A Jünnan tartománybeli Cangyuan Wa Nemzetiségi Autonóm Járásban lévő Wengding falut egyszer egy utazási magazin Kína utolsó ősi közösségének nevezte. Rádiónk riportere a tavaszünnep idején Wengding faluba látogatott, ahol találkozott Li Honggal, egy wa nemzetiségű panziótulajdonossal.

Wengding falu több mint 60 évvel ezelőtt, a Kínai Népköztársaság kikiáltásakor meglehetősen elmaradott volt. Természetesen ma a faluban már van áram és televízió, ám sok ősi házat, szokást is megőriztek a faluban. A wa név jelentése: „hegy tetején lakó ember". A wa nemzetiség Wengding falva hegyek közt fekszik. Mára az egész falu wa nemzetiségi ősi civilizációs parkká változott.

Riporterünk a falu bejáratánál, a jegyárusító helynél találkozott Li Honggal, aki biztonsági őrként ellenőrzi a turisták jegyeit. Mosolyogva fogadta a riporterünket és lelkesen mutatta be a falut és annak életét.

Li Hong tavaszünnep idején is dolgozott a civilizációs parkban, fogadta a látogatókat, illetve tűzvédelmi feladatot is ellátott. Ez utóbbi nagyon fontos, hiszen az ősi wa nemzetiségű emberek szalmatetős házakban laknak, amelyek könnyen felgyulladhatnak.

„Különösen tavaszünnep idején vigyázunk. Az egész falut, minden család házát felkeressük. Ha nagyon sok látogató jön, akkor segítek a jegyellenőrzésben is" – mondta Li Hong riporterünknek.

Li Hong magáról elmondta, hogy a wa nemzetiségű Wengding faluban született, idén 47 éves. Több mint tíz éve dolgozik a falu járőreként, emellett egy wa nemzetiségi panziót is üzemeltet a faluban.

2005-től a wák egyre több turistát vonzanak, amiben Li Hong üzleti lehetőséget látott. Feleségével panziót nyitott, ahol étkezni és megszállni is lehet.

Kezdetben Li Hong minden vendégtől csak 5-10 jüant kért egy napra, amin még nemigen volt haszna, ezért az első évben nem sok nyeresége volt. Mára azonban már beletanult a panzióvezetésbe. Négy vendégszobájuk van, a vendégek 80 jüant fizetnek egy éjszakára. Így évente 50-60 ezer jüan bevételük van.

„Az utóbbi két évben egyre több vendég jön a panzióba Pekingből, Hongkongból, Tajvanról, Franciaországból, Svájcból, Németországból. Bár néha nem értem a vendégek nyelvét, de ez nem okoz problémát, hiszen minden vendég nagyon szereti az ősi wák életmódját" – mondta Li Hong.

Li Hong volt az első ember a faluban, aki panziót nyitott. A példáját többen is követték. A helyi kormányzat szintén fontosnak tartja ezt az üzletágat, hiszen munkát jelent a helyi lakosoknak, ugyanakkor előmozdítja a falu idegenforgalmát. Ezért 2013-ban a helyi kormányzat minden panziónak 40 ezer jüant adott segítségül.

Li Hong és felesége a faluban lakik és dolgozik, a két gyerekük viszont a városban jár iskolába. Li Hong riporterünknek így fogalmazta meg tavaszünnepi kívánságát: a helyi kormányzat még nagyobb pénzügyi segítséget nyújtson a panzióknak, amelyek így még jobban fognak működni, miáltal a látogatóknak jobb feltételeket nyújthatnak.