fogyasztas

Az elkövetkező tíz évben Kína gazdaságának növekedése jórészt azon múlik majd, hogy sikerül-e kihasználni az 1,3 milliárdos népességben rejlő óriási fogyasztási potenciált, és azon, hogy képes lesz-e váltani, vagyis a befektetés és az export helyett a fogyasztásra helyezni a hangsúlyt a fejlődési modell átalakításakor, állítja Chi Fulin, a Hainan tartományi Reform és Fejlesztés Kínai Intézetének elnöke. Tehát az alapkérdés az, hogy Kína egy új korszak felé vette-e az irányt, amelyet már a fogyasztói társadalom határoz meg.

Amennyiben megtörténnek a szükséges piaci reformok, akkor a válasz pozitív. Először is, a szükségleti cikkek – az élelmiszerek, a ruházati termékek és a lakás – iránti kereslet csökkenőben van, miközben a humántőke-fejlesztéshez (human development) köthető javak és szolgáltatások – az oktatás, az egészségügy, a kommunikáció stb. – iránti kereslet nő. A városi lakosság fogyasztásának alapja az ipari termékekről a szolgáltatások felé tolódik, és 2020-ra a városi lakosság lesz többségben. Mindeközben a vidéki lakosság fogyasztása az alapvető szükségleti cikkektől az ipari termékek felé tolódik.

Másodsorban, az anyagi fogyasztás (material consumption) csökken, miközben a szolgáltatások igénybevétele nő. Például a városi lakosok esetében az orvosi szolgáltatásokra és egészségügyre, a közlekedésre és kommunikációra, valamint a kultúrára, oktatásra és szórakozásra fordított egy főre jutó országos átlagos kiadás aránya az 1985-ös 12,8 százalékról 2012-re 33,3 százalékra nőtt.

Harmadsorban, a magánjavak (private goods) terén tapasztalható hiány jelentős mértékben enyhült, de a közjavak (public goods) és közszolgáltatások terén jelentkező hiány egyre figyelemre méltóbb. Például Kína lakossága 2010 és 2014 között minden évben a szociális biztonságot tartotta a legaggasztóbb problémának.

A fogyasztói kereslet folyamatosan nő. Először is, az egy főre jutó átlagos fogyasztás szintje exponenciálisan nőtt. 1978 és 2013 között az egy főre jutó fogyasztás országos átlaga 85-szörösére, az 1978-as 184 jüanról 2013-ra 15632 jüanra nőtt. Másodsorban, óriásiak a kiaknázatlan lehetőségek a szolgáltatásokban, úgymint az orvosi szolgáltatásokban és az egészségügyben. Például az idősekre szabott különleges szolgáltatások iránti éves kereslet értékét 2 billió jüanra becsülik, de jelenleg az éves kínálat csupán 100 milliárd jüanra tehető. Itt jelentős űr keletkezett, ami betöltésre vár.

A teljes fogyasztás folyamatosan bővül. Először is, a hozzáadott fogyasztói kereslet folyamatosan nő. 2012-ben az újonnan hozzáadott városi és vidéki lakosság fogyasztási kereslete meghaladta a 2 billió jüant, ami közel akkora, mint a teljes éves fogyasztás a 90-es években. Másodsorban, a fogyasztás teljes mérete fokozatosan nő. A városi és vidéki lakosság végső fogyasztási kiadása az 1978-as 175,91 milliárd jüanról 2012-re 19,04 billió jüanra nőtt, 2013-ra pedig mintegy 24 billió jüanra. Becslések szerint a kontinentális Kínában a fogyasztás teljes mérete 2020-ra el fogja érni 45-50 billió jüant.

