A végtelen sivatagban zöldgazdaságot fejleszteni? Ez még viccnek is rossz, de épp a sivatag mellett fogant meg Wang Wenbiao álma. Az Elion csoport igazgatótanácsának elnöke, Wang Wenbiao már gyermekkorában személyesen megtapasztalta, milyen az, mikor a sivatag térhódítása miatt a helyiek egyre nagyobb visszavonulásra kényszerülnek, látta, hogy a föld elsivatagosodása mekkora szenvedést okoz az embereknek. 30 évesen Wang Wenbiao felhagyott politikai karrierjével és vállalkozó lett. Több mint 20 év fáradtságos munkájának köszönhetően az Elion csoport mostanra tisztaenergiával és természetes gyógyszerekkel foglalkozó, sivatagi zöldgazdasággá vált.

Az elmúlt 20 évben az Elion csoport több mint 5 ezer négyzetkilométernyi sivatagot varázsolt eleven oázissá. A csoport megelőzte és kezelte az elsivatagosodást, előmozdította az elsivatagosodott területek iparának fejlesztését, a sivatagi iparfejlesztésnek eredményeit felhasználva segített enyhíteni elsivatagosodást, végül pedig átfogó és tartós fejlődést hozott az elsivatagosodott területekre az emberek és a környezet közötti egyensúly megteremtésével.

Az Elion csoport Kubuqi-módszerét nagyon dicsérik az emberek, a „globális elsivatagosodás kezelésének legendás útjaként" emlegetik.

Wang Wenbiao sivatagi zöldgazdaságának története Kína hetedik legnagyobb sivataga, azaz a Kubuqi-sivatag egyik sógyárában kezdődött.

1988-ban a helyi kormányzat tisztviselőjeként dolgozó 28 éves Wang Wenbiao felmondott, és elvállalta a Kubuqi-sivatag Hangjinqi Sógyárának igazgatását.

A sógyár akkori nehéz helyzetének felszámolása érdekében 1990-ben Wang Wenbiao vezetésével a gyár egy tudományos és kutatóintézménnyel közös kutatásba kezdett a gyár közeli sóstóról, és nátrium-szulfát gyártása mellett döntött. 1991-ben az új technika bevonásával az üzem jövedelmezővé vált.

1992-ben a sógyár hivatalosan is átállt a szervetlen só előállítására. Az üzem nagy mennyiségű szervetlen sót tudott gyártani, és a piacon is elég jó volt a kereslet. A vállalat fejlesztési iránya világossá vált, a következő 8 évben pedig az Elion kellő tőkét halmozott fel, illetve megalapozta a só vegyipari előállítását.

Ám ugyanekkor újabb problémával szembesültek, hiszen a só nehézkes elszállítása a sivatagból akadályokat gördített a gyár fejlődése elé. Az üzemet 18,6 ezer négyzetkilométernyi sivatag öleli körül. A légvonalban 60 kilométerre fekvő vasúti pályaudvart 330 kilométeres úttal lehetett csak elérni, a szállítóautók átlagos sebessége pedig kevesebb volt 20 km/h-nál. A szállítás évente több mint 15 millió jüant emésztett fel.

A fejlesztés fellendítése érdekében elsősorban a logisztika kérdését kellett megoldani. Wang Wenbiao ekkor határozta el, hogy utat épít a sivatagban. 1997-ben az Elion erőforrásait kezelő csoport több mint 70 millió jüan hitelt vett fel, és a helyi kormánnyal együtt megkezdte a sivatagon átvezető út építését.

Ám az út befejezése nem hozott sok örömet.

Egyik napról a másikra egyszerűen nyoma veszett.

Az út átadása előtti éjszakán hatalmas szélvihar tombolt, ami az egész utat betemette homokkal, elnyelte a sivatag. A kudarccal Wang Wenbiao is megtapasztalta a sivatag erejét. Nem volt elég megépíteni, „védőruhát" is kellett adni az útnak: fákat telepíteni a szél és a homok támadásának visszaverésére.

Ez után Wang Wenbiao folyamatosan különböző növények ültetésével kísérletezett, hogy megtudja, milyen módon és milyen fajta növény képes túlélni a sivatagban és megvédeni az elkészült utat. Több mint 20 homokálló növényt kipróbált, sokat tanult a sivatagi pásztoroktól, végül pedig a kínai édesgyökér, a fűz és a nyárfa mellett döntött. Az út mentén lassan zöldövezet kezdett kiépülni.

