Egy panda képe virít kis híján minden ház kapuján Baoxingban, a szecsuani Ya'an város melletti egyik megyében. Sőt, úgy tűnik, itt mindent elleptek a pandák: szobrok és falfestmények, sőt, még az utcai szemetesek is pandaalakúak.

Ya'an, másfél órás autóútra a sztrádán a tartomány székhelyétől, Chengdutól, turisztikai vezéralakjai eltökélték: itt hozzák létre a pandák fővárosát, egy ökológiai paradicsomot. Minden helyi tisztviselő névjegyének sarkában egy picike panda díszeleg.

Eddig kb. 2 milliárd jüant (320 millió dollárt) fektettek a 2 négyzetkilométeres Disney-stílusú „pandaparkba," ahol „egy kulturális zóna, ökológiai termékeket felvonultató ipari zóna, látványfalu és vidámpark" is lesz, meséli Zhao Yaquan, a ya'ani kulturális utazási csoport főigazgatója.

A szecsuani pandaimádat látszólag nem ismer határokat. Legutóbb két országos méretű mániát – a kínai óriásmacik és a foci-vébé iránti őrületet – kíséreltek meg összeházasítani azzal, hogy az egyik chengdui rezervátum pandáival tippeltették meg a meccsek eredményét, ahogy Paul, a polip is tette Németországban. Ezzel persze azonnal globális érdeklődés és bírálatözön közepén találták magukat. A park egyik szóvivője később bevallotta, a mutatványt azért állították le, mert attól tartottak, hogy a túl sok emberi érintkezés árthat a pandáknak.

Ám ez egyáltalán nem akadályozta meg a parktulajdonosokat abban, hogy az önreklámozás hevében Kína legkedveltebb nemzeti szimbólumának képmásával igyekezzenek magukhoz csábítani a turistákat és befektetőket.

Egy francia misszionárius, Armand David számolt be először a veszélyeztetett állatról a külvilágnak Dengchigou-ból 1869-ben, mára pedig Baoxing területének 75%-a pandarezervátumoknak van fenntartva.

A régió abban bízik, hogy természeti szépségei, ökológiai erőforrásai, illetve a közeli Tibet kőfaragásai és népművészete a turisták több millió dollárjával duzzasztja majd fel a GDP-jét. Ya'an aduásza a pandamaci. A kínai nemzetközi kiadóvállalat és a Millward Brown Kína imázsáról készített 2012-es nemzetközi közvélemény-kutatása szerint a fekete-fehér mackók a Nagy falat és a Tiltott várost is lekörözték az ország legikonikusabb jelképeként.

Ám a szakértők attól tartanak, hogy a bármiféle országos vagy tartományi tervezés és irányítás nélkül végül kaotikus harc alakul ki a pandákat érintő forrásokért és rajongóikért.

A panda hatalma

Májusban a chengdui városi külügyi hivatal tisztviselői Londonban népszerűsítették Chengdu hetét. Zhou Lin, a hivatal európai és afrikai divíziójának helyettes vezetője azt meséli, ez volt az első külföldi marketinges kísérletük: „A rendezvényeket nagyon jól fogadták, a hatásuk pedig igazán jó volt. Egyértelműen éreztük a széleskörű médiavisszhangból és a lakosok lelkesedéséből."

Az esemény, amelynek célja az volt, hogy még több utazót és üzletembert vonzzon Chengduba, a mackók „szülővárosába" gyakorlatilag kizárólag „a pandák hatalmára" támaszkodott. A London belvárosát a reptérrel összekötő Heathrow Express szerelvényeit Chengdu szőrös kis kedvencével dekorálták. A küldöttség London nyüzsgő központjában, a Covent Gardenben felhúzott hagyományos chengdui teaházában pedig egy hatalmas mackójelmezbe bújt férfi köszöntötte a látogatókat.

„Az óriáspanda egy híd," magyarázta Zhou. „Sokkal közelebb hozza egymáshoz az embereket."

Több ezernyi plüsspandával, pandás könyvvel, legyezővel és reklámkatalógussal tömött ajándékcsomag emlékeztette az érdeklődőket Chengdu 72 órás vízummentes tranzitot garantáló politikájára, a város Twitter és Facebook oldala pedig 13 ezer új követőt vonzott mindössze 3 nap leforgása alatt.

