Magyarország most arra törekszik, hogy az ázsiai-európai kereskedelem hídjává váljon, így elsősorban Kínával, Oroszországgal és Indiával ápolt gazdasági külkapcsolatainak tulajdonít jelentőséget. A közép- és kelet-európai országok közül Magyarország Kína-politikája a legaktívabb, Kínához fűződő viszonya fejlesztésével igyekszik több gazdasági előnyre szert tenni.

A kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulója és a baráti együttműködési partnerkapcsolat létrejöttének 10. évfordulója alkalmából Orbán Viktor magyar miniszterelnök háromnapos látogatást tett Kínában. Ő volt az első külföldi vezető, aki a kínai holdújév beköszönte után felkereste az országot. Magyarország közép-európai, tengerparttal nem rendelkező ország, területe 93 ezer négyzetkilométer, népessége 9,93 millió. Arra emlékszem a legjobban, hogy egyszer egy magyar diplomata megkérdezte tőlem: „Mennyire ismered Magyarországot?" Gondolkodás nélkül rávágtam: „Petőfi, Liszt és Hugyecz." A diplomata nagyon örült ennek, majd hozzátette: „Igen, igen, de azt se felejtsd el, hogy magyarok vagyunk."

Valójában az angol Hungary és hungarian, illetve más nyelvű verziói a különböző európai népek „adományai", a magyarok magukat magyaroknak, országukat pedig Magyarországnak hívják. A szó török eredetű, a jelentése 10 törzs, vagyis a három török-kazár és a hét magyar törzs összefoglaló neve. A modern emberek úgy vélik, hogy az Európán végigkalandozott, majd végül a Duna középső szakaszán letelepedett magyarok valójában nyugatra vándorolt hunok. Ma Magyarországon még mindig az egyik legnépszerűbb férfinév az Attila, hiszen Attila, „az Isten ostora", a hunok királya megreszkette egész Európát, és egyes magyarok még ma is büszkék a bennük folyó hun vérre. Magyarország most arra törekszik, hogy az ázsiai-európai kereskedelem hídjává váljon, így elsősorban Kínával, Oroszországgal és Indiával ápolt gazdasági külkapcsolatainak tulajdonít jelentőséget. Egy kínai-kelet-európai szemináriumon egy magyar tudós a mostani magyar külpolitikát humorosan úgy illusztrálta, hogy utolsó diaképén egy íját a kezében tartó, keletre tekintő legeltető pásztort mutatott be.

Ha Magyarországról beszélünk, megkerülhetetlen Hugyecz László magyar építész neve. A sanghajiaknak is először ő jut az eszébe, illetve a régi Sanghaj jelképének számító, 22 emeletes, 83,8 méter magas Park Hotel, amellyel Hugyecz megalapozta a sanghaji épületek modern stílusát, ugyanakkor megismertette a harmincas évek Sanghajával az egyszerűség szépségének modern építészeti elméletét. Ruan Sanyi, a Tongji Egyetem professzora elmondta: „Hugyecz épületei egyfajta esztétikát képviselnek, a város eltörölhetetlen emlékei." 2013-ban nyílt meg Sanghaj első az építészről elnevezett múzeuma, a Changning kerület kulturális hivatala pedig kulturális városi sétát szervezett, amely Hugyecz changningi épületeihez kalauzol el. Egy Sanghaji Hugyecz-épületek térképe című zsebkönyvvel felszerelkezve a magyar építész minden alkotásában elgyönyörködhetünk, elmerülve a régi Sanghaj klasszikus építészetében.

Zheng Shiling, régi épületek védelmével foglalkozó szakértő elmondta, hogy Hugyecz tervezési stílusa igazán „sanghaji", hiszen nemcsak gyorsan elhozta a nemzetközi építészet divatos irányzatait Sanghajba, de össze is hangolta saját alkotásai stílusát Sanghaj akkori épületeinek stílusával. Ezt akár a magyarok nemzeti sajátosságának is tekinthetjük, hiszen Liszt Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző is ötvözte a magyarok és a Magyarországon élő cigányok népzenéjét 19 magyar rapszódiájában, amivel különleges nemzeti ízt hozott létre.

Személyesen is találkoztam már több közép-európaival. Úgy vélem, a lengyelek tapintatosak és bánatosak, a csehek furfangosak és óvatosak, a magyarok pedig egyenesek és vidámak. Magyarokkal beszélgetve gyakran eszembe jut a gulyás, ez a gazdag íz-világú, híres magyar leves. A magyar ételek hírneve nem kisebb a franciáknál. A magyar éttermek egész nap kínálnak kolbászt, libamájat, csirkehúst, bort és más finomságokat. A magyar fogások a keleti és nyugati gasztronómia vonásait ötvözik, ugyanakkor saját jellegzetes színnel, illattal és zamattal rendelkeznek. A Magyarországon utazgató kínaiak garantáltan nem jönnek majd zavarba az ételektől.

