20150312mikloshangos |
Az „innováció" és az „üzletnyitás" az utóbbi időben a leggyakrabban használt szavak közé tartoznak a kínai médiában. Az Országos Népi Gyűlés és a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület sok képviselője szerint a két koncepción keresztül élénkíthetik a piacot, valamint a magánbefektetéseket a jelenlegi Kínában.
Wang Yongkang, az Országos Népi Gyűlés képviselője, valamint a Kínai Kommunista Párt Zhejiang tartomány Lishui városa pártbizottságának főtitkára egy példát mutatott be:
„A városunk igazgatási területén lévő Jinyu járásbeli Beishan faluban van egy pék, aki évek óta az interneten értékesíti termékeit. A kezdeti befektetés egy 4000 jüanért vett számítógép volt, most már viszont ismert márkává vált. A falu lakosai közül többen követték a lépését, jelenleg már közel 400 internetes boltot üzemeltetnek, az interneten értékesítik a mezőgazdasági termékeiket. Tavaly a falu kereskedelmi volumene meghaladta a százmillió jüant, már több mint ezer mezőgazdasági terméket adnak el az interneten. Szerintem az online üzlet jól támogatja a falusi mezőgazdaság fejlődését."
Nemcsak a központi kormány, 2015-ben sok helyi kormányzat is nagy erővel támogatja a „tömeges üzletnyitást", így előmozdítják a helyi gazdaság fejlődését is. Li Qiang, az Országos Népi Gyűlés képviselője, Zhejiang tartomány kormányzatának vezetője elmondta, hogy a tartomány két év alatt száz olyan üzletet nyitó kisvárost épít, ahol akár pénz nélkül, föld nélkül, ám ötlettel, lelkesedéssel és képességgel rendelkező vállalakozók megvalósíthatják az álmaikat.
„Azt tervezzük, hogy online boltokat üzemeltető, vagy más üzletet nyitó kisvárosokat támogatunk. Idén terveink szerint 100 ipari, kulturális, turisztikai kisvárost építünk. Ha jól valósítjuk meg a tervet, akkor a társadalom minden rétege élvezi annak előnyeit. A terv új innováció, a kisvárosok befektetési helyek is, munkát teremtő helyek is" – mondta Li Qiang.
Természetesen az online üzletnyitás nem könnyű, ám az eddigi tapasztalatok szerint az internetes cégek általában élénkebbek, mint a hagyományosok.
Tavaly a kínai online kiskereskedelem volumene 2790 milliárd jüan volt, ez 2013-hoz képest 49,7%-os növekedést jelent. Az internetes vásárlás fontos szerepet játszik a kínai kiskereskedelemben. Ám az utóbbi hetekben egy hír nagy figyelmet keltett a kínai médiában. Eszerint a Taobao nevű online áruházban, azaz az Alibaba csoport kiskereskedelmi weboldalán hamis árukat értékesítenek. A kínai üzletet igazgató hatóság már megkezdte a vizsgálatot. A kérdésről Zhang Jindong, a Suning csoport igazgatótanácsának elnöke, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület tagja elmondta, hogy az internetes üzletek tulajdonosainak garanciát kell nyújtaniuk, hogy nem adnak el hamis árut.
Az internetes áruértékesítés csak egy része az online üzletnek. Az utóbbi években Kínában egyre több internetes vállalat próbál szerencsét az internetes szolgáltatások területén, ilyen például az internetes étel- és taxirendelés, sőt fodrászt is lehet rendelni az interneten keresztül.
Li Keqiang miniszterelnök a március 5-én tartott kormány munkabeszámolójában többször hangoztatta az „internet plusz" koncepciót. Li Keqiang miniszterelnök nemcsak használta az új kifejezést, hanem nyolcszor esett szó az „internet plusz"-ról, ami megerősíti a hagyományos iparágak világhálóval való összekötését.
Zhang Jindong, a Suning csoport igazgatótanácsának elnöke erről elmondta, hogy a társaság több év alatt sok tapasztalatot gyűjtött össze ezzel kapcsolatban, és tapasztalatait kész megosztani másokkal.
„A kínai gazdaság jelenleg átfogó szerkezetátalakítási időszakba lépett, csak alapvető reformmal lehet új fejlődési lehetőségeket találni. A korai személyi számítógép időszaka mára a mobilinternet, az e-kereskedelem, valamint az online to offline korává lett. Néhány évvel ezelőtt úgy gondolták, hogy az online cégek lehagyják majd a hagyományos vállalatokat. Ám jelenleg az online és az offline cégek lehetőséget keresnek az együttműködésre, koordinálásra. Csakhogy Kínában az e-kereskedelem volumene ma még az egész hazai termelésnek alig 10%-át teszi ki, ami azt jelenti, hogy sok hagyományos vállalat és iparág még nem lépett fel a világhálóra. A csoportunk kész megosztani ezzel kapcsolatos tapasztalatait" – mondta Zhang Jindong.
A világhálón új üzleti formák alakulhatnak ki, amelyek nemcsak a fogyasztást ösztönözhetik, hanem maguk is új befektetési programok. Hu Wei, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület tagja, a Sanghaji Oktatási és Tudományos Akadémia alelnöke ezzel kapcsolatban a következőket mondta:
„Ma a világháló korában élünk, folyamatosan tűnnek el a hagyományos boltok, és ha nem is teljesen, de jelentősen lecsökken a számuk. Idén már kipróbáltam az internetes szolgáltatást. Egy weboldalon szakácsot lehet bérelni, választani lehet az öt-, négy- és háromcsillagos szakácsok között. A kiválasztott szakács elmegy a megrendelő otthonába és elkészíti a kívánt ételeket. A nők az interneten rendelhetnek körömápolást. Szóval a szolgáltatóiparban nagy változás lesz az interneten."
Március elején a munkát kereső egyetemi hallgatók, a befektetési pénzt kereső kis- és közepes vállalkozók egyaránt nagy figyelmet fordítottak a miniszterelnök kormányzati munkabeszámolójára. Az új „internet plusz" koncepció biztosan nagy hatással lesz a kínai üzletnyitási körülményekre, így előmozdítja a kínai gazdaság fellendítését.