Cai Yingsheng emlékezetébe örökre beleégett az a rettenetes pillanat, mikor rátalált felesége holttestére. Az asszonyt egy elefánt taposta agyon, nem maradt belőle más, „csak egy tízkilós hús- és csontkupac".

A tragédia március 13-án történt. Aznap, mikor Cai, a Jünnan tartományi Jiangcheng járás Huashiban falujának lakója, hazatért a kukoricaföldről, nem találta a feleségét. A nő reggel a kávébabültetvényükre indult permetezni.

Cai átment az ültetvényre, ahol először az összetört permetezőt látta meg, amiből mindenhová kifröcskölt a növényvédő-szer. Szólongatta a feleségét és átkutatta a területet. Végül rábukkant egy fél koponyára, egy karra, egy lábra és más testrészekre, a permetező több tízméteres körzetében. Néhány maradvány a fák ágain lógott.

Ám a tragédiának itt nem szakadt vége. Április 12-én a falu másik lakóját is elefánt taposta agyon. A településen pánik lett úrrá, néhány lakos megmenekült azzal, hogy másutt vállalt munkát, viszont az időseknek és a halálra rémült gyerekeknek maradnia kellett.

Az odébbálláson túl a falusiaknak nincs túl sok választása, mivel az állatok ázsiai vadelefántok voltak, amik első osztályú állami védelem alá esnek. A falusiak úgy 13 éve költöztek ide egy távoli helyről, hogy ne legyenek egy másik védett állat, a kormosfejű daru útjában. Most azonban nem hajlandóak újra elköltözni, hiszen úgy érzik, az elefántokkal nagyobb tisztelettel és gondoskodással bánnak, mint az emberekkel.

Jönnek az elefántok

Jiangcheng az egyetlen jünnani járás, ami Laosszal és Vietnammal is határos. Mindig is népszerű turistahely volt. Viszont mostanában, főként az utóbbi pár hónapban, a helyiek fejvesztve menekülnének a vadelefántok felbukkanása miatt.

2011. október 18-án 18 vadelefánt tűnt fel Jiangchengben. 2012-re a számuk 24-re duzzadt, idén márciusra pedig már 43-an voltak. A falusiak megélhetését is fenyegetik az elefántok, hiszen eltapossák a vetést, ételt lopnak, sőt, még az emberekre is rátámadnak.

Jiangcheng járás sajtóosztálya úgy nyilatkozott, hogy míg régebben vendégként bántak a helyiek az elefántokkal, mostanra bizonyos szinten már gyűlölik őket és rettegnek tőlük.

A huashibani Zhang Wenzhi elmondta, hogy az elefántok érkezése előtt a családja évi 5 ezer kiló gabonát tudott betakarítani, ami mára ezer kilóra csökkent, mert a többi terményt az állatok falják fel.

Fei Xingwang, aki egyben állatellenőrként is tevékenykedik, arról számolt be, hogy a falu közelében élő elefántok talpának átmérője 10-37 centi. „Egyetlen lépéssel hatalmas kár tesznek a gabonában," magyarázza a férfi.

Az elefántok rettentő pusztítást végeznek a helyi mezőgazdaságban. Kong Linghua, a falubizottság igazgatója szerint a helyi termés 60%-a odavész. Sőt, a két közelmúltbéli haláleset miatt, a falusiak félnek a földeken dolgozni.

Az utolsó támadásra április 12-én került sor. Zhao Jiayu a gabonaföldjén gyomlált 13 éves fiával, Zhao Shengganggal, mikor egy elefánt hirtelen rátámadt és megölte. A fia megmenekült.

„Három napig nem tudott megszólalni," meséli Zhao Jiayou özvegye. „Éjjelente gyakran felriad álmából és azt kiabálja: Jönnek az elefántok! Jönnek az elefántok!"

A felnőttek szívében is ugyanez a félelem vert tanyát. Huang Shirennek épphogy sikerült megúsznia egy elefánttámadást. Három elefánttal találkozott útban az egyik föld felé. Elfogta a pánik, leugrott a motorjáról és felszaladt a hegyre. Az egyik elefánt üldözőbe vette és összetaposta a motorját.

Májusban Huang összepakolt és útnak indult Hunan tartományba, ahol a fia dolgozik. A fiú aggódott az apja biztonságáért és ragaszkodott hozzá, hogy költözzön el Huashiban falujából.

Alacsony kártérítés

A Jiangcheng járási kormányzat adatai szerint az elefántok 2011-es megérkezésük és 2013 vége között 10,3 millió jüan kárt okoztak a helyieknek.