Magyarország Közép- és Kelet-Európa, sőt, a világ legkedveltebb turisztikai célpontjai közé tartozik. Nem csoda: elég csak a kék Dunára, Budapest óvárosára, a Balatonra, Európa legnagyobb édesvizű tavára, a finom és illatos borra vagy éppen a 8 kulturális világörökségre gondolnunk. A Duna Sisi királynéról elnevezett Erzsébet hídján állva a távolban felsejlenek a Váci utca 18-19. században épült épületei, amik felidézik az Osztrák-Magyar Monarchia hajdani dicsőségét, és Petőfi itt írt sorait: „Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom az életet, Szabadságért föláldozom szerelmemet." Ezek mind tovább gazdagítják egy turista magyarországi látogatását.

Az európai tudósok általában befogadó, merkantilista országnak tekintik Magyarországot. A közép- és kelet-európai országok közül Magyarország Kína-politikája a legaktívabb, Kínához fűződő viszonya fejlesztésével igyekszik több gazdasági előnyre szert tenni.

Orbán Viktor miniszterelnök kínai látogatása során is hangsúlyozta, hogy a gazdasági együttműködés a két ország kapcsolatának legfontosabb eleme. Mindkét állam a baráti kapcsolat megőrzésére és fejlesztésére, a magas rangú hivatalos látogatásokat számának sűrítésére, illetve a politikai együttműködés elmélyítésére törekszik. Magyarország tiszteletben tartja Kína álláspontját a tibeti, a hszincsiang-ujguri és tajvani, illetve Kína egyéb kulcsfontosságú érdekeit érintő ügyekben, valamint támogatja a Kína elleni fegyverembargó megszüntetését. A két ország között tovább növekszik a kereskedelem és a befektetés mértéke, illetve erősödnek a kulturális, oktatásügyi és szociális cserekapcsolatok. Magyarországon több mint 4000 kínai finanszírozású intézmény van, a beléjük fektetett tőke meghaladta a 2,5 milliárd amerikai dollárt. Magyarország mintegy 300 millió amerikai dollár értékben fektetett be Kínában. A Huawei, a ZTE és a Lenovo vállalat egyaránt rendelkezik magyar leányvállalattal. Magyarország a kínai vállalatokkal legintenzívebben és leghatékonyabban együttműködő országok egyike lett Közép-Kelet-Európában. 2012-ben a Kínai Nemzetközi Kereskedelmet Elősegítő Tanács és a magyar Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége létrehozta a Kínai-magyar Vállalkozók Kétoldalú Tanácsát, amely a két ország vállalkozói közötti együttműködéseket tovább mélyítő és bővítő platform. Kína régi barátjaként Magyarország a 2008. május 12-i nagy szecsuani földrengés után nyaralásra invitálta a katasztrófasújtott terület 50 közép- és általános iskolás diákját. 2012 májusában Li Keqiang akkori kínai miniszterelnök-helyettes látogatott Magyarországra, amely során felkereste a budapesti Magyar-kínai Két Tanítási Nyelvű Iskolát, ahol megtekintette a diákok és a magyar Zen Wu Kulturális Központ fiataljainak előadását. Li Keqiang arra bíztatta a diákokat, hogy ismerjék meg jobban egymás kultúráját, legyenek a két ország közötti baráti ügyek követei. Regionális szinten is egyre gazdagabbak a kapcsolatok: már 23 terület és város alakított ki baráti vagy testvérvárosi köteléket. 2008 februárjában rendezték meg az első Kínai-magyar Baráti Tartományok és Testvérvárosok Konferenciáját Magyarországon. 2013 áprilisában zajló második konferencián 37 kínai tartomány és város, illetve 90 magyar megye és város képviseltette magát.

Mivel a kilencvenes évek gazdasági átalakítása során Magyarország a teljes globalizáció és európai integráció politikáját választotta, a nemzetközi pénzügyi válság nagyon megviselte. 2012-ben a Kína és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom 8 milliárd és 60 millió amerikai dollár tett ki, ami 12,9%-kal kevesebb volt, mint előző évben. 2013-ban a kínai-magyar kétoldalú kereskedelem forgalma 8 milliárd 41 millió amerikai dollár volt. Ez 4,27%-os növekedés az előző évhez képest, amivel Magyarország továbbra is Kína harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere Közép- és Kelet-Európában. A kínai fél exportforgalma 5 milliárd 690 millió amerikai dollár volt, vagyis 0,83%-kal csökkent előző évhez képest. Kína importforgalma 2 milliárd 715 millió amerikai dollár tett ki, azaz 16,88%-kal növekedett az előző évhez képest. Jelenleg Magyarország abban bízik, hogy Kína megerősíti a befektetés mértékét Magyarországon, ahol a munkalehetőségek kétharmadát a kis- és középvállalkozások biztosították. A magyar gazdaságpolitika legfontosabb célkitűzése az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése, illetve a foglalkoztatás és gazdasági növekedés növelése. A Magyarország, Szerbia és Kína égisze alatt épülő, Budapestet és Belgrádot összekötő magyar-szerb vasútvonal Kína és Magyarország jövőbeni együttműködésének próbaköve lesz.

(Fordító: Qin Liang)