A tengerszint felett 4000 méteres magasságban elterülő Csinghaj–Tibeti-fennsík lakói mostoha természeti körülmények között élnek. A magasság növekedésével csökken a légnyomás és a hőmérséklet, kevesebb az oxigén. Az elmúlt húsz évben sokan érkeztek ide, hogy a helyi kormányzatok képviselőivel együttműködve segítsék Tibet virágzását, biztonságát és fejlődését.

Az elmúlt húsz évben több mint 6 ezren érkeztek Tibetbe, hogy munkájukkal a helyieket segítsék. Ők a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottságának és a kínai Államtanács Tibet-politikáját képviselik.

A 49 éves Cai Jiahua negyedik éve dolgozik Tibetben. Ezt megelőzően a kínai Guangdong tartomány egyik járásának vezetője volt. Jelenleg a tibeti Linzhi járás titkárhelyettese. Cai rendszeresen felkeresi a helyi családokat, a helyi gazdaság fejlődéséről dolgoz ki terveket, ellenőrzi a helyi infrastrukturális beruházásokat, és gondoskodik a helyi közbiztonságról is. A fejlettebb régióban szerzett szakmai tapasztalat előnyt jelent mostani munkájában.

A helyiek szerint Cai nagyon szorgalmas, vérbeli képviselő, és megbízható ember.

A kínai központi kormány döntött úgy, hogy szakembereket küld Tibetbe. Ez hasznos és fontos állami terv Kínában. Az elmúlt húsz évben 4496 szakértőt küldtek Tibetbe, közülük 1466-an hagyták hátra családjukat.

Tibetben rosszak a munkakörülmények. Kevés az oxgén, amely tulajdonképpen veszélyes is lehet, de komoly problémát jelent a magány is. Ennek ellenére is odaadóan dolgoznak, hiszen a tibetiek élete különösen fontos számukra.

Kínában úgy tartják, hogy az ország stabilitásának alapja az országhatár stabilitása, az országhatár stabilitásának alapja pedig Tibet stabilitása. A Tibetnek nyújtott szakmai segítségről szóló kormányzati döntés is azt mutatja, hogy Kína fontosnak tartja Tibet ügyét, és hozzájárul az autonóm terület gazdaságának és közbiztonságának fejlődéséhez. Az elmúlt húsz évben folyamatosan fejlődött a szakmai segítségnyújtás terve és rendszere.

A párt és a központi kormány több tervet és döntést dolgozott ki a közutak, a vasúthálózat, a hidak, a lakhatás, az orvosi ellátás és az oktatás fejlesztésére. A célok megvalósítását anyagi forrásokkal, projektek kidolgozásával segíti. Ehhez pedig egyre több szakemberre van szükség. Tibet sokat változott, és napról napra szebb és modernebb lett.

A 60 éves Wu Yuchu három évvel ezelőtt azzal a céllal érkezett Tibetbe, hogy létrehozzon egy olyan múzeumot, ahol a régió egyik jellegzetes állatát, a jakot mutatják be. Jelenleg ő a tibeti jakmúzeum vezetője.

Idén május 18-án a múzeumi világnap alkalmából nyílt meg a jakmúzeum, amelyet közel három év alatt több mint 130 millió jüanból hoztak létre. Ez a világ első jakmúzeuma. Ezzel régi álma vált valóra.

Wu már 1976-ban a tibeti járásokban, megyékben és városi pártirodákban és a helyi kulturális hivatalokban dolgozott. 1992-ben Pekingbe költözött, de évente legalább egyszer visszatért Tibetbe. Nemcsak Tibet, de a jakok is nagyon hiányoztak neki.

2010 végén döntött úgy, hogy létrehozza a tibeti jakmúzeumot. A pekingi kormányzathoz eljuttatott javaslatában áthelyezését kérte Tibetbe. A jóváhagyást követően azonnal Tibetbe utazott, és nekilátott álma megvalósításának. A múzeumigazgató azt reméli, hogy a létesítmény új ablakot nyit Tibetre.

A Csinghaj–Tibeti-fennsík Kína délnyugati részén terül el, összesen mintegy 2,3 millió négyzetkilométeren. Átlagos magassága négyezer méter feletti, ezért „a világ tetejének" is nevezik. Kína legnagyobb fennsíkja.

A Csinghaj–Tibeti-fennsík hegyekkel tarkított terület. Északról dél felé haladva fő hegyvonulatai a Qilian-hegység, a Kunlun-hegység, a Tanggula-hegység, a Gandise-hegység és a Himalája. A világ legmagasabb hegye, a Csomolungma a Himalája hegység része.

A Csinghaj–Tibeti-fennsíkon a hőmérséklet alacsony. A hóborította hegycsúcsok és a rengeteg gleccser egyfajta szilárd halmazállapotú víztározót alkotnak. Az olvadó hó és jég nemcsak Ázsia híres folyóinak forrása, de Kína belső, száraz régióinak öntözésében is fontos szerepet játszik.

A fennsík jelentős természetes legelőterület. A fű nem nő magasra, de nagyon tápláló, mivel a sok napsütés miatt a fotoszintézis különösen aktív. Nyáron és ősszel tömegesen verődnek össze az állatok a füves síkságokon. A legelésző jakokon, tibeti kecskéken és birkákon kívül mongol gazellák, antilopok, vadbivalyok, vadszamarak és más vadállatok csordái is megtalálhatók itt.

A Himalája a Csinghaj–Tibeti-fennsík déli szélén húzódik, a Pamír-fennsíktól a Yarlung Zangbo nagy kanyarulatáig. A hegylánc kelet-nyugati irányban 2450 kilométer hosszú, észak-déli irányban 2-300 kilométer széles. Átlagos tengerszint feletti magassága 6200 méter.

A Himalája a világ legmagasabb és legimpozánsabb hegyvonulata. Több, egymással nagyjából párhuzamos hegylánc alkotja. Ezek északról dél felé haladva a Nagy-Himalája, a Kis-Himalája és a Siwalik-hegység. A fővonulatnak, a Nagy-Himalájának több mint negyven 7000 méternél magasabb csúcsa van. A kínai-nepáli határon található a 8844,43 méter magas Csomolungma, a világ legmagasabb hegye. Mint egy hatalmas piramis uralja a Himalája középső részét, és „a világ harmadik pólusának" is nevezik.

A Himalája a világ legfiatalabb hegylánca. Mindössze néhány százezer éve alakult ki, és még most is folyamatosan növekszik!