Zhou és férje még két éven át sem voltak házasok, mesélte a nő a guangzhou-i székhelyű South Review magazinnak. A nő 29 évesen, 2012-ben találkozott jövendő exével és pár hónap elteltével hozzá is ment.
Azonban a nézeteltérések hamar felszínre bukkantak. Zhou azt meséli, folyamatosan veszekedtek. A férje hamar viszonyba bonyolódott és a legtöbb este haza sem ment. Így a nő elkezdte nyilvánosan kiteregetni romba dőlt házassága szennyesét az interneten. Csak gyorsan véget akar vetni az egésznek, magyarázta.
A múltban az embereket meglepte volna, hogy egy házasságnak ilyen hamar vége lehet, viszont manapság Kínában Zhou csak egy csepp a tengerben. 2013-ban 3,5 millió házaspár nyújtott be válókeresetet Kínában, 12,8%-kal többen, mint 2012-ben, a válások száma pedig immár tíz éve folyamatosan emelkedik, a kínai polgári ügyek minisztériumának statisztikai adatai alapján.
Az elmúlt évtizedben a kínaiak hozzáállása megváltozott a házasságot illetően, ami meglódította a válási statisztikákat is. A válást egykor szégyenletesnek tartották, eltitkolnivalónak. Manapság viszont a video-megosztó oldalak legnépszerűbb felvételein házaspárok tépik egymást egy-egy félrelépés miatt. A változás motorja a gyarapodó vagyon, illetve, hogy a válás többé nem számít stigmának.
A gyerekekért
Hagyományosan Kínában az utódnemzés a házasságok célja. Mivel hagyományosan nagy hangsúly került a gyermek fejlődésére, elég sok boldogtalan házasság sem bomlott fel, nehogy a gyerekek érzelmileg sérüljenek, írja a South Review.
Ám ezek a tényezők manapság már nem annyira fontosak, mint egykoron. A szülők ma már tisztában vannak azzal, hogy nem tesz jó a gyerekeknek, ha a papájuk és mamájuk egyfolytában egymást marja.
A legtöbb kínai szülő hisz abban, hogy a családi háttér és környezet, amiben a gyermek nevelkedik, hatalmas befolyással bír a jövőjére nézve. A család egyben tartása pusztán a gyerekek kedvéért már nem elegendő ok arra, hogy a házastársak együtt maradjanak.
„Kínában a párok szinte sohasem csatároznak a bíróságon a gyermek felügyeleti jogaiért," mondta Song a magazinnak.
Gyermek-elhelyezési ügyekben megegyezésre jutni napjainkban sokkal könnyebb, mint egykoron volt. Általában mindkét szülő azt akarja, hogy a gyermek annál a szülőnél maradjon, aki nagyobb anyagi biztonságot tud nyújtani neki. Néhány feleség akár még koloncként is tekinthet a gyerekekre, mivel megnehezítik, hogy újra férjet találjanak maguknak.
Harc a pénzért
Ahogy oly sok más esetben a pénzügyi kérdések ilyenkor előtérbe kerülnek.
Song Jian válóperes ügyvéd felidézett egy esetet, ahol a feleség nem akarta a házat vagy a gyermek felügyeletét. Csak azt akarta, hogy házas maradhasson, mivel szerinte mindenkinek csak egyszer szabad megházasodnia az életben.
„Az elmúlt években egyre kevesebbekre jellemzőek az ilyesfajta gondolatok," mondja Song.
A Pekinghez hasonló nagyvárosokban az egetverő ingatlanárak szintén kiélezték a válás utáni vagyonrendezést, hiszen az egyenlőtlen felosztás révén a két félnél teljesen eltérő bevételi források maradhatnak a végén.
Hogy minél nagyobb szeletet hasítsanak ki a tortából, a válás küszöbén álló felek elkezdték eldugdosni vagy átutalni a közös vagyon egyes részeit.
Nemrégiben egy nő a bíróságon olyan bizonylatokat mutatott be, amelyek alapján elköltötte a férjével közös, félmillió jüannyi vagyont. Ám a férj ügyvédje hamar átlátott a szitán. A nő két bizonylata ellentmondott egymásnak: elvben ugyanakkor vitte el a kutyájukat egy pekingi állatkórházba, mikor éppen Dél-Kínában vakációzott. A nő meghamisította a bizonylatokat, hogy megtarthassa magának az összes pénzt.
Song szerint néhányan akár már egy évvel előbb elkezdenek felkészülni a bírósági tárgyalásra. Azt mesélte a South Review-nak, hogy egyik ügyfele egy feltörekvő vállalat feje volt. Mikor a házaspár ügye a bíróság elé került, a férj olyan iratokat mutatott be a bírónak, amik értelmében az apja az említett cég tulajdonosa, ő ott csak egy munkatárs, amivel sikeresen elérte, hogy a felesége ne jusson hozzá a cégből származó semmilyen pénzhez.
