsadója azonban úgy véli, hogy nem szabad a kínai oktatási rendszert okolni a serdülőkori öngyilkosságokért. „A megfelelő mértékű nyomás nagyon is hasznos lehet. Jóval fontosabb tényező az, hogy a diákok miként viszonyulnak a tanulmányaikhoz" – mondja, és hozzáteszi, hogy egészségtelen mértékű stresszhez vezethet, ha a szülők családjuk sorsával azonosítják gyermekük iskolai teljesítményét.

A Pekingi Nemzetközi Iskola tanácsadó irodájának vezetője és pszichológusa, Bill Hanagan szerint a kockázatok felismerése jelentősen csökkentheti a kamaszkori öngyilkosságok számát Kínában.

„A vizsgaközpontú rendszer átalakítását nem lehet rövid időn belül véghezvinni, és az is lehet, hogy nem ennek a változásnak lenne a legnagyobb hatása. Az öngyilkosság megelőzhető, és a tanárok többet is tehetnének annál, minthogy matematikát, nyelveket vagy tudományokat tanítanak" – állítja.

„Az iskoláknak olyan bizottságokat kell létrehozniuk, amelyek az iskola vezetőiből, a tanárok képviselőiből és a helyi közösségek mentális egészséggel foglalkozó szakérőiből állnak. Ez a bizottság stratégiai tervet dolgozna ki a magas kockázati tényezővel rendelkező és kevésbé alkalmazkodó tanulók felismerésére és kezelésére" – teszi hozzá.

A Nankingi Pszichológiai Válságmegelőző Központ öngyilkossági segélyvonalát tavaly 2236-an hívták, ami némileg alacsonyabb, mint a 2700-as átlag. A segélyvonal üzemeltetője, Zhang Chun elismeri, hogy a telefonos lelkisegély-szolgálatok hatékonysága korlátozott. Voltak olyan kamaszok, akik több alkalommal is elbeszélgettek Zhanggal vagy más tanácsadókkal, de végül azért hívták a segélyvonalat, hogy köszönetet mondjanak és elbúcsúzzanak, mielőtt öngyilkosok lesznek.

A legfiatalabb áldozat egy négyéves nankingi kislány volt, aki 2012-ben akasztotta fel magát azért, mivel a családnak annyi pénze sem volt, hogy iskolába járhasson, meséli Zhang, hozzátéve, hogy a szülők öt gyereket neveltek.

feri