150130lliinn |
„Kína nemcsak Kazahsztánnal kész együttműködni, hanem a Sanghaji Együttműködési Szervezet más tagállamaival is tervez két- vagy a többoldalú együttműködéseket. Ez kedvezően hat az érintett országok gazdasági visszaesése kezelésére és elősegíti az iparágak felfrissítését. Kína számára növekedhet a szabad kapacitás és a versenyképesség a nemzetközi piacon."
„Ez kedvezően hat a thaiföldi infrastruktúra kiépítésére északkeleti és déli irányba, sőt, kedvezően hat az egész térség összekötésére. Az infrastruktúra kiépítése magával hozhatja a kínai berendezések exportját. Ez egy win-win dolog Kína és Thaiföld számára."
2014-ben Li Keqiang kínai miniszterelnök Ázsiába és Európába látogatott. A látogatása során sok nagy megrendelésre és a kínai-thaiföldi vasútvonalról szóló együttműködési dokumentum aláírására is sor került, ami a figyelmet ezekre a kapcsolatokra vonzotta. Öt látogatás, 140 milliárd amerikai dolláros megrendelések; a kínai miniszterelnök nagyszerű eladónak nevezhető. Kiváló tárgyalástechnikájának és diplomáciai képességeinek köszönhetően bővítette a Kína és a meglátogatott országok közötti együttműködéseket, és kölcsönösen előnyös, új utakat keresett a kínai óriásvállalatoknak.
A kínai termékek után a kínai berendezések folyamatosan a világpiacra áramolnak.
2014 novemberében a Kínai Vasúti Építőipari Vállalat (CRCC) és a nigériai közlekedési minisztérium hivatalosan aláírták a nigériai tengerparti vasútvonalat létrehozó projekt dokumentumait, ami 11,97 milliárd amerikai dollár értékű és Kína egyik legnagyobb külföldiek bevonásával kezdeményezett projektje lett. Értesülések szerint a vasútvonal építésekor a kínai vasúti technológiai szabványokat alkalmazzák majd, ami körülbelül 4 milliárd dolláros további tendereket hozhat, például kínai berendezések és építőipari gépek exportját, sőt, mozdonyokat és egyéb befektetéseket az acélipar, a gépgyártás és elektronikai ipar területén. Cao Baogang, a kínai-afrikai építővállalat főigazgató-helyettese így nyilatkozott:
„Szabványokat alkalmaztak magas szinten. Ennek az a lényege, hogy a szabványokkal kínai gépészeti és elektromos termékek és berendezések exportját biztosíthatjuk. Ennek nagy jelentősége van."
A fejlődő országok üdvözölik a kínai berendezéseket, a fejlettek pedig be is fogadják azokat. 2014-ben a kínai metrókocsikkal elsősorban az amerikai piacra törtek be; beruházásaikkal a helyi gyár építésében is részt vettek. Ezenkívül más kínai vállalatok is vannak a tengerentúli piacon a telekommunikáció, az ingatlanipar, az elektro-technológia és a mezőgazdaság területén.
A kínai kereskedelmi minisztérium legfrissebb számai azt mutatják, hogy a külföldön működtetett kínai vállalatok száma körülbelül 25 ezer, ahol összesen kb. 1 millió alkalmazott dolgozik. Jin Songbai, a kínai kereskedelmi minisztérium egyik munkatársa szerint az árukereskedelemtől indulva megfelelő eszközökkel és technikákkal léptek most át az átfogó nemzetközi együttműködési szakaszba, mely folyamat során a kínai vállalatok külföldi befektetési szintje is emelkedett.
„A külföldi befektetéseink több kategóriába sorolhatók: vannak infrastruktúra projektek: ezek például elektronikával, nagysebességű vasúttal, energiaüggyel és kommunikációval kapcsolatosak. Ezek alapvető vagy stratégiai feltörekvő iparágak. A többi projekt kereskedelmi célú, a külföldi ügyfelek igényeit célozzuk meg vele.
Statisztikai adatok azt mutatják, hogy Kína külföldi befektetéseinek összege 800 milliárd amerikai dollárnál is több. Előrejelzések szerint Kína várhatóan lett tőkeexportáló ország, ezzel kapcsolatban Shen Danyang, a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője azt mondta:
„2014-ben Kína külföldi befektetései és a Kínába irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések szintje hasonló volt. Olyan is előfordul, hogy a két érték eltér egymástól."
Szakértői vélemények szerint a Wanda Group, az Alibaba és más kínai vállalatok is jelen vannak a tengerentúli tőzsdepiacon, és a jövőben egyre több kínai vállalat válik nemzetközivé. A szakértők rámutattak arra is, hogy a kínai vállalatok külföldi befektetései nem mindig zökkenőmentesek. Zhang Chun, a Sanghaji Jiaotong Egyetem pénzügyi tanszékének vezetője szerint a kínai vállalatoknak fokozni kellene az éberséget és ellenőrizni a kockázatokat.
„A kínai vállalatoknak jobban kellene ismerni a nemzetközi helyzetet és szabályokat, a politikai, gazdasági, kulturális és a jogi szabályozást is beleértve."
Két egymást követő évben is Kína lett a világ harmadik legnagyobb külföldön is befektető ország. 2014 októberében léptek hivatalosan érvénybe a módosított „Tengerentúli Befektetési Gazdálkodási Intézkedések", ami kedvezően hat a kínai vállalatok kifelé nyitására és bővíti a nemzetközi piacot.
Kedves hallgatóink, mai adásunk véget ért. Remélem, hogy kellemesen töltik az éjszakát. Köszönöm figyelmüket, a viszonthallásra!