Egy anyagi javakra épülő család bizonyos értelemben stabil lehet, de gyakran bizony törékeny, írja a South Review. Ha a vagyon eltűnik, a házasságnak is befellegzett.
Song egy másik ügyében a házasság mindössze két hónapot ért meg. A nő azzal vádolta meg a férjét, hogy az félrevezette. Mielőtt beadták volna házasulandási kérelmüket, a hölgy abban a hiszemben élt, hogy gazdag családba házasodik be. Viszont végül kiderült, hogy nem ez a helyzet. A nő szeretett volna minél előbb véget vetni a kapcsolatnak, hogy az ne gördítsen akadályt az újbóli férjhezmenetele elé.
A társadalmi osztályok között egyre szélesedő szakadék szintén instabillá teheti a házasságokat. Az egyik internetező azt írta a weibón: „Mikor a pár látja, hogy másoknak autói és házai vannak, nyavalyogni kezd, ez pedig hosszú távon nem tesz jót a kapcsolatuknak. A gazdag és egyszerű emberek közötti szakadék nagy nyomást jelenthet a házasságokra."
Spórolásképp néhány pár egészen odáig vetemedik, hogy megrendezi a saját válását, áll a mikroblogon. A nemrégiben kiadott lakásvásárlási szabályok kimondják, hogy ha egy házaspárnak két háza van és elválik, egyiküknek sem kell kifizetnie a bármelyik lakás eladását sújtó komoly adókat. Így a falból kimondatott válás a leghatékonyabb megtakarítási módszer ilyen esetben.
Megkopott a szégyenfolt
A múltban a kínai társadalom hajlamos volt diszkriminálni az elvált nőket. A társadalom fejlődésével ez is megváltozott.
„A házasságot ma már nem tekintik szentségnek. A kínai emberek is megbarátkoztak a gondolattal, hogy a válás a nyugalom megszerzésének egyik módja. Házasságon belül vagy kívül is élhetnek az emberek boldog életet," mondja Tong Xin, a Peking Egyetem szociológiaprofesszora.
Zhou, a válásának részleteivel a közösségi médiában haknizó nő akkor döntött a válás mellett, mikor felfedezte, hogy a férje megcsalta. Azért lépett a történetével a nyilvánosság elé, hogy kivívja a közösség szimpátiáját, ami teljességgel szembemegy azzal a kínai hagyománnyal, hogy egy házaspárnak sosem szabad mások előtt kiteregetnie a szennyesét.
Miután összeházasodtak, Zhou arra lett figyelmes, hogy az anyósa lépten-nyomon beleavatkozik a fiatal pár életébe. Akik ezen veszekedni kezdtek. Később Zhou teherbe esett; nem sokkal ezután pedig rájött, hogy a férjének viszonya van valakivel, mesélte a South Review-nak.
Eleinte Zhou azt akarta, hogy a férje hagyjon fel a viszonnyal, és legalább megpróbáljanak együtt egy boldog életet felépíteni. Azonban a férfinek esze ágában sem volt megválnia a szeretőjétől, tovább alázta a feleségét, aki ezen a ponton úgy döntött, beadja a válókeresetet.
Zhou azt mondja, csak annyi pénzt akar, amennyi valóban jár neki és amilyen gyorsan csak lehet, szeretne véget vetni ennek a borzalmas házasságnak.
Zhou esete a kínai nők változó hozzáállásának ékes példája.
A Jogi Tükör magazin beszámolója szerint a bírósági bontóperes eljárások 60%-át ma már a nők kezdeményezik. A nők nem félnek többé a válástól.
Az egyik bíró úgy nyilatkozott a Jogi Tükörnek, hogy az 1980 után született nők új nemzedéke többségében anyagi függetlenséget élvez. A válás után egyedül is képesek fenntartani magukat, és ez olyasmi, ami a nők számára a múltban nem volt lehetséges.
A családon belüli erőszakot elszenvedő asszonyok is egyre bátrabban nyújtanak be válókeresetet vagy jelentik fel a férjeiket.
Egy 50 esztendős Wang nevű asszony is családon belüli erőszakkal vádolta meg a férjét. Közel 30 éven át éltek házasságban, amely során a nő jogai számtalanszor csorbultak, nyilatkozta a Jogi Tükörnek.
Az asszony azt mondja, az elvált nőket érintő megbélyegzés miatt hallgatott eddig. Csupán miután megváltozott a társadalom hozzáállása, érezte úgy, hogy készen áll megküzdeni a jogaiért több évtizednyi bántalmazás után.
vivi |