1128

Jó estét kívánok, kedves hallgatóink. Az utóbbi években a globális pénzügyi és az európai adósságválság után valamint a gazdasági globalizáció gyors fejlődését követően Kína és a közép-kelet-európai országok közötti cserekapcsolatok és együttműködések gyors ütemben fejlődtek. 2013-ban Xi Jinping kínai államelnök javasolta a Selyemút Gazdasági Övezet tervét és a 21. századi tengeri selyemút építését, amelyek új lehetőségeket hoztak a Kína és a közép-kelet-európai országok közötti együttműködéseknek.

Ha megvalósulnak a tervek, akkor a világ leghosszabb és a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező folyosóját fogják felépíteni, ami 4,4 milliárd embert érint, a GDP pedig megközelítőleg 21 billió amerikai dollar lesz.

A közép-kelet-európai országok fontos közlekedési csomópontok a keleti és a nyugati országok között, jelentős szerepet játszanak az ázsiai és az európai piacok, munkavállalók, árucikkek, vállalatok, tőke és a technológiai cserekapcsolatok érintkezésében és összekötésében, valamint az infrastruktúrák építésében is. Liu Haixing, a Kínai Külügyminisztérium Európai Főosztályának vezetője leszögezte:

„Most Kína együttműködik a közép-kelet-európai országokkal a vasúti és közúti szállításban, és a közép-kelet-európai országok biztosan bekapcsolódnak a Selyemút Gazdasági Övezet tervezésébe is."

A közép-kelet-európai országok pozitívan reagáltak Kína kezdeményezésére. Alqi Puli albán külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy Albánia a Selyemút Gazdasági Övezetbe tartozó országként kész aktív szerepet játszani.

„Albánia a Selyemút egyik része volt. A Selyemút Kína, valamint Közép- és Dél-Európa számára stratégiailag nagy jelentőségű projekt a kereskedelmi és gazdasági együttműködések területén."

Idén júniusban a Kína és a közép-kelet-európai országok kereskedelmi és gazdasági hozzájárulásáról tartottak miniszteri szintű konferenciát a Zhejiang tartományi Ninbo városban, ahol a résztvevők megegyeztek a kereskedelmi mértékek bővítéséről, a kölcsönös befektetésekről, a finanszírozási csatorna szélesítéséről és az infrastruktúrák építésének megerősítéséről. Gao Hucheng kínai kereskedelmi miniszter kijelentette:

„Az illetékes felek megállapodtak abban, hogy megerősítik az országok gazdasági és kereskedelmi osztálya közötti cserekapcsolatokat és együttműködéseket a kölcsönös tisztelet és az előnyök alapján és elfogadják a Selyemút Gazdasági Övezet és a 21. századi tengeri selyemút építésének tervét. Ennek alkalmából emelik a gazdasági és kereskedelmi együttműködések szintjét, hogy hozzájáruljanak a közös fejlődéshez és virágzáshoz."

16 közép-kelet-európai országból eddig 11 ország csatlakozott az EU-hoz, a többiek aktívan dolgoznak az unióba való felvételükön. Kína világosan jelezte, hogy uniós keretek között fejleszti kapcsolatait a közép-kelet-európai országokkal. Kína nagy figyelmet szentel a földrajzi előnyöknek, előmozdítja a kínai-európai összekötéseket és együttműködéseket, az „egy övezet egy út" stratégia kedvezően hat a Kína és a közép-kelet-európai országok közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködések mélyítésére. Sun Yongfu, a Kínai Kereskedelmi Minisztérium Európai Főosztályának vezetője jelezte:

„A Kína és a közép-kelet-európai országok közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködések közvetlenül előmozdítsa a Selyemút Gazdasági Övezet tervét és a 21. századi tengeri selyemút terv végrehajtását. Kína és a közép-kelet-európai országok között hosszú távú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok vannak a vízi és a vasúti közlekedés terén és a Csungking-Hszincsiang-Európa vasútvonal Csungkingból Észtországon, Lettországon, Litvánián és Lengyelországon keresztül a németországi Duisburgig fut. Elmondható, hogy a közép-kelet-európai országok, illetve a három balti ország szeretne kínai árucikkeket szállítani Európába, ezzel egyidejűleg pedig európai termékeket Kínába is szeretne szállítani, hogy támogathassa a kétoldalú kereskedelmet."

