Augusztus 27-én nyílt meg a 21. Pekingi Nemzetközi Könyvvásár, amin több mint kétezer bel- és külföldi kiállító vett részt 78 országból és régióból. Egy könyv egy ország vagy régió fontos kulturális képviselője, viszont a nyelvi korlátok és kulturális különbségek miatt a kínai irodalmi alkotások és tudományos művek komoly nehézségekkel szembesülnek, mikor külföldön próbálnak bemutatkozni. Képes arra egy könyvvásár, hogy a kínai könyvkiadást sikeresebbé tegye？Erről szól mai műsorunk.

„Jó napot! Én a Shidai Irodalmi és Művészeti Kiadó szerzői jogi osztályvezetője vagyok, ahol elsősorban irodalmi és művészeti könyvek publikálásával foglalkozunk."

A könyvvásár nyitónapján kora reggel a Jilin Kiadványcsoport és a Dél-Koreai Kis és Közepes Kiadványok Szövetsége közös támogató és bemutatkozó gyűlést tartottak, amelynek célja az volt, hogy mindkét kiadó stratégiai együttműködési kapcsolatokat alakítson ki. Zeng Yanchun, a Shidai Irodalmi és Művészeti Kiadó szerzői jogi osztályvezetője nagyon örült az eseménynek. Arról számolt be, hogy egyre több kínai könyv jut el külföldre, ám azt is elismerte, hogy ez a folyamat korántsem zajlik zökkenőmentesen.

„Vannak élvonalbeli szerzőink, mint például Jia Ping`ao vagy Ji Xianlin kínai akadémikus. A műveik szépen fogynak, az értékesítés folyamatos, nem ez a probléma. Muszáj erőfeszítéseket tennünk, hogy külföldön is befogadják a gondolkodásmódunkat és az élvonalbeli írók műveit."

Az országos újság- és könyvkiadó üzletág beszámolója szerint 2013-ban Kína összesen 16625 különféle könyv szerzői jogát vásárolta meg, míg 7305 alkotás szerzői jogát értékesítette, vagyis az import és export aránya 2,3:1. A 2012-es 2,1:1 aránnyal összevetve láthatóan tovább billent a mérleg a vásárlás irányába.

Vajon miért nőtt tovább az import és export közötti szakadék, milyen nehézségek gátolják a kínai művek külföldi terjesztését? Léteznek más tényezők a kulturális különbözőségeken túl? Zhang Jian, a Sanlian könyvesbolt külföldi együttműködési osztályának igazgatóhelyettese szerint a fordítás esik a legnagyobb súllyal a latba.

„A kiadott könyveink többsége társadalomtudományi mű. A lefordításuk okozza a legnagyobb problémát. A társadalomtudományi könyveket nagyon nehéz más nyelvre átültetni, sokkal komplikáltabb megtalálni a feladatra alkalmas külföldi fordítókat, akik drágábban is dolgoznak. A másik gond, hogy Kína nehezen jut be a nyugati fősodorba. Az ottani olvasókat leginkább a saját anyanyelvükön született alkotások érdeklik. Természetesen az elmúlt két évben sokat javult a helyzet, az országos szintű politikai és pénzügyi támogatásnak hála, de szerintem még mindig nem vagyunk könnyű helyzetben."

Claudia Dobry, a Frankfurti Könyvvásár nemzetközi projektosztályának igazgatója azon a véleményen van, hogy a művek nemzetközi ismeretsége rendkívül fontos tényező.

„Jelenleg néhány kínai kiadó már megjelenik a nemzetközi könyvvásárokon, ám nemzetközi ismertségük alacsony, mivel egy teljesen eltérő kultúrát képviselnek."

Wu Lesi, a Lesi Kulturális Kiadó és Tanácsadó Szervezet vezérigazgatója elmondta:

„Úgy vélem, hosszú időre van szükség ahhoz, hogy a kínai könyvek külföldön is érvényesüljenek, egy kínai kiadó 5-10 év alatt válhat nemzetközileg is elismertté."

Augusztus 31-én zárult le az ötnapos 21. Pekingi Nemzetközi Könyvvásár. Több mint húszéves fejlődés után a Pekingi Nemzetközi Könyvvásár egy hiteles és nemzetközileg elismert átfogó kereskedelmi platform, ami az együttműködés előmozdításának fontos eszközévé vált.

A Pekingi Nemzetközi Könyvvásáron a jól ismert belföldi és külföldi kiadók aktívan játsszák ki saját előnyüket, hogy megmutassák a legmodernebb termékeket és üzleti modelleket.

A vásáron sok kiállító azt mondta, hogy a kínai szerzői jogi kereskedelem egyre sokszínűbb. A világ vezető kiadójának, a Penguin Booksnak (Kína) a cég piacért felelős munkatársa azt mondta, jelenleg nagyon sok a cég és Kína közötti szerzői jogi együttműködés. Az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak a gazdasági és üzletvezetési témájú könyvek, valamint a gyermekkönyvek: a hazai kiadókat és az olvasókat is nagyon érdeklik ezek a termékek.

Bár a könyvvásár öt napig tartott, több elektronikus és digitális kiadásra vonatkozó megállapodást és szerződést is kötöttek.

A statisztikák azt mutatják, hogy 2013-ban a kínai internetes folyóiratok, e-könyvek és digitális újságok összes bevétele elérte a 6 milliárd 175 millió jüant. Ez ugyan nem ért fel a hagyományos könyv-kiskereskedelem értékesítési szintjével, de öt egymást követő éven át folyamatosan gyorsan növekedett. A professzionális digitális kiadókon kívül sok hagyományos kiadó is felgyorsította az online és elektronikus könyvek fejlesztését. Hu Jianbin, a kínai Szépművészeti Kiadó szerkesztőhelyettese így számolt be erről:

„Úgy érezzük, hogy a digitális kiadás a fejlődési trend, ami megszorítja a papíralapú kiadványokat. Igazság szerint jobban meg is felel a képregények és gyermekkönyvek számára, nagyobb nyilvánosságot képes szerezni és népszerűbb is. Jelenleg Kínában már van online képregény-hálózat és digitális képregény-könyvtár is. "

Yu Dianli, The Commercial Press általános igazgatója kiemelte, hogy ma már a kiadók képesek egyszerre megjelentetni egy-egy mű papíralapú és elektronikus változatát.

„Elkezdtük egyszerre kiadni a könyveket nyomtatásban és digitálisan is. Így az olvasók saját maguk dönthetik el, melyik verziót választják a kínálatunkból."

Azonban a digitális korszak beköszöntével a hagyományos könyvkereskedők nem tudnak egyszerűen megbirkózni, hiszen az elektronikus könyvek létrehozása újabb kihívásokat rejt. Mind a hagyományos könyvek, mind az e-könyvek értékesítése nagyban függ a mű tartalmától és az olvasók preferenciáitól. Erről Zhang Jian, a Sanlian könyvesbolt külföldi együttműködési osztályának igazgatóhelyettese elmondta：

„Létrehoztunk hasonló, digitális és elektronikus könyvkiadással foglalkozó oszályokat, amik a terület marketingjéért is felelnek, ők tudnának bővebben nyilatkozni az ügyben."

A 21. Pekingi Nemzetközi Könyvvásár számos lehetőséget tartogatott a bel- és külföldi értékesítési ágazatok számára egyaránt.