egeto

Január 2-án öt fiatal kínai tűzoltó vesztette életét, miközben megpróbáltak megfékezni egy raktártüzet Harbinban, az északkelet-kínai Heilongjiang tartományban.

A tűzoltókat – akik közül a legidősebb alig 22 éves, a legfiatalabb pedig mindössze 18 esztendős volt – élve temette maga alá a lángoló épület, miközben igyekeztek elfojtani a raktárház harmadik emeletén tomboló lángokat.

Az öt fiatalember neve most felkerül azon kínai tűzoltók hosszú listájára, akik életmentő kötelességük teljesítése közben vesztették életüket.

A kínai közbiztonsági minisztérium által kiadott Népi Közbiztonság című folyóirat statisztikai adatai szerint 2008 és 2012 között 140 tűzoltó hunyt el szolgálatteljesítés közben, az elhunytak átlagéletkora pedig nem haladta meg a 24 évet.

A legutóbbi harbini tragédia mindenkit gondolkodóba ejtett a kínai tűzoltósági rendszer hiányosságait illetően. A tűzbiztonsági szakértők már régóta hangoztatják, hogy eljött az idő szembenézni a huzamosabb ideje fennálló problémákkal, mint például a munkaerőhiány, a tűzoltók alacsony szintű képzettsége vagy éppen azok a vádak, miszerint a helyi tisztviselők többször beleavatkoznak a tűzoltási munkálatokba.

Képzetlen tűzoltók?

Mikor a harbini lakos Zheng Zhonglei január 2-án megérkezett a raktártűz helyszínére, rögtön szemet szúrt neki, hogy a fiatal tűzoltóknak fogalma sincsen, hogyan birkózzanak meg az elszabadult pokollal, sőt, arról sem, hogyan használják megfelelően a rendelkezésükre álló eszközöket, mesélte a férfi a Beijing News-nak. „Néhányuk még azzal sem volt tisztában, hogyan csatlakoztassa a tűzoltóautót a tűzcsaphoz," mesélte Zheng.

És ez csak egy tragédiához vezetett a szerencsétlenségek szűnni nem akaró sorában.

2014 májusában két tűzoltó, a 23 éves Qian Lingyun és a 20 éves Liu Jie akkor halt meg, mikor tűzoltás közben egy robbanás ereje kitaszította mindkettejüket egy lángokban álló sokemeletes toronyház ablakán Sanghaj egyik lakónegyedében.

2013 januárjában három 22 esztendős tűzoltó veszett oda amiatt, hogy megváltozott a szélirány, miközben egy súlyos tüzet igyekeztek megfékezni a Zhejiang tartományi Xiaoshan egyik gyárában.

Miért veszti életét ilyen sok fiatal kínai tűzoltó?

A harbini tűzoltóság egyik tisztviselője, aki most a Chen Ping álnevet kapta, azt mondja, hogy a legtöbb újonc tűzoltó 18-22 éves baka.

„Nem korlátozza semmi, hány tűzoltót vehetünk fel, amennyiben jó a fizikai kondíciójuk, alkalmasnak minősülnek, utána pedig úgyis hosszú kiképzés következik," írta Gao Ming, a Shandong tartományi Jinan tűzoltóságának igazgatója a Népi Közbiztonság folyóirat Tűzoltók Hetilapja nevű kiadványában.

Elméletileg az újoncokat nem engedhetik lángoló épületek közelébe, amíg át nem esnek egy legalább egy éves kiképzésen.

Ám a valóságban a legtöbb tűzoltót mégis kivezénylik tűzoltási munkálatokhoz, jóval azelőtt, hogy a kiképzésük befejeződött volna.

Egy újonc tűzoltó súlyos égési sérüléseket szenvedett, mikor a gyúlékony porral keveredett levegő berobbant, miközben egy tüzet igyekezett elfojtani Fujian tartomány egyik városának szúnyogriasztó füstölőket előállító gyárában, írta a Beijing News.

„A tűzoltás olyan hivatás, amelyben rengeteg múlik a személyes tapasztalatokon," állítja Ma Tingguang, az Egyesült Államok Oklahomai Állami Egyetemének tűzmegelőzési és biztonságtechnológiai szakértője.

Még a két-három éves gyakorlati tapasztalattal rendelkező tűzoltóknak is gyakran problémát jelent azoknak a komplikált helyzeteknek a kezelése, amikkel rendszeresen szembesülnek.

Ma felvetése szerint ez rendszerszintű probléma, a kínaiak pedig sokat tanulhatnának az Egyesült Államok tűzoltósági rendszeréből.