A 2011 márciusában befejezett 11,179 km hosszú Csungking-Hszincsiang-Európa vasútvonal az egyetlen, Kínát és Európát közvetlenül összekötő teherszállító vasútvonal. A vasútvonal új távlatokat nyitott az európai-kínai kereskedelemben, mert nem csupán összeköti és élénkíti a különböző iparral és fejlettséggel rendelkező területeket, de jelentősen meg is változtatja azok ipari struktúráját. Yang Liqiong, a csungkingi kormányzati logisztikáért felelős irodája vezetőhelyettese számokkal mutatta be a Csungking-Hszincsiang-Európa vasútvonal hatékonyságát és sebességét.

„A vasútvonal hatékony, Csungkingtól 16 nap alatt éri el Duisburgot, ami a hagyományos légi és vízi szállításnál jóval gyorsabb."

A Csungking-Hszincsiang-Európa vasútvonal befolyása egyre nagyobb, ahogyan a Kína és a közép-kelet-európai országok közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok egyre sűrűbbek. Yang Liqiong elmondta, Lengyelország a vasútvonal egyik elosztási pontjává vált, ezzel javítja a kereskedelmi hatékonyságot.

„A kínai árucikkek Lengyelországba érkeznek, aztán 16 nappal később megérkeznek a közép-kelet-európai és más európai országokba, ahol elosztják őket, ugyanakkor ezek a közép-kelet-európai országok is összeszedik az áruikat, amiket Lengyelországba, majd Kínába szállítanak."

2013 novemberében a kínai, a magyar és a szerb miniszterelnök abban állapodott meg, hogy kínai hitel segítségével újítják fel a Budapest-Belgrád vasútvonalat. A jelenlegi magyar-szerb vasútvonal nagyon régi: a 400 kilométeres távolságot több mint nyolc óra alatt teszi meg. Az új vasútvonal sokat fog javítani a szállítási hatékonyságon. Sun Yongfu főosztályvezető így beszélt:

„A jó minőségű horvát és montenegrói kikötők, és a Budapest-Belgrád vasútvonal kedvezőn hatnak a kétoldalú kereskedelem fejlődésére. Ez kapcsolódik a Selyemút Gazdasági Övezetés a 21. századi tengeri selyemút fejlődéséhez."

A Budapest-Belgrád vasútvonal hossza több mint 1000 kilométer, ami fontos projektje a kínai-közép-kelet-európai együttműködésnek. Mind a magyar, mind a szerb miniszterelnök nagyra értékelte a vasútvonalat. Li Jun, a Kínai Modern Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézet közép-kelet-európai kérdésekkel foglalkozó szakértője szerint a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítássának nagy jelentősége van a kínai berendezések és a kínai-európai logisztikai kapcsolatok kiépítésében.

„A vasútvonal az egyik oldalon előmozdítja a kínai berendezések a világba való kijuttatását, kihasználják Kína termelési kapacitását, emelik a berendezések és a technológiák színvonalát. A másik oldalon pedig megvalósítják Kína és a közép-kelet-európai országok közötti összekötést és építik a kínai-európai logisztikai folyósót."

Sun Yongfu szerint a Selyemút Gazdasági Övezet és a 21. századi tengeri selyemút stratégia végrehajtását követően az Ázsia és Európa közötti gazdasági kapcsolatok szorosabbak, az együttműködések mélyebbek, a fejlesztések szélesebbek lesznek.

Kedves hallgatóink, mai adásunk véget ért. Remélem, hogy kellemesen töltik az éjszakát. Köszönöm figyelmüket, a viszonthallásra!