1022HangosMikivizeny |
Ruoergai Szecsuan tartomány Ngawa Tibeti és Qiang Autonóm Prefektúrájának az egyik járása. Ruoergai egyik híres nevezetessége, a Huahu, vagyis Virág tó. A Huahu valójában vizenyős terület, a vize nem nagyon mély, és minden év májusában és júliusában különböző színű virágok nyílnak benne, innen kapta a Virág tó nevet.
A turisták a vízben nyílt sok-sok virág látványáért látogatják a területet, ám a helyi pásztorok számára a virág már nem ennyire jó dolog. Erről Jiang Zhuquan, az Aba Tibeti Autonóm Prefektúra kormányának egyik tisztviselője beszélt:
„Füves tájunkon sok virág nyílik. A turisták szempontjából minél több a virág, annál szebb a táj. Ám a pásztorok számára a sok virág azt jelenti, hogy kevesebb a fű, vagyis gyengébb lesz a legelő."
A rouergaii vizenyős terület a Tibeti-fennsík délkeleti részén terül el, a tengerszíntől számított magassága 3500 méter. A vizenyős terület Szecsuan és Gaunsu tartományok öt járását is érinti, nagysága egymillió hektár, és ezzel ez a világ legnagyobb fennsíkon fekvő vizenyős területe. A levegőből nézve látszik, hogy a Sárga-folyó keresztülhalad a rouergaii vizenyős területen. Qinghai tartományból érkezik, Szecsuanban tesz egy nagy kanyart és visszamegy Qinghaiba.
A kutatások megállapították, hogy a vizenyős területen áthaladva a Sárga-folyó vízmennyisége 30%-kal emelkedik. Zuo Lin, a helyi erdészeti hatóság igazgatóhelyettese ezzel kapcsolatban a következőket mondta:
„Kijelenthető, hogy a rouergaii vizenyős terület fontos szerepet játszik a Sárga-folyó vízhozamának növelésében. Ebből a szempontból az egész ország ökológiai biztonsága számára is nagy a jelentősége."
Az 1970-es évektől a globális felmelegedés, a csapadék csökkenése, valamint az állattenyésztés miatt Rouergaiban folyamatosan csökkent a vizenyős terület nagysága. Rouergai területén az elsivatagosodás súlyos problémává vált. A járásban már az 1960-as években megkezdődött a küzdelem az elsivatagosodás ellen. Akkor füvesítettek, a 70-es évektől kezdve pedig fákat kezdtek ültetni.
Kezdetben a helyi lakosok nem tudták, hogy miért kell a sivatagosodás ellen küzdeni, azt sem tudták, hogy a szabálytalan legeltetés hatalmas károkat okoz a környezetnek. Mindezt akkor értették meg, amikor azt tapasztalták, hogy valóban sivatagosodik Rouergai.
„2003-ban voltam az elsivatagosodás által legsúlyosabban érintett Maixi járásban. Március volt, nagy szárazság és nagy szél. A falusiak mindennap azzal kezdték a napot, hogy a házakból kihordták a homokot" – mondta Zuo Lin helyi tisztviselő.
2006-tól a járás az országos költségvetésből kap pénzt az elsivatagosodás elleni küzdelemre. A közel 8 éves munka után mára jelentősen javult a helyzet. A helyi lakosok gondolkodása szintén megváltozott, ma már mindannyian ismerik a környezetvédelem fontosságát. Egyszer az erdészeti hatóság munkatársai az egyik faluba mentek az elsivatagosodás elleni munka miatt. A helyiek meghívták őket ebédre.
„A helyi falusiak akkor már saját akaratukból figyeltek a környezetvédelemre. Ők ezt nem az állam vagy a hatóság, hanem a saját ügyüknek tekintették. Korábban ezt nem így fogták fel" – mondta Zuo Lin.
2006-ban Ruoergai megkapta az országos szintű sivatagosodás elleni példamutató járás kitüntető címet. 2007-től 2013-ig Szecsuan tartomány 120 millió jüant adott Rouergai elsivatagosodás elleni munkálataihoz. Ebből a pénzből több mint 8000 hektár területet javítottak fel. 2013 óta az állam 50 millió jüannal támogatta a járás elsivatagosodás elleni küzdelmét.
„Természetesen országunk fejlődése miatt már van elég pénz az ökológiai munkálatokra is. Jelenleg már igen sok ilyen befektetés van, nagyon fontosnak tartjuk ezeket a munkákat" – mondta Zuo Lin, a helyi erdészeti hatóság igazgatóhelyettese.
Rouergaiban több országos, tartományi, valamint járási szintű vizenyős terület védelmi övezetet hoztak létre, amelyeknél kutatási intézeteket, létesítményeket építettek.
Xin Yan, a helyi vizenyős terület igazgatási hatóságának munkatársa az alábbiakat mondta:
„Ruoergai Szecsuan, sőt egész Kína fontos fennsíkon lévő vizenyős területe. A földrajzi fekvése egészen különleges. Ma már nemzetközileg is elismerik Ruoergai tudományos fontosságát, ezért sok egyetem, illetve intézet hozott itt létre kísérleti telepet, például a Pekingi Erdészeti Egyetem, a Kínai Tudományos Akadémia, a Kínai Erdészeti Akadémia."
Az állam törvénye, politikája és pénze mellett a helyi lakosok támogatása is nagyon fontos a Ruoergai vizenyős terület védelme során. A helyi lakosok módosították azokat a korábbi szokásaikat, amelyek rontották a környezetet. Zhungai Zerang, egy helyi falusi ezzel kapcsolatban ezeket mondta:
„Kezdetben az emberek nem nagyon ismerték fel a sivatagosodás súlyosságát és kárát. Ám az erdészeti hatóság elsivatagosodás elleni munkája megváltoztatta az emberek véleményét. Ma már a helyiek is ismerik ennek a munkának a fontosságát, és önkéntesen részt is vesznek benne."
Továbbra is folytatódik a vizenyős terület védelme. Mivel Ruoergai viszonylag nagy magasságban helyezkedik el, ezért sok ember számára nehéz az itteni munka, a szakemberek általában csak rövid ideig dolgoznak a helyszínen. Zuo Lin, a helyi erdészeti hatóság igazgatóhelyettese szerint jelenleg már van állami pénz és politika, megvan a helyi lakosok támogatása is, a legnagyobb hiány most szakemberből van. A Ruoergai elsivatagosodása elleni küzdelemben jelenleg az a legfőbb feladat, hogyan szakembereket találjanak az itteni munkák elvégzésére. A helyi hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a szakemberek munkájának segítségével Ruoergai szépségei örökre megmaradjanak.