Zhu a rendezvény sikerét részben a külföldi partnerek támogatásának tulajdonítja. „A pandára építő promócióval mindenki jól jár," állítja. „A britek is érzik az ebben rejlő üzleti lehetőséget."

A British Airways szeptemberben London-Chengdu közvetlen járatot indított, első gépe orrára pedig – mi mást? – egy panda fejét pingálták. Májusban a légitársaság heti háromról ötre sűrítette chengdui járatai számát.

A pandahatásnak köszönhetően Chengdu felkapott úti cél lett: tavaly 155 millió turista kereste fel, 26%-kal több mint 2012-ben, közülük 1,75 millióan a tengerentúlról érkeztek, 133 milliárd jüan bevételt generálva.

Viszont a ya'ani Kínai óriáspanda-rezervátum és kutatóközpont tavaly mindössze 11 milliót jövedelmezett. „A gazdag turisztikai erőforrásokhoz képest ez nagyon kevésnek tűnik," panaszolta Zhu Bo, a ya'ani turisztikai hivatal igazgatóhelyettese.

Ya'an az UNESCO világöröksége, a „szecsuani óriáspanda-menedék" kellős közepén fekszik, földjének harmada természetvédelmi terület, veszélyeztetett fajok és ritka növények élőhelye.

Ya'anban több mint 300 panda él vadon, további 70 pedig fogságban. A helyi kormányzat szerint vadon élő állatokat láttak már mind a hét megyében és egy kerületben is.

„Tudjuk, hogy a pandák aranyat érnek, de egyszerűen nincs annyi pénzünk nagy promóciós rendezvényekre, mint Chengdunak," magyarázza Zhu Hechao, a rezervátum reklámosztályának aligazgatója.

A költségvetésük mindössze évi egymillió jüan, legfőbb marketingmódszerük pedig „érdekes történetek" kiadása a helyiek és a vad pandák interakcióiról.

Az előbbiek pedig úgy tűnik, hogy az utóbbiak jövőjébe vetik a bizalmuk. Ya'an a gazdasági növekedés rengeteg hagyományos módját elvetette egy ökológiailag barátságosabb jövőért: a termőföldre erdőt telepítettek, a mérgező gyárakat bezárták, a környezetszennyező iparágakat kitelepítették. Most pedig nagyon szeretnék látni ennek a hasznát.

Ám ez nem lesz ennyire egyszerű.

Utánzók és katasztrófák

Ya'an nem csupán pénzhiánnyal küzd: a tisztviselők szerint a kreativitás hiánya is a megtorpanásoka. „Utánozni kezdtük a németek Paul polipját, hogy a pandákkal tippeltessük meg a világbajnokság meccseinek eredményét, de nem tudunk egy Kung-fu Panda filmet összehozni," sóhajtja Zhao Yangyang, a ya'ani reklámosztály egyik tisztviselője.

Zhu tapasztalatai alapján a chengdui tisztviselők egyre nyitottabbak és magabiztosabbak Kína külföldi népszerűsítése során.

„A korábbi passzív promóció helyett, ahol minket hívtak, hogy csatlakozzunk külföldi rendezvényekhez, elkezdtünk kezdeményezni," állítja a nő.

Viszont a 74 éves veterán szakértő és márkafejlesztő, Hu Quping azt mondja, hogy a káderek még mindig nem fogták fel teljesen mekkora kereskedelmi értéket képvisel az óriáspanda. Ennek klasszikus példájaként Hu a félbeszakított „Óriáspanda márkastratégia programot" hozza fel, amit a tartományi kormányzat indított 2006-ban.

Hut 2006 elején kérték meg a program kidolgozására. Különleges hivatalt hoztak létre a tervezéshez, amihez több mint 10 különböző kormányszerv csatlakozott. Tucatnyi átdolgozás után elkészült a terv, amit 2007 májusában hagytak jóvá. Ebben az állt, hogy 2020-ra Szecsuan GDP-je 15%-ának pandával népszerűsített termékek és szolgáltatások értékesítéséből kell származnia

Ezután a helyi kormányzat soha többet nem tett említést a programról. „A tisztviselők utolsó aláírására várt, mielőtt életbe lépett volna," idézi fel az ősz hajú Hu. „De változás történt a hivatalban, aztán jött a wenchuani földrengés a következő évben és a programot bizonytalan időre elnapolták."

