lijianglvyou |
A Yunnan tartományban fekvő Lijiang város a naxi kínai kisnemzetiség népi kultúrájának köszönhetően az egész világból vonzza a turistákat. Az ősi település látogatói rendszerint a környékbeli vidéket is szeretik felfedezni, például a Lashihai természetvédelmi térséget, a Hugu-tavat, a Yulong hegy havas csúcsát vagy éppen a Shangri-la területet. Mindezek a turisztikai látnivalók néhány órás hegyi autózással elérhetők Lijiangból. Nehéz autót vezetni az hegyeken keresztül, így eddig még a helyi kormányzat sem hozott létre autóbusz-útvonalat. He Yisong naxi kisnemzetiségű férfi, Lijiangban él, az iskola elvégzése után vágott kiskereskedelmi tevékenységbe. Néhány éve megtakarításaiból vásárolt egy nagy terepjárót, most pedig ezzel az autóval fuvarozza a vendégeket Lijiang környékén. Ő ebből él.
Lijiang turizmusának fejlődéséről azt mondta Yisong, hogy a legmélyebb benyomás irgalmatlan irama tette rá.
„Ha belegondolok a lijiangi turizmus fejlődésébe 1997-től napjainkig, rögtön az ugrik be, milyen gyorsan zajlott le. Hirtelen hatalmas változás állt be az ősi településen."
A vonatkozó statisztikai adatok alapján Yunnan tartomány természeti és turisztikai erőforrásainak kiaknázása folyamatosan fejlődött a reform és nyitás politikájának bevezetése óta. 2012-ben összesen 2 millió 50 ezer ember utazott a területre, ami 170 milliárd jüan turisztikai bevételt termelt a tartománynak.
Yisong is egyre több pénzt tud keresni a turizmus növekedésének köszönhetően, így érthetően elégedett mostani életével.
„Már egész fiatalon megtanultam autót vezetni, most is imádom. Az útjainkon elbeszélgethetek a vendégekkel, bemutathatom nekik Lijiangot, így sosem vagyok magányos. Azzal foglalkozhatok, amit a legjobban szeretek, és szépen meg is élek belőle a turizmus fejlődésének köszönhetően. "
Akár He Yisong, a Lijiang város Yulong kistelepülésének Mifeng falujában élők is örülnek a változásnak. Az itteni Lashihai természetvédelmi térség híres vizenyős fennsík Kínában. Az idegenfogalom fejlesztése előtt a falubeliek főleg mezőgazdasággal foglalkoztak.
„A falunk nagyon fejletlen volt, földművelésből éltünk."
A vizenyős terület ideális terep a lovagláshoz és csónakázáshoz. A falusiak is megragadták az üzleti lehetőséget: lovas-túrákat indítottak a hegyen és csónakázási lehetőséget biztosítottak a tavon a turistáknak. Egy helyett mára már három lótenyésztő-gazdaság van itt. Az itt élő 75 család közül 55 család ezzel az üzletággal foglalkozik. A lijiangi idegenvezetőkkel is kapcsolatban állnak: ők mutatják be a vendégeket a mifengieknek.
„A falusiak egyik része a lijiangi vendéglőkön keresztül jut vendégekhez. Így többen megismerhetik a falut, hiszen ha valaki egy vendéglő szervezésében érkezik ide, 50 százalékos akciót kaphat többféle szórakozási lehetőségre," mesélte a falu polgármestere.
A mifengiek éves jövedelme is nagyot lépett előre a turizmus fejlődésének köszönhetően. A faluban eredeti vagyonmegosztási módot alkalmaznak: a polgármester naponta osztja szét a bevételt a családok között a munkanap végén. A legforgalmasabb időszakokban egy család turizmusból származó jövedelme 6-7 ezer jüan is lehet, ami viszonylag magas más falvakhoz képest.
Az anyagi körülményeik jobbak lettek, viszont az életük már nem olyan csendes és egyszerű, mint néhány évvel ezelőtt. He Yisong gyakran autózik a Lijiang környéki országutakon, a Yungui és Qingzang fennsíkokon, sokat ingázik néhány város között.
„Az alacsonyabb tengerszint feletti magasságon nem túl fárasztó ez, de Lijiang fennsíkos terület, így olykor hegyi betegségtől szenvedek."
Mifeng falujában minden évben július és augusztus a legforgalmasabb időszak. A lovak már nem elegendőek az utazók szórakozására, mesélte a polgármestere.
„Ebben a szezonban nagyon be vannak fogva a lovak. Most is több mint 40 turista áll sorban, hogy lovagolhasson. "
Régebben az üzletemberek teát szállítottak a Lashihai természetvédelmi térség hegyein keresztül. A szállításhoz használt lovak nem tudtak gyorsan futni, hiszen a hegymászásban kellett jeleskedniük. Most az itt élők lovon viszik fel a turistákat a hegyre.
„Az utazók nem ismerik a hegyi utakat, ezért nekünk a lovakkal együtt fel kell kaptatni a hegyekre. Általában naponta több mint 50-60 kilométert is megteszünk."
A férfiak szinte mindegyike itt dolgozik. A legforgalmasabb szezonban egy percnyi megállásuk sincs egész nap, enni is csak este tudnak.
„Nagyon éhes vagyok, de most sincs időm ebédelni, csak este tudok majd enni."
Amikor megkérdezik tőlük, hogy miért vállalják még ezt is, ha ennyire fárasztó, a helybeliek zömének indoka a pénz.
„Mi földművesek vagyunk, akik a földművelés mellett nemigen tudnak mással pénzt keresni. "
Sok utazó is együtt érez a falusiakkal, miután megismerte nehéz életüket.
„A helyiek tényleg nagyon keményen dolgoznak, nagyra becsülöm őket."
A lijiangi He Yisong vagy a mifengiek élete megváltozott a korábbiakhoz képest. Jóval mozgalmasabb az életük és többet is keresnek, viszont aggódni kezdtek a környezetszennyezés miatt.
„A turizmus fejlődése előnyökkel és hátrányokkal is jár számunkra, hiszen több a pénzünk, de a környezet állapota is rosszabb lett."
A Lashihai természetvédelmi térségben fekvő tó vizének egy része Lijiang ősi városától folyik be. Az utazók megszaporodása miatt a víz már nem olyan világos, mint egykor. A kormányzat számára is nagy kihívás a turizmus fellendülésével egy időben megóvni a környezetet is.
(Írta/fordította: Jin Shiyu)
