November 5. és 11. között Pekingben rendezték az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés （APEC） illetékes rendezvényeit. A rendezvények közt volt magas rangú tisztviselők – például a kereskedelmi és energiaügyi miniszterek – értekezlete valamint az APEC vezetőinek nem hivatalos találkozója.

A lassan helyreálló világgazdaságot az idei APEC-értekezletnek több témája is lefedi: a regionális gazdasági integráció gyorsítása, az innováció, a reform és növekedés előmozdítása illetve az infrastruktúrában fennálló együttműködés megerősítése. Wang Yi kínai külügyminiszter így tájékoztatott,

„Az eltelt 25 évben az APEC-tagországok száma 12-ről 21-re emelkedett, az APEC a legmagasabb együttműködési rendszer ebben a térségben, és itt alakították ki a legfőbb platformot arra, hogy a tagországok a térség fejlődéséről tárgyalnak.

1989 novemberében Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Dél-Korea, Új-Zéland és a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) 6 tagországa a kanadai Canberrában tartotta az APEC minisztereinek első értekezletét, ami az APEC alapítását jelentette. 1991 novemberében Kína is csatlakozott az APEC-hez. Wang Yi kijelentette,

„Az APEC létrehozása összeköti a Csendes-óceán menti országokat; összeköti a fejlett országokat a feltörekvő országokkal. Az APEC-tagországok népessége a világ népességének 40%-át teszi ki, a GDP-je a világ GDP-jének 57%-át teszi ki, a kereskedelmi összeg pedig a világ 46%-át. Az ázsiai csendes-óceáni térség a legdinamikusabban növekvő terület a világon."

Az APEC gyors fejlődése az elmúlt években az óriás kereskedelmi összegnek volt köszönhető. Most azonban lassul a kereskedelmi összeg növekedése, a regionális fejlődéshez friss erőre van szükség. A szabad kereskedelmi övezet pont ilyen új dolog, ami élénkítheti a gazdasági növekedést.

„Az APEC-tagországok vezetői már régen megállapodtak a szabad kereskedelmi övezet létrehozásáról. Az idei pekingi APEC-csúcson a vezetők megegyeztek az övezet elindításában, ami azt jelenti, hogy a korábbi kívánságok valósággá váltak."

Az idén májusban a kínai tengerparti Qingdaóban tartották az APEC gazdasági minisztereinek értekezletét, ahol főleg a szabad kereskedelmi övezetről tárgyaltak. Az értekezletet követően a miniszterek előkészültek az övezet létrehozásáról szóló útiterv kidolgozására.

Már 2006-ban javasolták az ázsiai csendes-óceáni szabad kereskedelmi övezet létrehozását. 2013 óta Kína kezdeményezi az övezet építésének gyorsítását, mint ahogyan Sun Yuanjiang, a kínai kereskedelmi minisztérium nemzetközi főosztályának helyettes vezetője kijelentette,

„Kína reméli, hogy mielőbb elindul a

létrehozás folyamata és az APEC többi tagországa is komolynak tekinti majd ezt a dolgot."

A szabad kereskedelmi övezetet leszámítva Kína kezdeményezte az Ázsiai Infrastruktúra Befektetési Bank létrehozását. Október 24-én 21 ország képviselői írták alá a létrehozásról szóló megállapodást. A megállapodás aláírása mérföldkőnek számít, ami azt jelenti, hogy Ázsiai Infrastruktúra Befektetési Bank előkészítése új szakaszba lépett. Jelenleg főleg a többoldalú fejlesztési bankok - például a Világbank, az Európai Befektetési Bank, az Ázsiai Fejlesztési Bank – fontosak. Milyen szerepet játszik mindebben a most létrehozandó Ázsiai Infrastruktúra Befektetési Bank? Ázsiában az infrastrukturális létesítmények építéséhez rengeteg pénzre van szükség: évente 800 milliárd dollárra, de eddig a szükséges pénznek csupán az 5%-át tudja kínálni az Ázsiai Fejlesztési Bank. Ilyen állapotban az Ázsiai Infrastruktúra Befektetési Bank létrehozása nagy jelentőséggel bír.

Lou Jiwei kínai pénzügyminiszter elmondta,

„Az Ázsiai Infrastruktúra Befektetési Bank az ázsiai infratrukturális építést szolgálja. Ennek érdekében a bank egyrészt együttműködik a többi többoldalú fejlesztési bankkal másrészt több társadalmi tőkét vonz, hogy az ázsiai infrastruktúrába való befektetésre ösztönözzön."

A tervnek megfelelően az Ázsiai Infrastruktúra Befektetési Bank 2015 végén fog működni. Sok ázsiai ország várja a bank létrehozását.

Sommai Phasee, a thaiföldi pénzügyminiszter kijelentette,

„Thaiföldnek szüksége van a bank által kínált pénzre, és a bank pozitívan hat a thaiföldi gazdasági fejlődésre."

A laoszi pénzügyminiszter-helyettes elmondta,

„Reméljük, hogy az Ázsiai Infrastruktúra Bank még többet fektet majd be az országunkba. Szükségünk van rengeteg pénzre, nagyon várjuk a bank létrehozását."

Idén van az APEC létrehozásának 25. évfordulója. A kínai gazdaság fejlődésével párhuzamosan Kína egyre nagyobb szerepet játszik az APEC-ben. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a kínai gazdasági növekedés nagymértékben hozzájárul az ázsiai gazdasági növekedéshez; a kínai gazdaság minden 1%-os növekedése az ázsiai gazdaság 0,3%-os növekedését okozhatja. Kína és az ázsiai csendes-óceáni térség között szoros kapcsolat van.

Wang Yi kínai külügyminiszter a jelenlegi APEC értekezlet céljairól úgy nyilatkozott,

„Három célt várunk az APEC pekingi csúcsától. Azt, hogy közösen erősítse meg az APEC tagországai közötti partnerséget, közösen alakítsanak ki gazdaságot ebben a térségben és közösen rögzítsék az APEC jövőbeni fejlődésének irányát."