A helyi kormányzat reagált a helyzetre, de a kompenzáció mértéke nem érte el a veszteségekét. Bai Liangfang, a járási erdészeti hivatal munkatársa azt mondja, hogy a hivatal kártérítési igény nyújtott be magasabb kormányhivatalokhoz és a China Pacific Insurance (CPIC) társaságnál biztosítást kötött a település lakóinak a következő években.

2011 és 2013 között összesen 2,7 millió jüant osztottak szét a falusiak között.

Kong szerint a lakosok nem kapnak túl sok kártérítést. Egy-egy elefántok által elpusztított gumifa után 10-22 jüan jár, pedig a valóságban egyetlen gumifa is legalább 25 jüanba kerül.

Ami az alacsony kártérítésekről szóló panaszokat illeti, Xie Bing, a biztosítótársaság pueri fiókjának a falusiak kártérítéseivel foglalkozó munkatársa szerint is túl alacsony az állami kompenzáció.

Jiangcheng országos szinten is szegény megye. Amellett, hogy magasabb szintű kormányzatokhoz fordulnak anyagi segítségért, úgy tűnik, a falusiaknak nincs más választása, mint egyszerűen feladni és máshol keresni munkát. Viszont sok lakos számára ez túlságosan is hasonlít a korábbi élményeikhez.

Úton

Huashiban lakói eredetileg a 200 km-re fekvő Dashanbao megyéből költöztek ide 2001-ben. Azért kellett elköltözniük, hogy kiürítsék a terepet a dashanbaói hegyvidéken élő kormosfejű darvak számára.

A darvak 1989-ben kerültek fel az első osztályú állami védettséget élvező állatok listájára. A helyi kormányzat 1990-ben hagyta jóvá a dashanbaói természetvédelmi terület kialakítására vonatkozó terveket. A zóna 1994-ben tartományi, 2003-ban országos szintre emelkedett, a darvak száma pedig 300-ról 1300-ra gyarapodott.

Az államilag jóváhagyott költözés 2001 márciusában kezdődött, mikor több mint 1200 falusi települt át Huashibanba. Az új falunak melegebb az éghajlata, jobban megfelel mezőgazdasági célokra.

Viszont a változásnak nem mindenki örült. Sokan túl melegnek találták az új települést, pár hónap után sokan visszaköltöztek Dashanbaóba.

A maradóknak meg kellett szokni az új éghajlatot és földet, és új mezőgazdasági technikákat is el kellett sajátítania. Mivel Dashanbaóban hűvösebb volt, csak azt kellett tudniuk, hogyan kell krumplit és hajdinát ültetni, sosem volt dolguk kukoricával, cukornáddal vagy banánnal. A kormányzat minden átköltözőnek adott 40 jüant és ennyi.

„Úgy éreztük, hogy a kormány egyszerűen kitett minket egy erdőbe és magunkra hagyott," mondja Kong.

Más esetekben a veszélyeztetett fajok védelme nem feltétlenül jár együtt a helyi lakosok kitelepítésével. Huize járásban, Dashanbaótól több mint 100 km-re is kialakítottak egy védelmi körzetet a kormosfejű darvak számára. A Kínai Környezetvédelmi Hírek alapján pedig a helyiek szépen megélnek ebből, mivel özönlenek a turisták a zónába.

Jiang Shixue, a falu egyik lakója azt mesélte, hogy régen ő volt a település egyik legszegényebb lakója, kevesebb, mint 10 ezer jüant keresett évente. Viszont a körzet kialakítása után üdülőt nyitott a darufigyeléshez legalkalmasabb helyen, ami öt hónap alatt 80 ezer jüan jövedelmet biztosít neki.

A szerencsét hozó darvak nem jártak baj nélkül. A fia a körzet közelében ültetett burgonyát, aminek a kétharmadát a madarak ették meg.

A természetvédelmi körzet igazgatója, Xian Guoyue azt mondja, semmiféle kártérítés nem áll rendelkezésre a falusiak számára, a kormányzat pedig nem tud érdemben foglalkozni a tanyákat ért károkkal.

Ezért a hivatal azon dolgozott, hogy bőséges élelmet biztosítson a darvaknak, hogy azok ne háborgassák a falusiakat.

Ám Huashiban lakóinak gyötrelmei még nem értek véget. Épp csak alkalmazkodtak új életkörülményeikhez, mikor 2011-ben felbukkantak az elefántok. És most már nem biztosak abban, hogy újra el tudnának költözni.

„A földművesek tartanak a földműveléstől. És miután a földeket ellepi a gaz, a tíz évvel ezelőtti dilemma is felütheti a fejét. A fiatalok bemehetnek a városokba munkát keresni, de mi lesz az idősekkel?"

vivi