jinxingzii |
A szerelem kiteljesedése házassággá természetes lépés volt Jin Xing számára, de a családdá válás már nem ment olyan egyszerűen. A három örökbefogadott gyereknek különösen fontos, hogy stabil és boldog családban éljen. Jin Xing rögtön egyenesen megmondta Hansnak, hogy a családjunkban mindig a gyermekek állnak majd az első helyen, mindig fontosabbak lesznek, mint ő.
Hans boldogan megbékélt a családban betöltött pozíciójával. Jin Xing a három gyereket Kínában fogadta örökbe, így ők kínaiul beszéltek. Hans is kínai környezetet akart kiépíteni a számukra, ezért 2005 nyarán beiratkozott a sanghaji Fudan Egyetem kínai szakára. Előtte a német férfi csak a gyerekek nevét tudta kimondani. Mostanra a családban már mindenki három nyelvet beszél – a kínait, az angolt és a németet. A gyermekek gyakran kínai beszélgetéseikbe is német szavakat kevernek.
Jin Xing érzelmes ember, aki nem támasztott magas elvárásokat partnereivel szemben. A táncos szerint az a legfontosabb, hogy egy férfi testben és lélekben is egészséges legyen, a pénz vagy pozíció mindig is hidegen hagyta. Viszont gyermekei apjának kiválasztásában rendkívül szigorúan járt el, hiszen a legjobb családi környezetet szerette volna biztosítani a számukra. Jin Xing arra vágyott, hogy a három kicsi szabad, szeretetteljes otthonban nőjön fel.
Sajátos életútja révén Jin Xing különleges nézeteket vall a házasságról is. A táncos a házastársak közti testi vagy lelki hűtlenséget nem tartja olyan borzalmasnak, mint a legtöbb nő. Ha férje már nem szeretné, Jin Xing nyugodtan átengedné egy másik nőnek, sőt, még sok boldogságot is kívánna az új életéhez. Azt is meg tudja érteni, ha egy terhes nő férje lefekszik valaki mással, mivel a szex egy férfi alapvető szükséglete. A házasságuk alatt a férj és feleség valószínűleg nem csak egymás iránt fognak érzelmeket táplálni, hiszen a vonzalom bárhol felütheti a fejét.
„Ha Hansnak megtetszik egy másik nő, nem haragszom meg érte, helyette alaposan megnézem, vajon miben jobb nő nálam."
Jin Xing szerint minden tapasztalat egy lecke, és nem szabad folyton panaszkodni az élet nehézségei miatt.
„A szerencse nem köszönt be azokhoz, akik megállás nélkül panaszkodnak az életükre. Minden tapasztalat hasznos a számunkra."
A kínai tévéműsorokban gyakran láthatók olyan idős emberek, akikről a gyerekeik nem gondoskodnak, nem támogatják őket anyagilag, ezért a műsorban sírnak és kérnek segítséget a társadalomtól. Annak ellenére, hogy Jin Xing is együtt érez velük, úgy véli, a szülőket terheli ezért a felelősség oroszlánrésze.
„Mindig meg akarom kérdezni tőlünk, hogy mit csináltak fiatal korukban, hogy a gyerekeiket se nevelték fel rendesen és pénzt se kerestek. Valószínűleg mostani sanyarú helyzetükről is ők maguk tehetnek."
Jin Xing és Hans már öt éve házasok, öttagú családjuk élete pedig még mindig a média érdeklődésének középpontjában áll. Táncmesterként Jin Xing elég sikeres, hiszen Európában kirobbanó sikert aratott. Bárhol is járt a tánccsoport, mindenütt végigsöpört az úgynevezett „Jin Xing jelenség", minden előadásuk telt házzal ment. Ám Jin Xing feleségként is roppant élvezi a boldog családi életet.
Tizenévesen másra sem vágyott, mint, hogy nő lehessen, több idegen nyelven beszéljen, saját táncegyüttest alapíthasson, és egyben feleség és anya lehessen. Mostanra beteljesült Jin Xing szinte minden álma, hiszen van egy tízéves múltra visszatekintő táncegyüttese, egy német férje és három csodálatos gyermeke. Nyugalmas a jelenlegi élete, mesélte Jin Xing, amit a karriert hajhászók sosem élvezhetnek.
Jin Xing valóban lubickol az anyaszerepben, a három gyerekét még a házasságkötése előtt fogadta örökbe. Legidősebb fia, Dudu tizenegy éves, lánya, Nini kilenc, a legkisebb fiú, Xiaosan pedig már nyolcéves. Házassága előtt Jin Xing napjait teljesen kitöltötte a három poronty és a táncegyüttes, de ekkor sem érezte magát kimerültnek vagy túlhajszoltnak, csupán hálásnak.
„Hivatalosan a három gyereket örökbe fogadtam, de valójában ők az isten ajándékai," mondta Jin Xing. A táncos családja igazi nemzetközi kavalkád német apával, kínai anyával, francia kutyával, sanghaji teknőbékával és három különböző tartományból számazó gyermekkel. Ez a különleges család mindig őszinte egymással, Jin Xing sem rejtegette soha sajátos múltját Hans vagy a gyerekek előtt.
Egyszer Dudu rábukkant egy fényképre, amin Jin Xing még fiúként volt láthatón a hadsereg táncegyüttesében. Dudu rá is kérdezett egyenesen, hogy Jin Xing régen fiú volt-e. A táncos pedig őszintén bevallotta neki: „Igen, az voltam, de nem volt ez jó nekem, ahhoz, hogy az anyád lehessek, nővé kellett változnom." Dudu elcsodálkozott ezen, de végül elfogadta, mára pedig már teljesen természetesnek tartja.
Jin Xing már nem tart a médiától vagy az emberek véleményétől, hozzászokott az előítéletekhez és ellenérzésekhez, de az nyugtalanítja, hogy esetleg valaki a jövőben az ő sajátos múltja felhasználásával fájdalmat okoz majd a gyerekeinek.
„Azt kívánom, hogy a gyerekek legyenek elég erősek szembenézni az esetleges negatív véleményekkel, mikor felnőnek."
Bár a táncos azt is hozzátette: őt igazából csak az izgatja, hogy a gyerekek egészséges felnőttekké váljanak.
„Szeretnék építeni egy nagy színházat, ahol mindennap művészeti előadásokat élvezhetek, nem csak táncbemutatókat, de operaelőadásokat és koncerteket is. Ez tökéletessé tenné az életem."
(Írta/fordította: Jin Shiyu)