• Magunkról• Oldaltérkép• Kapcsolat
HÍREK MÁS PERSPEKTÍVÁBÓL
Nagyvilág | Gazdaság | Biztonságpolitika | Kultúra és Társadalom
[Kortárs Történetek]: Idegen nyelvet tanulni? Nem érdemes!
2014-11-28 16:42:27
CRI


Ha valaki tökéletesen szeretne beszélni egy idegen nyelvet, akkor minél korábban, lehetőleg már csecsemőkorában el kell kezdenie ismerkedni a nyelvvel.

Mai műsorunkban Simon Kuper brit tudósító mondja el a véleményét a nyelvtanulásról, illetve, hogy hasznos-e vagy sem napjainkban belevágni egy idegen nyelv elsajátításába.

Az amerikai William Alexander 57 évesen kezdett franciául tanulni azért, mert ahogy arról megnyerő memoárjában beszámolt, már egy éve fűtötte a vágy, hogy francia nőkkel flörtölhessen. A visszaemlékezés olvasóiban viszont felvetődött a kérdés, hogy érdemes-e egy 12 évesnél idősebb angol anyanyelvű embernek belevágnia egy másik nyelv tanulásába. Napjainkra az angol világnyelv lett, az egyre fejlettebb internetes fordítási eszközök pedig szinte már feleslegessé tették egy másik nyelv megtanulásába ölt időt és energiát.

Simon élete javarészét nyelvtanulással töltötte, ő személy szerint a nyelvismeret négy szintjét különbözteti meg. Az első a felületes társalgásé, ami nagyjából annak a tudásszintnek felel meg, hogy valaki képes vacsorát rendelni egy idegen nyelven. Sok nyelvtanuló egy év alatt nem képes túllépni ezen a szinten. Viszont az angol ajkúak számára ez a tudás egyre kevésbé hasznos. Simon is azt mesélte, hogy mikor harminc évvel ezelőtt elkezdett németül tanulni, sok német nem tudott angolul beszélni a mindennapi életben. Ma már ha egy utazó dadogó némettel feltesz egy kérdést, a németek sokszor folyékony angolsággal felelnek rá. És ez egyre jellemzőbb az egész világon. Az angol nyelv meséje című könyvében Robert McCrum is azt írja, hogy az angolul ma már többen beszélnek, mint bármelyik másik nyelven. Emellett az okostelefonok alkalmazásai szinte már azonnal le tudják fordítani az élőbeszédet is, így a német nyelv elsajátítása pusztán a hétköznapi kommunikáció megkönnyítése érdekében, már nem esik olyan súllyal a latba, mint korábban.

A második szint az alapvető szövegértésé, ami ugyan talán még nem elegendő Goethe műveinek tanulmányozásához, de egy német hírlap átböngészéséhez már igen. Mára ez a tudásszint is elavult, hiszen az internetes fordítási eszközök, például a Google Translate, folyamatosan fejlődnek. Ha begépelünk egy német szöveget, rögtön megjelenik egy használható angol nyelvű verziója. A Google Translate persze nem a Star Trek univerzális fordítója, az ezzel lefordított szövegeket még szerkeszteni kell. Szóval, ne tanulj idegen nyelvet csak azért, hogy funkcinális szövegértési készségre tegyél szert.

A harmadik szint a magasabb szintű társalgás, ami nyilvánvalóan még napjainkban is hasznos. Viszont az már az egyes nyelvektől függ, mennyi tanulásra – esetenként hosszú évekre – van szükség ehhez a tudásszinthez. Az európaiak valamivel könnyebben elsajátítják az angolt, hiszen öntudatlanul is magukba szívják a televízión és zenén keresztül. Ezen kívül több lehetőségük is adódik gyakorolni a nyelvet a különböző külföldiekkel.

Ám az angol ajkúaknak jellemzően kevesebb alkalma nyílik a nyelvtanulásra, az egzotikus nyelvek elsajátításához pedig herkulesi erőfeszítésre van szükségük. Simon egyszer megismerkedett egy amerikaival, aki már hét éve tanulta a mandarint, de saját bevallása szerint a felületes társalgási szinten túl nem profitált sokat belőle.

A másik jelentős probléma, hogy az angol anyanyelvűek nagy része csak 12 évesen kezd el egy másik nyelvet tanulni, pont akkor, amikor csökkeni kezd az emberek nyelvelsajátítási képessége. Michael Long, a Maryland Egyetem szakértője szerint a kamaszkorú diákok csupán elenyésző része képes anyanyelvi szinten megtanulni egy idegen nyelvet.

