Peking és Kanton között gyakran utazik Long asszony, aki azt mondta, hogy a nagysebességű vonaton sétálhat, sőt telefonálni sem tilos.
„Ha repülőgéppel utazom, akkor legalább hat órás az egész utazásom, hiszen egy vagy két óra, amíg kiérek a repülőtérre. A repülőtéren legalább egy órát kell várni a járat indulására. Kanton és Peking között a repülőút körülbelül két és fél óra, és amikor Pekingbe érkezem, még egy vagy két órát tart, míg hazaérek. Úgy érzem, hogy a repülőgépnél kényelmesebb nagysebességű vonattal utazni" – mondta Long asszony.
Xü úr Sanghajban él, de a munkahelye Tiencsinben van. Xü úr elmondta, hogy az időjárás nincs olyan nagy hatással a vasúti közlekedésre, ezért inkább a vonatot választja, amikor utazik.
Az első nagysebességű vonat Kínában 1999-ben indult el, Qinhuangdaót és Shenyangot kötötte össze. 2013 végén a kínai nagysebességű vasútvonalak összhossza 11 028 kilométer volt, ez fele az egész világ nagysebességű vasútvonalainak. A kínai nagysebességű vonatok legnagyobb sebessége 380 km/h.
Wang Derong, a Kínai Közlekedési Egyesület állandó vezetőhelyettese jól ismeri a kínai nagysebességű vonat történetét. Kínában sokáig nem volt nagysebességű vonat, mostanában azonban már a leggyorsabb és legfejlettebb technikát képviselő nagysebességű vonatok találhatók az országban. A kínai gazdaság tartósan, stabilan és gyorsan fejlődik, ezért egyre nagyobb szerepe van a szállításnak. Korábban azonban a vasútépítés lassan haladt, a szállítási kapacitás is szűkös volt. Ezért Kína gyorsan fejlesztette a vasútépítést, mesélte Wang Derong, a Kínai Közlekedési Egyesület állandó vezetőhelyettese.
2004 januárjában az Államtanács jóváhagyta az első közepes és hosszú távú vasúti hálózat tervezését. A terv szerint a nagysebességű vasúti hálózat összhosszúsága 12 ezer kilométer lesz.
Az egyre fejlettebb nagysebességű vasút nemcsak a kínaiak életét változtatta meg, de külföldről is nagy az érdeklődés iránta. Jelentések szerint Kína jelenleg Laosszal, Thaifölddel, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Brazíliával írt alá megállapodást vagy együttműködési szándéknyilatkozatot a nagysebességű vonat területén. Mianmarral, Lengyelországgal, Indiával és több közép-ázsiai országgal már egyetértésre jutottak a nagysebességű vasút közös fejlesztésében. Néhány fontos programot már el is indítottak.
2013 novemberében Li Keqiang kínai miniszterelnök Bukarestben, a Kína és kelet- és közép-európai országok vezetőinek csúcstalálkozóján a magyar miniszterelnökkel, valamint a szerb vezetővel aláírta a magyar-szerb vasúti együttműködési projektet, amelyet azóta már el is indítottak.
2014. május 4. és 11. között Li Keqiang miniszterelnök négy afrikai országba látogatott. Útja során bejelentette, hogy Kína Afrikában nagysebességű vasúti kutatóközpontot épít, amelyben az afrikai mérnökök modern technológiát tanulhatnak. A kínai nagysebességű vonat külföldet célzó stratégiája ezzel magasabb szintre lép, fogalmazott Li Keqiang kínai miniszterelnök.
