Kedves hallgatóink, itt a Kínai Nemzetközi Rádió! A helyi idő szerint október 16-án délután, Milánóban elkezdődő 10. ázsiai-európai csúcstalálkozón több mint 50 ország állam- és kormányfői, illetve nemzetközi szervezetek vezetői vettek részt. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a megnyitón kijelentette, hogy Ázsiának és Európának mind politikai, mind gazdasági téren szükségük van egymásra, illetve biztonsági kérdésekben is függnek egymástól. A 21. században egyetlen ország sem szigetelheti el magát a külvilágtól, Ázsiának és Európának pedig több hatékony együttműködés kiépítésére kell törekednie, hogy elmélyítse a két kontinens közötti partnerkapcsolatokat. A részletekről, kérjük, hallgassák meg rádiónk riportere, Shi Jinghong tudósítását Milánóból:

A Milánóban megrendezett 10. ázsiai-európai csúcsértekezlet a felelős partnerkapcsolatok kialakítását, a fenntartható növekedés és biztonság támogatását választotta mottójául. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke elnökölt, illetve tartott beszédet a nyitó- és záróünnepségen. Felszólalásakor Van Rompuy mindenekelőtt üdvözölte Kazahsztánt és Horvátországot, akik hivatalosan első ízben vettek részt az ázsiai-európai csúcstalálkozón, amely ezúttal már 53 ország részvételével zajlott. Az Európai Tanács elnöke kiemelte, hogy az új tagok révén az ázsiai-európai csúcson magukat képviseltető államok népessége immár meghaladta a világ teljes népességének 60%-át, a világgazdaság összteljesítményének több mint felét, illetve a világkereskedelem teljesítményének 60%-át szolgáltatják. Ázsiának és Európának szükségük van egymásra, hogy megtalálják a módját és elősegítsék, hogy minden érintett élvezhesse a jólétet és biztonságot.

Herman Van Rompuy arról számolt be, hogy a csúcson három fő kérdést vitattak meg.

„Elsősorban arról folyattunk eszmecserét, hogyan lehetne megerősíteni a pénzügyi és gazdasági együttműködést. A kereskedelem és befektetés a gazdaság és foglalkoztatás növekedésének záloga. Ázsia mára lekörözte az észak-amerikai szabadkereskedelmi régiót és az Európai Unió legfőbb kereskedelmi partnerévé vált, míg az EU a legnagyobb külföldi befektető Ázsiában. Ezzel egyidőben a regionális egyenlőtlenségek legküzdésén kell munkálkodni, nagyobb figyelmet szentelni a kihívásoknak, amikkel az ázsiai államok küzdenek. A globális érdeklődésre számott tartó kérdéseket, így az éghajlatváltozás, a természeti katasztrófák, a járványok, a nemzetközi bűnözés, a terrorizmus problémakörét is megvitattuk. Ha nem lesz hajlandó még több ország a nemzetközi együttműködésre, ezeket sosem fogjuk tudni megoldani. Harmadszor, az ázsiai-európai csúcstalálkozón részt vevő vezetők első ízben megtárgyalták a nemzetközi biztonsági helyzet hanyatlását is globális és regionális téren. Viszont szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy minden konfliktust a nemzetközi joggal összhangban kell rendezni."

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke beszédében hangsúlyozta az ázsiai-európai együttműködés fontosságát. Úgy fogalmazott, hogy az Ázsia és Európa közötti együttműködés napjainkban váltott lassú tempóról nagyobb sebességre, a felgyorsult változás időszakát éljük. Emlékeztetett arra, hogy a világgazdaság növekedési kilátásai még mindig kérdésesek, ami pedig megköveteli, hogy az államok minden tőlük telhetőt megtegyenek a fenntartható növekedés támogatása érdekében. Épp ebből az okból kifolyólag, az Ázsia és Európa közötti együttműködés megerősítése kiemelt jelentőséggel bír. Barroso leszögezte：

„A regionális integráció és együttműködés a közös stabilitás és jólét fő hajtóereje, így az európaiaknak és ázsiaiaknak szorosabb kapcsolatot kell teremtnie a két kontinens között, ami tükrözi ezt az egyre növekvő kölcsönös függést. Elsősorban gazdasági téren kell erre törekednünk, megszilárdítani a kereskedelmet és befektetéseket, hogy az áruk, szolgáltatások és személyek könnyebben mozoghassanak és még több két- vagy többoldalú kereskedelmi megállapodás születhessen."

José Manuel Barroso is kiemelte, hogy Kína Európa legfőbb kereskedelmi partnere, és jelenleg is tárgyalások folynak további beruházásokról, amik a megállapodások aláírása után Európa és Ázsia számára is egyaránt előnyökkel járnak majd.

A laoszi miniszterelnök, a mongol elnök és a maláj miniszterelnök is beszédet mondott az ázsiai-európai csúcstalálkozót koordináló államok nevében. A mongol elnök kijelentette, hogy támogatja az ázsiai-európai gazdasági kapcsolatok megerősítését：

„Most, a 10. ázsiai-európai csúcs idején a világ számos kihívással néz szembe, így ez a találkozó kiváló és értelmes lehetőséget nyújtott a két kontinens vezetőinek a közös érdeklődésre számot tartó ügyek megvitatására. A múlt havi ENSZ közgyűlésen Mongólia ismételten arra szólította fel a fejlett országokat, hogy vállaljanak nagyobb kötelezettséget és küzdejenek erősebb politikai akarattal a globális felmelegedés ellen. Fontos megállapodás született az Ázsia és Európa közötti gazdasági kapcsolatok megerősítéséről, a jólét és fenntartható fejlődés megteremtésére irányuló erőfeszítésekről, valamint a szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról is."

Matteo Renzi, az ázsiai-európai csúcstalálkozót ezúttal vendégül látó Olaszország miniszterelnöke a megnyitón a két kontinens összekapcsolásának fontosságára hívta fel a figyelmet.

„Az ázsiai-európai csúcs az eurázsiai régió legjelentősebb kommunikációs platformja, ahol megvitattuk a kapcsolatok szorosabbra fűzését is. Jelenleg a legfontosabb feladat a kormányok közötti párbeszéd és civil szervezetek közötti kapcsolat fejlesztése."

A kétnapos 10. ázsiai-európai csúcs október 17-én ért véget. A találkozó után kiadott elnöki nyilatkoztat szerint a résztvevő országok vezetői gazdasági, pénzügyi, biztonsági, regionális és globális ügyekről, hagyományos és nem hagyományos területeken felmerülő kihívásokról folytattak eszmecserét. Mindannyian bíznak abban, hogy a jövőben tovább erősödik az Ázsia és Európa közötti együttműködés, ami mindkét kontinens lakóinak előnyére válik.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a záróceremónián bejelentette, hogy a következő ázsiai-európai csúcstalálkozóra 2016-ban kerül sor Mongóliában.

Az első ázsiai-európai csúcsot 1996-ban rendezték meg, azóta is az ázsiai és európai kormányok közötti magas rangú és átfogó párbeszéd, illetve együttműködés fóruma. Matteo Renzi olasz miniszterelnök elnökölt a kétnapos konferencián, amin több mint 50 ország állam- és kormányfői, illetve nemzetközi szervezetek vezetői vettek részt. Első ízben Kazahsztán és Horvátország is hivatalosan képviseltette magát a csúcstalálkozón, amely immár 53 állam részvételével zajlik.

imre