Hu a program újraindításáért lobbizik, ám eddig nem járt sikerrel.

„Nem csupán az image és a márka. Az óriáspandák élőhelyei nagy kincsek az emberek számára: tanulmányozhatják és más módon is hasznot húzhatnak belőle," mondja Hu, aki a tea- és fűszernövény-termesztést, illetve a baromfinevelést is az előnyök közé sorolja.

A kínai védjegyhivatal szerint több száz szabadalmat jegyeztettek be az óriáspandával. Sajnálatos módon viszont egyik sem rangos.

A Nanjingban gyártott Panda televíziók nagyon kapósak voltak a hetvenes-nyolcvanas években, de a népszerűségük elhalványult, mikor a külföldi márkák, mint a Sony és Samsung szinte egyeduralkodóvá váltak a kínai tévépiacon.

Talán a legtovább kitartó termék a Szecsuanban gyártott Panda luxuscigaretta, a hajdani legfőbb vezér, Teng Hsziaoping kedvence, ami nosztalgikus, bár elég drága emlékeztetője a nyolcvanas évek elejének gazdasági robbanásának. „Ám a cigaretta elárulja a környezetbarátságot, amit a panda képvisel, valójában Kína szégyene," magyarázza Hu.

Promóciós problémák

Hou Rong, a chengdui óriáspanda-tenyésztési kutatóbázis központjának igazgatója, azt mondja, gyakran engedik, hogy a pandáik jótékonysági vagy civil rendezvényeken jelenjenek meg.

2010 óta a központ híres mackója, Mei Lan minden évben a Föld órája nagykövete volt, 2012-ben pedig a kutatóközpont az internetezetőktől kért javaslatokat három hónapos pandabocsuk elnevezéséhez.

A 8000 nevet tartalmazó listáról a végső győztes ironikus módon egy ikonikus amerikai sütimárka, az Oreo lett. A keksz gyártója hamarosan felajánlotta, hogy szponzorálják a bocsot, ám, a központ ezt visszautasította.

Kínában nincs különösebb szabályozás az óriáspandák képének vagy nevének felhasználásáról. Ám, Hu szerint helytelen élő mackókat használni bármilyen reklámtevékenységhez.

2006. január 20-án, több mint kétezer sikoltozó mandopop (kínai pop) rajongó szeme láttára Li Yuchun popsztár keresztelt át és fogadott örökbe egy ketrecbe zárt és szemmel láthatóan halálra rémült mackót a chengdui Panda Plázában, két hónappal azután, hogy az énekes megjelent a TIME Asia magazinban.

Lit sokan bírálták ezért az akcióért, a rendezvény szponzora pedig később bevallotta, hogy Ya'anból vitték a pandát a plázába, hogy „időt takarítsanak meg" Linek.

Zhao Huawen, az Eudemonia Bank, egy panda-élőhelyek védelmével foglalkozó chengdui civil szervezet alapítója, is elismeri: sokan húznak hasznot a mackókból.

Mégis „a pandák sztárstátuszának kihasználásával, a promóciók több előnnyel is járnak," magyarázza Zhao. „Nem csupán több figyelmet és pénzt szereznek a pandák védelméhez, de növelik az emberek környezettudatosságát is."

A chengdui központ, a Sohu Clubbal és a Ford China autógyártóval közösen, májusban egy éves állást hirdetett meg. „A pandák mestere" 200 ezer jüan éves fizetést kap, ingyenes lakhatással és autóhasználattal.

3 nap alatt összesen 30 ezren jelentkeztek az állásra szerte a világból, amit mostanra 200 főre szűkítettek a Sohu Club szerint.

Hu ötletét visszhangozva Zhou felvetette, hogy Kínának szabályoznia kellene az óriáspanda márkafejlesztését és kezelését. „Létfontosságú, hogy Kína olyan kulturális vagy egyéb termékekkel hozza összefüggésbe az óriáspanda image-t, amik aztán meghódíthatják az egész világot, mint a Coca Cola."

vivi