Simon 12 évig élt Párizsban, így elég jól tudott franciául kommunikálni a munkában és a magánéletben is, viszont ő maga unalmasnak és ostobának érezte francia megnyilvánulásait. Általában napi szinten használta a nyelvet, mégis pánikba esett, ha egy francia viccmesélésbe kezdett.

Ha személyes szempontból vizsgáljuk, egy angol ajkúnak mindenképpen előnyösebb, ha angolul beszél a külföldiekhez. Ebben a szituációban ő irányítja a beszélgetést, a többiek igyekszenek vele lépést tartani, helyesen beszélni, ám a legtöbbször még így is sután fogalmaznak. Ez sokat segít az angol anyanyelvűeknek diadalt aratni az irodai intrikákban, az üzleti életben, sőt, még a kocsmai csetepatékban is.

Az igazán hasznos nyelvtudásszint a tökéletes folyékonyság. Simon szerint ez azt jelenti, hogy mindent meg tudunk érteni és el tudunk mondani egy idegen nyelven, függetlenül attól, hogy esetleg akcentusunk van, vagy vétünk időnként egy-két nyelvtani hibát. Ha folyékonyan beszél valaki egy nyelvet, gond nélkül el tud csevegni a barátaival a vacsoraasztalnál. Ez természetesen azt is feltételezi, hogy az illető a nyelven kívül tisztában van a másik nép szokásaival és kultúrájával is. Simon gyerekként kezdett hollandul tanulni, így rendkívül otthonosan mozog a holland élet minden színterén, franciaországi kapcsolatai viszont javarészt hivatalos természetűek.

Az anyanyelvi szintű tudáshoz minél korábban, lehetőleg már csecsemőkorban meg kell kezdeni a nyelvtanulást. Sokan gúnyolják azokat, akik kétnyelvű óvodába küldik vagy külföldi dadák gondjaira bízzák a gyermekeiket, viszont valójában ez tényleg jó módszer az idegen nyelvek oktatására. Aki csak 12 éves kora után kezd nyelvet tanulni, annak jóval tovább fog tartani a folyamat. Alexander is elismerte, hogy 13 hónapnyi franciatanulás után „nemhogy folyékonyan nem bírtam beszélni, teljesen idegen maradt számomra a nyelv. Valójában nem sikerült megtanulnom franciául." George Orwell híres angol író eképpen számolt be ezirányú tapasztalatairól: „Életem során elsajátítottam hét idegen nyelvet, köztük két holt nyelvet is. A hét nyelv közül ma már csak egyen beszélek, és azon sem valami jól. A nyelvtudásom mindig is elég felületes volt."

Persze a nyelvtanulás a nyelv elsajátításán kívül is szolgál előnyökkel. A tanulási folyamat segít megismerni és megérteni egy másik kulturát, és jelentősen javítja a problémamegoldó-képességet is. Magyarán, a két nyelvet beszélő gyermekek okosabbak, sőt, ez áll az idősebb korosztályra is. Alexander egyéves franciatanulás után elvégzett egy észlelési-funkcionális tesztet, amin az elért pontszáma jócskán meghaladta korábbi eredményeit. „Az eredmény nagyon meglepett és sokat jelentett nekem, már csak emiatt sem sajnálom, hogy elkezdtem franciául tanulni," lelkendezett a férfi."

(Írta/fordította: Jin Shiyu)

Vélemény
Hírek top10
Műsorok top10
Egészségtippek
Heti kínai vicc
• Az úrfi
Ketten vitatkoznak: ki a boldogabb, a nagyúr avagy az úrfi? Egyikük azt mondja, hogy a nagyúr a boldogabb, hiszen minden földi jóval rendelkezik, mindenkinek parancsolhat. A másik viszont azt állítja, hogy az ifjú úr a boldogabb, hiszen gond nélkül él, mindent készen kap, nem úgy mint az apja...
More>>
Nyelvlecke
Bemelegítés
Párbeszédek
Nyelvi Lábjegyzet
Kulturális tippek
Gyakorlatok
Turizmus
Világörökség
Táj-kép
Utazzunk a múzeumokba
MűsorvezetőkKapcsolat
E-mail: hun@cri.com.cn Tel: 86-10-6889-2124 Fax: 86-10-6889-2089
Címünk:
Hungarian Service, CRI-32 China Radio International P.O.Box 4216, BEIJING P.R.China 100040
© China Radio International.CRI. All Rights Reserved.
16A Shijingshan Road, Beijing, China