„Egyéves voltam, amikor az édesanyám itt hagyott" – meséli a most nyolcéves Panpan, aki a Shanxi tartománybeli Xiwen megyében él. Édesanyja a városba ment munkát keresni, akit nem sokkal később a gyermek édesapja is követett.

Panpant azóta a nagyapja neveli, aki idős kora ellenére is dolgozik, és a földeken végzett munkával havi 200 jüant (7000 forint) keres.

Kínában minden negyedik gyermek a biológiai szüleitől távol nő fel. Az okokat a gazdasági tényezők miatti belső migrációban kell keresni, állítja az Összkínai Nőszövetség, egy kormányzati szervezet.

A szövetség tanulmánya szerint Kínában mintegy 61,02 millió hátra hagyott gyermek él. Ez a 287 milliós gyermekpopuláció 21,22 százaléka.

A kormányzat egy már működő gyermekgondozási program keretében a „mezítlábas" szociális munkások, vagyis polgárközeli közösségi aktivisták anyagi támogatásával és képzésével igyekszik segítséget nyújtani az ilyen gyermekeknek és a róluk gondoskodókról, akik többnyire a nagyszülők.

Évekkel ezelőtt a kínaiak „mezítlábas orvosoknak" nevezték azokat a falusi egészségügyi dolgozókat, akik alapvető szolgáltatásokat nyújtottak.

Az UNICEF (Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermeksegély Alap) 2010-ben kezdeményezte a „mezítlábas" szociális munkások rendszerének létrehozását azzal a céllal, hogy a szociális szolgáltatásokat kiterjesszék a kiszolgáltatott kínai gyermekekre.

A kínai polgárügyi minisztérium és az ENSZ-szervezet még abban az évben kísérleti jelleggel projektet indított útjára a HIV-fertőzött vagy AIDS-beteg gyermekek megsegítésére 120 faluban Henan, Szecsuan, Shanxi és Jünnan tartományban, valamint a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen. A programot később terjesztették ki a hátra hagyott gyermekekre és árvákra ugyanezeken a területeken.

Egyre több család regisztrálja a gyermekét a kormányzati támogatás reményében. A programot ki fogják terjeszteni a Jiangsu tartományi Kunshanra, a Zhejiang tartományi Hainingra, a Gunagdong tartományi Shenzhenben található Luoningre és további 46 városra.

Mei Hongfang heti rendszerességgel látogatja Panpant. A közös játék mellett a kislány részére kérvényezte a gyermekeknek járó több mint 100 jüanos havi minimális biztosítást. „A falubeliek nincsenek tisztában a gyermekjóléti támogatásokra vonatkozó szabályokkal" – magyarázza a „mezítlábas" szociális munkás.

A gyermekjóléti munkásokat a helyi polgárügyi tisztviselők a helyi közösségek tagjai közül jelölik ki. Feladatuk, hogy segítséget nyújtsanak ahhoz, hogy a családok fel tudják mérni gyermekeik igényeit, és tanácsadást biztosítsanak az elérhető támogatásokkal kapcsolatban. Segítenek a beiskoláztatáshoz szükséges papírmunkában és a gyermekek beoltásában.

Emellett a „mezítlábas" tisztviselők a gyermekek gyengeségeire is rámutatnak, meghatározzák, hogy milyen jellegű védelemre szorulnak.

Mei hetente több mint tíz gyermeket keres fel a megyében. Xiao Yun két évvel ezelőtt árvult meg. Visszahúzódó lett és nem szívesen beszélgetett, meséli Mei, aki segített a kisfiúnak abban, hogy megkapja az árváknak járó évi 7200 jüanos támogatást.

„Most már többet beszélget, és sokkal jobban kijön a társaival" – mondja.

A gyermekek jogairól gondoskodó kormányzati intézkedések ellenére a szegény vidékeken a szüleiktől távol élő gyermekek gyakran nem tudnak az elérhető szociális szolgáltatásokról, állítja Wang Zhenyao, a Pekingi Tanárképző Egyetem alá tartozó Kínai Filantrópiai Kutatóintézet dékánja.

„Azzal, hogy a gyermekek lakóhelyén élő helyi közösségekből kijelölünk valakit, és megismertetjük vele a szociális munkához szükséges megfelelő tudást, lehetővé válik, hogy minden gyermek gyakorlati támogatásban és gondoskodásban részesüljön, és így hozzáférhetnek a szolgáltatásokhoz és az őket megillető juttatásokhoz" – mondja Wang, hozzátéve, hogy a jelenleg is zajló projekt segítségével még több kormányzati gyermekjóléti szolgáltatás jelenhet meg.

„Látjuk, hogy milyen fontos a közösséggel folytatott munka a kormányzati szerepvállalás megerősítésében, hogy biztosítani tudjuk a gyermekeknek nyújtott megfelelő gondoskodást, védelmet és támogatást" – állítja Xu Jianzhong a polgárügyi minisztériummal együttműködő jóléti és jótékonysági osztály vezérigazgató-helyettese.

„A tartományokkal együttműködve próbáljuk megtalálni annak a módját, hogy miként tudjuk a legjobban bevezetni a szükséges forrásokat, hogy minél több gyermeken tudjunk segíteni" – teszi hozzá.

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében vállalt kötelezettségének részeként Kína a modell kiterjesztésére törekszik, ezt a kínai gyermekek fejlődésével foglalkozó tervezet (2011 – 2020) részeként kezeli, és inklúzív gyermekjóléti rendszer kiépítésén dolgozik.

feri