A West Point katonai akadémia idei diplomaosztóján Barack Obama amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok az elkövetkező száz esztendőben is vezető szerepet fog játszani a világban. Ha az Egyesült Államok nem így tesz, akkor senki sem fog a helyébe lépni, magyarázta. A vezető szerep pillérje a jövőben is az amerikai hadsereg lesz.

A valóság azonban mást mutat. Az Egyesült Államok évtizedek óta igyekszik tető alá hozni a palesztin-izraeli békemegállapodást, minden eredmény nélkül. Ez megkérdőjelezi az Egyesült Államok szándékának tárgyilagosságát. Sőt, a közel múltban történt palesztin-izraeli fegyveres konfliktusoknak több ezren estek áldozatául. A két öbölháború Szaddám Huszein kivégzésével ért véget, de Irakban még ma is dúl a felekezeti háború.

Bár a tíz éven át tartó afgán háború végén megölték Oszáma bin Ládent, de a tálibokkal nem sikerült leszámolni. Az Egyesült Államok által támogatott afgán kormányzat gyakran nyilvánosan bírálja szövetségesét, és meg sem próbálja véka alá rejteni elégedetlenségét az Egyesült Államokkal. A líbiai, egyiptomi és szíriai polgárháború kirobbanásában is szerepe volt az Egyesült Államoknak. Ezekben az országokban folyamatosan cserélődnek a kormányok, a terrorizmus vírusként terjed, és gazdaságuk képtelen újra lábra állni.

A kérdés tehát adott: az Egyesült Államok vajon képes megbirkózni a vezető szereppel járó felelősséggel? Mai adásunkban arról a szörnyű rendetlenségről lesz szó, amit az Egyesült Államok hagyott Gázában.

A Gázai övezet elleni legutóbbi izraeli hadművelet ötven napon át, július 8-ától augusztus 26-ig tartott. Az Erős Szikla hadművelet komoly pusztítást okozott a Gázai övezetben. A nemzetközi közösség felszólítása és közvetítése ellenére is újra és újra megszakadt a tűzszünet. Vajon mikor születhet békemegállapodás? A Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) munkatársa Izraelből küldött tudósítást.

Az elmúlt ötven nap során mindennaposak voltak a légiriadók. Leginkább az Izrael déli részén élőknek kell szembenézniük a Gázából indított rakéták fenyegetésével. A tűzszünet némi megnyugvást hozhatna az életükbe. Nirim kibuc Izrael déli részén fekszik, két kilométerre a gázai határtól. Itt él Adele Raemer, aki angoltanárként dolgozik. Ő azt reméli, hogy a tűzszünet mihamarabb megvalósulhat a tárgyalásokon keresztül.

„A konfliktus tovább fog folytatódni, hacsak a két fél nem jut kompromisszumra, közös álláspontra, hiszen békeegyezmény sohasem született még a háború lezárása előtt."

Gázában még az izraelieknél is jobban várják a tűzszünetet. Az izraeli légitámadások nemcsak a gázai épületeket és gazdaságot tették tönkre, hanem folyamatos rettegésben tartják az ott élőket. Erab Fuqaha, a palesztin Vörös Félhold (PRCS) szervezet szóvivője elmonda, hogy a gázai helyzet most már a teljes összeomlással fenyeget.

„Hiány van a gyógyszerekből, az áramból, az ivóvízből és az orvosi eszközökből. Ezenkívül nagy szükség van szakorvosokra. A súlyos sérülteket általában Ciszjordániába vagy Egyiptomba szállítjuk. A járványveszély is komoly aggodalomra ad okot a menekülttáborokban, hiszen nehéz lenne megfékezni a betegséget."

Az elmúlt hónapokban a gázai övezetet ellenőrző Hamász és Izrael közötti fegyvernyugvás csak rövid ideig volt érvényben. A palesztin-izraeli tárgyalások nem vezettek eredményre, és egyik fél sem hajlandó engedni. Mukhaimar Abu Saada, a gázai al-Azhar Egyetem politikai elemzője szerint jelentős nézeteltérés van a két fél között, és így nehéz lesz egy hosszú távra szóló tűzszüneti egyezmény megkötése. Ráadásul úgy tűnik, hogy Izrael nem is törekszik a hosszú távú egyezményre Palesztinával.

Efraim Inbar, az izraeli Begin-Szadat (BESA) Stratégiai Tanulmányok Központjának (Begin-Sadat Center for Strategic Studies) professzora sem optimista a hosszú távú tűzszüneti egyezmény megvalósításával kapcsolatban. Úgy véli, hogy egyik fél sem tervez ezzel.

„Nem minden problémát lehet orvosolni. Úgy látom, hogy sem Izrael, sem Palesztina nem tett meg mindent a megoldás érdekében. Készek a háború folytatására, és tisztában vannak azzal, hogy ezért komoly árat kell fizetniük. Így látszólag nincs arra esély, hogy bármilyen egyezményt elfogadjanak."

Moshe Maoz, a Közel-Kelet, Izrael és az arab világ szakértője szerint a katonai akció nem hatékony megoldás. Mindkét fél részéről paradigmaváltásra van szükség ahhoz, hogy megoldás születhessen.

„Izraelnek nincs sok lehetősége. Ha a katonai erő nem hoz eredményt, akkor miért ne próbáljuk meg más módon? Például a Hamász és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet megvitathatják a palesztin állam létrehozását. Mindig adott a változtatás lehetősége. Nem szabad kizárólag a régi módszerhez ragaszkodni. Vagy probáld meg másképpen, vagy változtass rajta valamit."

Mukhaimar Abu Saada, a gázai al-Azhar Egyetem politikai elemzője hangsúlyozta, hogy a konfliktust csak politikai párbeszéden keresztül lehet lezárni, és ez az út vezethet a palesztin-izraeli békéhez.

„A politikai megoldás csak akkor lehetséges, ha véget ér az izraeli megszállás, létrejön a palesztin állam a ciszjordániai területen, Kelet-Jeruzsálemben és a gázai területen, és a palesztin állam és Izrael békében és biztonságban él egymás mellett. De sajnálatos módon Izrael és Palesztina sem hajlandó erről tárgyalni."

Augusztus 31-én Izrael bejelentette, hogy állami tulajdonba vett egy hozzávetőleg 400 hektáros ciszjordániai területet Dél-Jeruzsálem és Betlehem között. A kisajátított terület a Jeruzsálemhez közeli Gus Eciónban van. Az izraeli sajtó szerint ez a telep nem szomszédos más zsidó telepekkel, és független telep Ciszjordániában.

Idén június közepén palesztin fegyveresek elraboltak, majd meggyilkoltak három izraeli fiatalt Ciszjordániában. Ez vezetett az ötvennapos fegyveres konfliktushoz. A kisajátított területen rabolták el az izraeli tinédzsereket. Az ott élők a telep igazgatásának megerősítését követelték a biztonság garantálása érdekében. Elemzők szerint a kisajátítás egyfajta ellenintézkedés. Izrael egyúttal jelezte Palesztinának, hogy ha akar, akkor tárgyalni fog a Hamásszal, de akár meg is semmisítheti a Palesztinával kötött egyezményeket.

A Palesztina és Izrael közötti tárgyalások szeptember első hetében kezdődnek. Úgy tűnik, a bejelentés árthat a gázai konfliktus lezárását célzó béketárgyalásoknak, és tovább mélyítheti a konfliktust.