Három év telt el, mire ez a 65 kilométer hosszú, 10 kilométer széles zöld folyosó végre elkészült. Az utat átadták, elhárultak a termékek és nyersanyagok szállításának akadályai, ugyanakkor a vállalat termelése is egyre növekedett. A kiszállított termékek mennyisége 5 tonnáról gyorsan 25 tonnára ugrott. Az Elion fő árucikke, azaz a nátrium-szulfid piaci részesedése gyorsan világelsővé hízott.

Erről a sivatagi útról az emberek azt tartják, hogy ez Kína első nagy tömegközlekedési, logisztikai és információs folyosója, ami átszeli a sivatagot, „a halál tengerét".

Eredetileg az Elion-csoport egy valódi fejlesztési nehézség kezelése során birkózott meg a homokkal, de ez később új fejlesztési irányt szabott Wang Wenbiao vállalatának: a sivatagi ipart. Legelőször Qian Xuesen akadémikus vetette fel a 80-as évek elején, hogy a rengeteg nyugat-kínai sivatag óriási kincseket rejthet.

Wang Wenbiao ennek kapcsán büszkén mesélte: „Ez a kínai 'zöldgazdasági" álom 5 évvel korábban született meg Pierce angol közgazdász 1989-ben napvilágot látott 'zöldgazdaság' koncepciójánál."

Az út mentén telepített édesgyökér hagyományos kínai gyógynövény, ami magas gazdasági értéket képvisel: az út két oldalán sorjázó édesgyökerek és fűzek évente legalább 10 millió jüan bevételt hoznak a vállalatnak.

E miatt a váratlan fejlemény miatt Wang Wenbiao úgy határozott, továbbfejleszti sivatagi zöldgazdaságát. Ekkorra Wang Wenbiao technológiailag és ideológiailag is készen állt már befektetni a sivatagba, kiaknázni az erőforrásait és fejleszteni az iparát. A sivatagot átszelő út megépítésén keresztül Wang Wenbiao rengeteg homokkezelési technológiát összegyűjtött, a homok kezelésének valóságos szakértője lett.

Másrészt, mivel már több évtizede vállalkozóként tevékenykedett, Wang Wenbiao tisztában volt a gazdaság szabályaival és jól értett az erőforrások elosztásához. A vállalat égisze alatt a sivatag felvirágzott: a pásztorok növény- és fatelepítésbe kezdtek, amiért jövedelmet kaptak, így az eredetileg elhanyagolt földből most már bevételre tudtak szert tenni. A faültetés közigazgatási feladatból aktív kereső tevékenységgé változott.

Több mint 10 év alatt az Elion csoport a fa- és édesgyökér-ültetéssel, erdőtelepítéssel és ökológiai bevándorlással a Kubuqi-sivatag több mint ötezer négyzetkilométerét formálta át erdőséggé, és több mint 1500 négyzetkilométeres édesgyökér- és egyéb gyógynövény-ültetvényt hozott létre. A Kubuqi-sivatag egyharmadát zöldbe borította. A vállalat közel egymillió munkahelyet teremtett, a helyi pásztorok éves jövedelme pedig egy évtized alatt a hétszeresére növekedett.

A sivatag visszahódítása nemcsak csábító fejlesztési tendenciát hozott, még egy lehetőséget felkínált a cégnek.

Az Elion 2000-ben kezdett a sótermelésről az energiaipar irányába fordulni. A hagyományos vegyipar piaca egyre szűkült, a vállalat átalakítása rendkívül sürgőssé vált, Wang Wenbiao pedig felismerte az energiaipar fejlesztésében rejlő potenciált. Úgy vélte, hogy egy környezetvédelemre és csúcstechnológiára komplexen építő, zárt láncú energia- és vegyipari bázisnak van jövője.

Az Elion teljesen ökológiai vállalattá átalakítása érdekében Wang Wenbiao bezárta a 900 millió jüan nettó tőkéjű sógyárat.

Mostanra az Elion koncentrikus gazdasági-ipari bázisának közel 30 milliárd jüanos építkezési beruházása már elkészült.

Ezen kívül az Elion célul tűzte ki a sivatagi turisztikai látványosságok és a nagyszabású ökológiai építkezések fejlesztését is. Wang Wenbiao a Kubuqi-sivatag természeti látnivalói, a kiváló vizű sivatagi fürdő, a Nagy Göncöl-alakzatban elhelyezkedő hét sivatagi tó, a gyógynövény-bázis, illetve Suofang ősi városának romjai bevonásával kialakította a Hét Csillag Tó idegenforgalmi területet, amely országos 4A fokozatú sivatagi turisztikai terület besorolást kapott.

Wang Wenbiao tervei szerint, a jövőben az Elion-csoport energia- és vegyipari lánca és a sivatagi iparág közösen hatalmas energiahálózattá fejlődik majd.