• Magunkról• Oldaltérkép• Kapcsolat
HÍREK MÁS PERSPEKTÍVÁBÓL
Nagyvilág | Gazdaság | Biztonságpolitika | Kultúra és Társadalom
[Kortás történetek]A kínai tudományos-fantasztikus írók
2015-01-12 16:04:09
CRI





A múlt század elején jelentettek meg először tudományos-fantasztikus regényt Kínában. Lu Xun és Liang Qichao híres kínai írók fordították le Jules Gabriel Verne francia író néhány művét a kínaiak számára. Lu Xun volt az az ember, akinek köszönhetően a kínaiak Petőfi Sándor Szabadság, szerelem című versét is ismerik. Ye Yonglie kínai tudományos-fantasztikus író tanulmánya szerint az első kínai által írt tudományos-fantasztikus mű 1904-ben jelent meg. Azóta eltelt 110 év. A múlt században a kínaiak úgy gondolták, hogy a tudományos-fantasztikus művek legfőbb funkciója az ismeretterjesztés.

Ez azt jelenti, hogy a kínaiak nem az irodalom egyik formájaként tekintenek a tudományos-fantasztikus művekre. Ez a műfaj lassan fejlődött és kevés ide tartozó jó regény született. Wang Jinkang, az egyik legfontosabb kínai tudományos-fantasztikus író szerint a kínai tudományos-fantasztikus műveknek a múlt században csak az 50-es és 80-as években voltak jó időszakai.

„Szerintem a kínai tudományos-fantasztikus irodalom legjobb időszaka akkor volt, amikor Ye Yonglie sok jó regényt írt. Az általa írt Xiao Lingtong időutazása című regényt több millió példányban adták el. A kulturális forradalmat követően az emberek nagyon szerettek olvasni."

Ye Yonglie 1961-ben fejezte be a Xiao Lingtong időutazása című regényt, de csak 1978-ban adták ki. Nagyon népszerű volt. 1983-ban más írók azt a kijelentést tették, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom rossz hatással van az igazi ismeretterjesztésre. Sokan egyetértettek ezzel a véleménnyel és véget ért a kínai tudományos-fantasztikus irodalom jó időszaka; az ilyen művek íróinak száma is csökkent. Wang Jinkang mérnök volt, a Kínai Írószövetség tagja. Volt tehetsége az íráshoz, de nem tudta, hogy írhat-e. Egy nap a gyermeke arra kérte, meséljen neki, így Wang Jinkang maga írt egyet. A gyerek nagyon örült neki. Így kezdődött Wang írókarrierje. Kiadókhoz küldte be a saját tudományos-fantasztikus írásait és részt vett egy íróversenyen is. Gyorsan híres lett.

„A többi irodalmi műfajjal ellentétben a tudományos-fantasztikus irodalom szoros kapcsolatban áll a tudománnyal. A tudomány gyorsan fejlődik és a mai technológia már nem csak az életformánkat változtatja meg, hanem az etikát is, ezért a tudományos-fantasztikus regényem egyik fontos témája az, hogy az ember és a tudomány milyen kapcsolatban áll egymással."

Wang szerint a történelem során az etika mindig a társadalom, a kultúra és a technológia fejlődésével változott. Azt is megemlítette, bízik abban, hogy van élet a földön kívül.

„Bízom abban, hogy a világegyetemben mások is élnek. Nem mi vagyunk az isten egyetlen teremtményei. Eddig azonban nem kellett sokat gondolkodnunk a földi és a földön kívüli harcról."

A földi és földönkívüli harc gyakori témája a tudományos-fantasztikus regényeknek. Ma a leghíresebb kínai tudományos-fantasztikus regény Liu Cixin The Three-Body problem című műve, ami egy földi és földönkívüli közötti teremtmény harcával kezdődik. Liu Cixin a regény írásakor mérnökként dolgozott egy erőműgyárban.

„A kulturális forradalom idején sok, az 1950-es években született tudományos-fantasztikus regényt olvastam. Nagyon szeretem az ilyen műveket. Én a jelenben, normális körülmények között élek, a regények pedig a jövőt mutatták meg nekem. "

A Liu Cixin által írott regényekben nem csak a matematika, a fizika és a csillagászat jelenik meg, hanem a szociológia, a filozófia és a vallástörténet is. Közismert, hogy az amerikai tudományos-fantasztikus irodalom a legjobb a világon. Sok kínai és külföldi ért egyet abban, hogy talán Liu Cixin műveli a legmagasabb szinten a műfajt.

