A nagykövetségi ünnepségen megjelent a kínai külügyminiszter-helyettes is, Wang Chaót a magyar külügyminiszter külön üdvözölte és köszönetét fejezte ki a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért tett erőfeszítéseiért. Szíjjártó Péter úgy fogalmazott, hogy a kínai-magyar politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális együttműködés túlzás nélkül sosem volt olyan jó és hatékony, mint manapság. Magyarország élen jár a Kína és a közép- és kelet-európai országok közötti regionális együttműködésben, amit a jövőben is így tervez folytatni.
Magyarország elkötelezte magát az együttműködés további fejlesztésére gazdasági és kulturális területen egyaránt. „Örömmel jelentem be, hogy tavaly Magyarország megdöntött egy régi rekordot Kínába irányuló exportja terén: az értéke átlépte a 2 milliárd dolláros határt," osztotta meg Szíjjártó.
A kölcsönösen előnyös együttműködés jövője a személyes kapcsolatokban rejlik. A politikusok pedig az oktatás és kultúra segítségével támogathatják az ilyen kapcsolatok létrejöttét. Magyarország ösztöndíjprogramot indított 200 kínai fiatal számára. Szíjjártó Péter látogatása során aláírta a negyedik magyar Konfucius intézet létrehozásáról szóló megállapodást. A sikeres együttműködéshez mindenekelőtt meg kell értenünk egymást, folytatta a magyar külügyminiszter, aki örömmel számolt be arról, hogy napjainkban mintegy 3 ezer magyar tanul kínaiul Magyarország 10 egyetemén. A közép-európai régióban pedig egyedül Magyarországon van magyar-kínai két tanítási nyelvű általános iskola, ahol a gyerekek mindkét nyelven tanulnak tantárgyakat.
Kétnapos kormányzati vezetőkkel folytatott tárgyalásai során Szíjjártó Péter több megállapodásra jutott, amelyek a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését szolgálják majd a jövőben. Ezek részleteit rövid sajtótájékoztató keretében ismertette.
Szíjjártó Péter magyar külügyminiszterként most először járt Pekingben, de előtte már négyszer ellátogatott Kínába. Ő a közös kínai-magyar gazdasági bizottság egyik társelnöke, illetve a kínai-magyar kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos is.
Szíjjártó Péter október 28-án két és fél órán keresztül tárgyalt Wang Yi kínai külügyminiszterrel. Egyetértettek abban, hogy Kína „Új Selyemút" politikája és Magyarország „keleti nyitás" politikája nem csupán kiegészítik, de erősítik is egymást. A kínai vezetés pozitívan áll ahhoz a törekvéshez, hogy Magyarországon keresztül vezessen a kínai áruk legfőbb tranzitútvonala nyugat felé, illetve, hogy Magyarország legyen az európai kínai befektetések legfontosabb célállomása.
A kínai-európai regionális együttműködés terén Magyarország élen jár, és szeretné, hogy ez így is maradjon. Közép- és Kelet-Európában Magyarországra érkezik a legtöbb kínai befektetés, mára meghaladta a 3,5 milliárd dollárt.
A magyar külügyminiszter Zhong Shan kínai kereskedelmi miniszterhelyettessel, a közös gazdasági bizottság másik társelnökével is gyümölcsöző megbeszélést folytatott a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal modernizálásáról. A kínai Országos Fejlesztési és Reformbizottság együttműködési terveinek beérkezése után lehetőség nyílik majd egy javaslat összeállítására, amit a három miniszterelnök Kína és a 16 közép- és kelet-európai állam év végi belgrádi csúcstalálkozóján ír alá.
Két kezdeményezés és egy már zajló befektetés van Magyarország tranzitcsomóponttá válása terén. A Huawei vállalat nagy logisztikai bázist létesített, ahonnan minden hónapban 3 ezer kamion indul útnak. A cég célja, hogy minden európai exportigényét Magyarországról elégítse ki, szállítás és gyártás révén egyaránt.
A két kezdeményezés egyike a már említett Budapest-Belgrád vasútvonal, ami a legkényelmesebb útvonal lenne a görög kikötőkbe érkező kínai exportcikkek továbbítása számára. A másik kezdeményezés a Budapestet elkerülő V0-ás vasútvonal, ami összekötné a keleti és nyugati vasútvonalakat, ezáltal pedig 4 napról 1 napra csökkentené a magyarországi áthaladás időtartamát. Így a kínai áruk Magyarországon keresztül sokkal gyorsabban eljutnának nyugatra, mint bármelyik másik országon át.
Szíjjártó Péter a Bank of China elnökével megállapodott arról, hogy a bank Budapesten nyitja meg regionális központját decemberben.
A magyar külügyminiszter kínai egészségfelügyeleten tett látogatásán megegyezés született arról, hogy azonnal megkezdődhet a fagyasztott magyar sertés-, kacsa-, liba- és nyúlhús kínai exportja. A marhahús exporthoz is csupán a két mezőgazdasági miniszter aláírása szükséges, amire november közepén kerül majd sor Pekingben.
A magyar export értéke tavaly elérte a 2 milliárd dollárt, 2014 első hét hónapjában pedig további 8%-kal növekedett, az eddig mindössze 0,01%-ot kitevő élelmiszerexport beindulásának köszönhetően pedig tovább nő majd. Többek között ehhez is szükség van a vasútvonalak modernizálására, hiszen jelenleg hosszú és körülményes eljutni vasúton Kínából Magyarországra. Természetesen ehhez a hatalmas beruházáshoz Oroszország, a közép-ázsiai országok és Kína tevékeny közreműködése is elengedhetetlen.
A kulturális együttműködésről szólva Szíjjártó Péter felidézte, hogy tavaly Magyarország harmadik EU-tagállamként kulturális intézetet alapíthatott Pekingben, ami azóta is rengeteg, többnyire teltházas programot kínál. Október 27-én egy könyvtárat is felavattak az intézetben, ami a Kodály-módszer eredményes oktatásához szükséges könyveket gyűjti egybe. Megállapodás született a negyedik Konfucius Intézet megalapításáról, amely elsősorban a hagyományos kínai orvoslás oktatására összepontosít majd. Tavaly adták ki az első kínai-magyar szótárt, illetve már lehetséges kínai nyelvből is érettségit tenni Magyarországon. November 4-én avatják fel a közép-európai Konfucius Intézetek regionális központját Budapesten, ahol kínai nyelvtanárokat képeznek majd. Ezen kívül pedig november elején egy Munkácsy-kiállítás is nyílik Sanghajban.
Magyarország 10 milliárd jüanos deviza-csereügyletet kötött a kínai jegybankkal, amit a Bank of China közép-európai tevékenységeit Budapestről koordináló regionális központja segítségével remélhetőleg sikerül maradéktalanul kiaknázni.
vivimaikina |