„Az Egyesült Államokban a tűzoltók csak 10 éves tapasztalattal a hátuk mögött olthatnak beltéri tüzeket, az pedig egyáltalán nem megy ritkaságszámba, hogy egy tűzoltó 15 vagy 20 éves karriert fut be az amerikai tűzoltóság kötelékében," magyarázza Ma.

Okvetlenkedő közhivatalnokok

Bennfentesek szerint egyáltalán nem ritka, hogy tűzoltási szakismeretekkel egyáltalán nem rendelkező helyi tisztviselők megnehezítik a tűzoltók életét.

Chen Ping állítása szerint „a harbini raktárháztűz oltási művelete nem a tudományos módszereket, hanem néhány helyi tisztviselő utasításait követte".

Normális esetben a tűzoltók csak akkor lépnek be egy lángoló épületbe, ha már tisztában vannak az épület belső szerkezeti sajátosságaival. Viszont a harbini tűz esetében, a beszámolók alapján, a raktárház csupán az után tudta előteremteni az épület tervrajzait, miután az már 15 órája lángokban állt.

A Beijing News értesülései szerint, néhány helyi tisztviselő már a tűz kitörése után 9 órával azt követelte a tűzoltóktól, hogy hatoljanak be a raktárházban elszabadult pokolba és fékezzék meg a tüzet. A parancs végrehajtását a helyszínen tartózkodó tűzbiztonsági szakértők hevesen ellenezték.

Ez nem volt éppenséggel elszigetelt eset. Egy neve elhallgatását kérő henani illetőségű tűzoltó azt mesélte, megesett, hogy az épület teljesen a lángok martalékává vált már, a helyi tisztviselők mégis azt követelték a tűzoltóktól, hogy hatoljanak be és mentsék ki az ingóságokat.

Néhány tűzoltó beismerte, hogy mindig a helyi tisztviselőktől függ, milyen módszereket vetnek be. „A rutinellenőrzésektől kezdve a tényleges tűzoltásig az alapján kell dolgoznunk, amit az arcukról leolvasunk," mesélte egy másik, szintén névtelenségbe burkolózó tűzoltó a Beijing News-nak.

Munkaerőhiány

Mégis a krónikus munkaerőhiány veszélyezteti leginkább a tűzoltók életét és testi épségét.

A harbini tűzoltóság, amelynek kötelékébe a 18 esztendős tűzoltó, Zhao Zilong Zhao tartozott, hosszú ideje küszködött már emberhiánnyal, így Zhaót alig egy hónappal a munkába állása után már tűzoltási munkákhoz vezényelték, idézi a bennfenteseket a Beijing News. Zhao szolgálatteljesítés közben hunyt el január 2-án.

A tartományok és városok egész Kínában szenvednek a tűzoltók hiányától. A statisztikai adatok alapján a fejlett országokban átlagosan 10 tűzoltó jut tízezer emberre, míg a fejlődő országokban 3-5 tűzoltó lát el tízezer állampolgárt. Kínában azonban ennél sokkal rosszabb a helyzet: mindössze két tűzoltó jut tízezer emberre.

A szituáció javítása érdekében néhol a helyi hatóságok elkezdtek a civil lakosság köréből tűzoltókat toborozni. Manapság már előfordul olyan, hogy egy tűzoltóbrigád egyik felét alkotják csak katonák, míg a többiek szerződéses tűzoltók, akiket a helyi hatóság toborzott össze.

Viszont annak ellenére, hogy ez a gyakorlat egyes területeken már több mint egy évtizede életben van, az eredmények nem túl meggyőzőek, állítja egy tűzoltási szakértő.

A hatalmas munkaterhek, alacsony fizetések és korlátozott előléptetési lehetőségek azt eredményezik, hogy nehéz igazán jó adottságú civil tűzoltókhoz jutni.

Például a Zhejiang tartományi Ningbóban egy tűzoltó havonta 2500 jüant keres, míg ha valaki a városban pincérkedésre adja a fejét, átlagosan havonta 3000 jüant tesz zsebre. Ráadásul, a karrierépítésre is csekély az esély. A katonákkal ellentétben, akiket magasabb katonai rangra emelhetnek, a civil tűzoltóknak elenyésző esélye van az előléptetésre. Magyarán, a szerződésük lejárta után választhatnak: vagy keresnek egy másik állást, vagy tovább űzik ezt a rosszul fizetett, életveszélyes foglalkozást.