1208 |
Az ENSZ klímaváltozási keretegyezményében érdekelt felek 20. konferenciája (Conference of Parties to the United Nations Framework Convention on Climate Change, COP20) és a kiotói szerződés 10. konferenciája december 1-jétől 12-ig tart. Helyi idő szerint november 30-án Su Wei, a kínai delegáció vezetőhelyettese, egyben a klímaváltozás ügyében eljáró kínai főtárgyaló a konferencia előtti sajtóértekezleten elmondta: Kína reméli, hogy a klímaváltozásról szóló kínai-amerikai közös nyilatkozat aláírása hozzájárulhat a tárgyalások előmozdításához.
„A világ nagy jelentőséget tulajdonít a kínai-amerikai közös nyilatkozatnak. Kína és az Egyesült Államok a világ legnagyobb fejlődő, illetve fejlett országa, egyúttal a világ két legnagyobb gazdasági hatalma, és a két ország bocsátja ki a legtöbb üvegházhatású gázt. A két ország együttműködése a klímaváltozás elleni harcban jelentős mértékben hozzájárulhat a nemzetközi tárgyalások felgyorsításához, egyúttal a világ fenntartható fejlődéséhez is. A nemzetközi sajtó nagyra értékelte a szerződést."
Idén november 12-én Kína és az Egyesült Államok közösen tette közzé a klímaváltozásról szóló kínai-amerikai nyilatkozatot, amely szerint az Egyesült Államok 2025-re az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest 26-28 százalékkal csökkenti. Kína azt ígérte, hogy 2030-ra éri el a kibocsátási csúcsot.
Su Wei elmondta, hogy Kína továbbra is a fejlődés útját járja. Kína a 2030-as célkitűzés megvalósítására törekszik. A nyilatkozatban a közös célkitűzések mellett vannak különbségek is. A fejlett országok és a fejlődő országok között mindig vannak különbségek.
„Kínában tovább folytatódik az iparosodás és az urbanizáció, a gazdaság továbbra is gyors ütemben fejlődik. Az energiafogyasztás továbbra is fontos szerepet játszik a gazdaságban, ami hozzájárul a károsanyag-kibocsátáshoz. De már van terv arra, hogy lépésről lépésre megvalósuljon a célkitűzés."
Kína más országokkal is megvitatta tervét, amit nagyra értékeltek. Véleményük szerint a kínai-amerikai közös nyilatkozat segíteni fogja a klímaváltozásról szóló tárgyalások felgyorsítását.
Az idei perui csúcstalálkozó két fontos kérdéssel foglalkozik. A mostani klímakonferencia előkészítheti az utat a 2015-ben Párizsban sorra kerülő megbeszélésen megkötendő új nemzetközi éghajlatváltozási egyezményhez. A perui csúcs idején miniszteri szintű ülést tartanak, amelyen a résztvevők tárgyalnak a Zöld Klíma Alapról (Green Climate Fund) is. Eddig 9 milliárd 300 millió dollár folyt be az alapba, de a cél a 10 milliárd dollár elérése.
Su Wei kifejtette, hogy Kína, India, Brazília és Dél-Afrika aktív szereplője a klímaváltozás elleni harcnak. Kína vállalja a felelősséget az aláírt szerződésekben foglaltak teljesítéséért, és együttműködik más országokkal és nemzetközi szervezetekkel.
„Kína nagyon jól tudja, hogy a klímaváltozás nagy kihívást hoz az emberiségnek, a világ országainak és a globális gazdaság fejlődésének. Kína reméli, hogy a kérdés megfelelően kezelhető annak érdekében, hogy a környezet védelme és a gazdaság párhuzamosan fejlődjön."
Kedves hallgatóink, mai műsorunk második felében a hét ősi kínai város közül a negyediket, Nankingot (Nanjing) mutatjuk be.