Kína 1,3 milliárdos népessége mindennél nagyobb előnyt jelent az ország számára. A hazai kereslet bővítése és a fogyasztás élénkítése nagy hatással lesz Kína gazdasági növekedésére, és ez fogja lehetővé tenni, hogy az elkövetkező tíz évben a gazdaság 7 százalék körüli éves növekedést produkáljon. 2020-ra Kína végső fogyasztási rátája a várakozások szerint 60 százalék körül lesz, és ebből a lakossági fogyasztási ráta 50 százalék körül fog alakulni. Az óriási fogyasztói keresletnek köszönhetően lehetséges lesz Kína számára, hogy fenntartsa a 7 százalék körüli gazdasági növekedést.

Ez elő fogja mozdítani a gazdaság szerkezeti kiigazítását. A fogyasztási struktúra változása az ipar mélyreható változását hozza majd. Becslések szerint a szolgáltató ágazat hozzájárulása a GDP-hez Kínában 46 százalékról 49-re fog nőni az elkövetkező két esztendőben. És valószínűleg a szolgáltatóipar 2020-ra a teljes GDP 55 százalékát teszi majd ki.

Az elkövetkező hét évben, ha a gazdaság a várakozásnak megfelelően 7 százalék körül nő, akkor az egy főre jutó GDP 2020-ra 12 ezer dollárra fog nőni. Ez azt jelentené, hogy Kína magas jövedelmű ország lett.

A fogyasztó által vezérelt kínai gazdaság néhány jellemzőjét tekintve teljesen más lesz 2025-ben, mint amilyen az elmúlt néhány évtizedben volt. A fogyasztás új korszakában a legfőbb változást a szolgáltató ágazat gyors ütemű fejlődése jelenti majd. Jövőre a kínai tercier szektor a teljes GDP több mint felére fog rúgni, és így eleinte a szolgáltató ágazat domináns szerepet fog játszani a gazdasági átalakulásban és fejlődésben. Ám a tercier szektor fejlesztésének kulcsa a piaci nyitásban és az intézményes innováció előmozdításában rejlik.

Minden jel szerint a kínai szolgáltatásnyújtás nem képes kielégíteni a társadalom igényeit, és a szolgáltató ágazatba irányuló befektetés hiánya mögött nem a tőkehiány áll, hanem az, hogy késik a gazdaság nyitása. A tercier ipar fejlődése előmozdításának kulcsát az adminisztratív és a monopolista kontroll feladása és a magántőke szabadjára engedése jelentené.

A másik meghatározó trend a vidékről a városokba irányuló migráció. 2013-ban a kínai városodás (physical urbanization, a városok növekedése) rátája 53 százalék volt, miközben a városiasodás (population urbanization) rátája csupán 35 százalék. A közelmúltban a központi kormány határozatot hozott a hukou rendszerének, vagyis a lakóhely regisztrációjának reformjáról. Eszerint a vidéki lakosok nyilvántartásba vetethetik magukat a közepes és kisvárosokban, de korlátozni fogják a lakosság méretét az olyan nagyvárosokban, mint Peking és Sanghaj.

Következésképpen a vidéki migránsok városi integrációjának folyamata fel fog gyorsulni az elkövetkező öt évben, és a városiasodás rátája 2020-ra vélhetően meg fogja haladni az 53 százalékot.

A fogyasztás szerkezetének korszerűsítése és a fogyasztói kereslet teljes méretének bővítése fogja meghatározni a befektetés növekedésében bekövetkező szerkezeti változások orientációját. A fogyasztás által vezérelt gazdasági átalakulás alapvető célja a befektetés bővítése a szolgáltatások iránti kereslet növelésével. 2010-ben és 2011-ben a feldolgozóiparba és az ingatlaniparba irányuló befektetés a teljes befektetés 54,7, illetve 59,1 százalékát tette ki, ami a szolgáltató ágazatba irányuló befektetés hiányához vezetett.

Kínának nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a befektetés szerkezeti reformjának előmozdítása érdekében. Ez segíteni fogja a befektetés és a fogyasztás közötti dinamikus egyensúly megteremtését, ezzel élénkítve a szolgáltató ágazatba irányuló befektetést.