„Úgy gondolom, hogy az embernek folyamatosan vizsgálnia kell az égboltot, másik bolygót, másik életet kell keresnie a világegyetemben és még nagyobb területen el kell terjesztenie az emberi kultúrát. A történelemben mindig voltak harcok, de azok idáig csak a Földön történtek. A jövőben ezek a harcok a világegyetemben fognak történni. Sajnos ezt a folyamatot senki sem tudja megállítani. De ilyen az élet igazi arca."

Liu Cixin a Nap című regényében az alábbi történetet írja meg: egy kis faluban, szegény családban született egy fiú, aki gyerekkorában soha nem hagyta el a falu határait. Fiatalkorában egy kis városba ment munkásnak. Ekkor ismerkedett meg egy szegény, de tehetséges fiatal tudóssal. A fiú a kisvárosból nagyvárosba, utána pedig Pekingbe ment. A földönkívüli műholdpályán talált magának munkát. Aztán egyedül léghajóval indult az univerzumba egy tudományos projekt miatt. Kár, hogy még nem fordították le a könyvet angol nyelvre, mert tényleg nagyon jó.

A fiatal tudományos-fantasztikus írók Tajvanon is jelentettek meg a műveikből. Ping Zongqi, a Kínai Tudományos-Fantasztikus Szövetség egyik tagja négy évvel ezelőtt kezdett el regényeket írni, amelyekért sok dicséretet és díjat kapott. Azt mondta, hogy a szövetség segítségével a tajvani fiatalok számára is hozzáférhetőbbek a tudományos-fantasztikus információk.

2014-ben a Csillagok között (Interstellar) című film népszerű lett Kínában. Új, magasabb szintre emelkedett a tudományos-fantasztikus irodalom társadalmi hatása Kínában. Az elmúlt években Kínában nagyon kevés tudományos-fantasztikus film jelent meg. A 21. században egyetlen erről a témáról szóló sikeres film sem volt. Az ilyen filmeket a hivatal nem támogatta. 2015-ben azonban sok filmes cég és híres filmrendező jelentette be, hogy tudományos-fantasztikus filmet fog készíteni. Liu Cixinnek például öt regényét fogják az idén filmre vinni. Bizony, ez egy jó módja annak, hogy az emberek figyelmét fokozottabban felhívják a tudományos-fantasztikus irodalomra. Yao Haijun, a Tudományos Világ, az egyetlen kínai tudományos-fantasztikus témákkal foglalkozó magazin főszerkesztő-helyettese szerint tudományos-fantasztikus filmekből többet kellene csinálni, hogy a műfaj népszerűbb legyen.

„A kínai tudományos-fantasztikus irodalom jelenleg főleg magazinokban jelenik meg. Ez nem elég. Több ilyen témájú könyvre van szükség a könyvtárakban. Ha a könyvek sikeresek, akkor más munkát is kell végezni, például segíteni a tudományos-fantasztikus filmeket, képregényeket és játékokat. Így válik a műfaj még népszerűbbé. "

Vélemény
Hírek top10
Műsorok top10
Egészségtippek
Heti kínai vicc
• Az úrfi
Ketten vitatkoznak: ki a boldogabb, a nagyúr avagy az úrfi? Egyikük azt mondja, hogy a nagyúr a boldogabb, hiszen minden földi jóval rendelkezik, mindenkinek parancsolhat. A másik viszont azt állítja, hogy az ifjú úr a boldogabb, hiszen gond nélkül él, mindent készen kap, nem úgy mint az apja...
More>>
Nyelvlecke
Bemelegítés
Párbeszédek
Nyelvi Lábjegyzet
Kulturális tippek
Gyakorlatok
Turizmus
Világörökség
Táj-kép
Utazzunk a múzeumokba
MűsorvezetőkKapcsolat
E-mail: hun@cri.com.cn Tel: 86-10-6889-2124 Fax: 86-10-6889-2089
Címünk:
Hungarian Service, CRI-32 China Radio International P.O.Box 4216, BEIJING P.R.China 100040
© China Radio International.CRI. All Rights Reserved.
16A Shijingshan Road, Beijing, China