Nanking Jiangsu tartomány székhelye, Kína hét régi fővárosának egyike. Szép fekvéséről, műemlékeiről ismert, történelmi és kulturális város.
Nanking hosszú történelme során tíz dinasztia és kormányzat székhelyéül szolgált. A Keleti Wu- és a Keleti Jin-dinasztia, a déli dinasztiák a közül a Liu-Song–, a Qi-, a Liang- és a Chen- (melyeket a történelemben Hat dinasztiaként emlegetnek), később a Déli Tang-, a Ming-dinasztia, a Nagy Egyenlőség Mennyei Birodalmának (Taiping Tianguo) és a Kínai Köztársaság fővárosa volt. Az új Kína megalakulása után Jiangsu tartomány székhelye és legnagyobb ipari központja lett.
Nanking tanúja volt a Három királyság kora megosztottságnak, a Hat dinasztia virágzásának és bukásának, az újkori Kína megaláztatásának, az 1911-es forradalomnak és a japánellenes háborúnak. Az új Kína megalakulása után gyors fejlődésnek indult. Ma a Jangce alsó folyásának és Kína keleti partvidékének egyik, a külvilág felé nyitott nagy ipari városa, szárazföldi és vízi közlekedési csomópont.
Nanking Kína egyik fontos idegenforgalmi célpontja, olyan természeti és történelmi látnivalókkal, mint a Xuanwu-tó, a Qinhuai-folyó, Szun Jat-szen mauzóleuma, a Hulló Virágok terasza.
A Zhonghua-kapu a legnagyobb nankingi városkapu. Három bástyából és négy kapuból áll, észak-déli irányban 128 méter hosszú, kelet-nyugati irányban 118 és fél méter széles, összterülete 15 168 négyzetméter. A fal 21,45 méter magas, grandiózus kivitelezésű és összetett struktúra, a kínai falépítészet történetében fontos helyet foglal el.
Szun Jat-szen mauzóleuma a kínai demokratikus forradalom úttörőjének emlékhelye. A mauzóleum egy harangra emlékeztet. Dél felől észak felé haladva egy dombon fölfelé, összesen 392 lépcső megmászásával lehet megközelíteni. Az épületcsoport elrendezése méltóságteljes és lenyűgöző, a modern kori kínai építészet legszebb mauzóleumának tartják.
A Qinhuai-folyó híres természeti látványosság. Belső és külső részre osztható. A belső rész a városfalakon belülre esik, ez a tíz li hosszú folyó legnyüzsgőbb szakasza, amely a lampionos hajókról híres. A Ming-dinasztia idejéből egészen máig fennmaradt szokás, hogy a folyón minden hajót, legyen az kicsi vagy nagy, színes lampionokkal díszítenek. Az ide látogató turisták szerint élmény rajtuk hajókázni.
Konfuciusz temploma a Qinhuai-folyó északi partján helyezkedik el. Eredetileg 1034-ben épült, és a Konfuciusznak szánt áldozatok bemutatásának helyszíne volt. Mára a tömegek kulturális rendezvényeinek színhelyévé vált. A templom épületei, beleértve a környező teaházakat, szállókat és boltokat is, Ming- és Qing-stílusúak. Rengeteg hagyományos és helyi jellegű ételt lehet itt kapni, általában legalább 200 fogás közül válogathatunk.
A nankingi Jangce híd az első, kínaiak által önállóan tervezett és kivitelezett, kétszintes és kétsávos, vasúti és közúti híd. Mintegy szivárvány ível át a Jangcén lenyűgöző látványt nyújtva. A híd a kínaiak büszkesége, és mérföldkő a kínai hídépítészetben.
2-3 millió éve a Hulló Virágok terasza egy földmélyedés volt, amelyet a Jangce felső szakaszáról idehordott achát kavicsok töltöttek meg. Később a felszín megemelkedett, az egykori folyópart fennsík lett, és a szép achát kavicsok a Hulló Virágok teraszán maradtak.
