A kínai vidéki területeken virágzó hazai ál-keresztény szekták népszerűsége vitákat szított arról, vajon miért is olyan vonzóak a földművesek számára. A szakértők szerint a szekták földi javak ígéretével, átveréssel és végítélet-hitük kihasználásával vonzzák magukhoz a vidéki hívőket, akik itt kiadhatják a modern társadalom iránt érzett dühüket és frusztráltságukat.

Nemrégiben országos razzia csapott le a Mindenható Isten Egyháza, vagy a Keleti Villám néven is ismert szektára, amelynek tagjai brutális gyilkosságot követtek el a kelet-kínai Shandong tartomány egyik zhaoyuani McDonald's éttermében, ami újra ráirányította a figyelmet a Kínában gombamód szaporodó szektákra.

A kínai ál-keresztény szekták gyors megszaporodása, illetve maga a tény, hogy a zömük hazai eresztés, heves vitákat szított arról, vajon mi állhat ennek a hátterében.

2009 júliusában a kínai kormány 14 szekta megfigyelését rendelte el, köztük az „Üvöltők", a „Mentuhui" (Az apostolok gyülekezete) és a „Kettős lélek" névre hallgatókét.

A szekták közül tizenkettő kapcsolódott valamilyen módon a kereszténységhez. Eltekintve három dél-koreai eredetű csoporttól, illetve attól, amit egy hongkongi lakos alapított, az összes szekta Kínában született meg.

Néhány szakértő szerint a vidéken élő keresztények alacsony iskolázottsági szintje az egyik oka annak, miért kerülnek olyan könnyen a szekták bűvkörébe. Sok vidéki keresztény írástudatlan, képtelen arra, hogy a Bibliát forgassa. A képzés és a jól felkészült egyházi vezetők hiánya pedig csak még inkább megkönnyíti, hogy a keresztények átpártoljanak a pogányságra.

A kereszténység gyorsan teret hódított a kínai nyitás és reformpolitika bevezetése után. Sok keresztény földműves például gyakorlati megfontolásból tért át más népi vallásokról a kereszténységre. Viszont a vallásról alkotott képük nem változott, sokuk csak egy újabb népi vallásként tekint a kereszténységre.

Még mindig rengeteg a babona, sokan csak azért imádkoznak a keresztény Istenhez, hogy szerencséltesse őket a jótéteményeiben vagy elejét vegye a katasztrófáknak, nem azért mert valóban istenfélők lennének.

Song Jun, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia egykor kínai népi vallásokkal foglalkozó tudósa szerint: „Az embereket csak akkor izgatja a vallás, ha az kézzelfogható hasznot hajt nekik. Például, ha segít betegségeket gyógyítani, elűzni a démonokat vagy éppen a balszerencsét."

Gyakorlatias hit

Egynémely kínai földműves vallásos együgyűségét jól példázza a kelet-kínai Zhejiang tartomány egyes vidékein felettébb népszerű mondás: „Csak azért hiszünk a kereszténységben, mert errefelé nincsenek templomok."

„Sok földműves számára Jézus csak egy másik isten. Nem igazán különbözik a Jáde Császártól, Bodhisattvától, vagy a Majomkirálytól," magyarázza Lin Qing, aki keresztény prédikátor.

Éppen ezért, mikor egy szekta azzal kecsegteti őket, hogy jobban kielégíti az igényeiket, a földművesek könnyű szívvel áttérnek.

A legtöbb hazai tenyésztésű szekta, ál-keresztény jellege ellenére, nagyon is tisztában van a földművesek lelki igényeivel. Sokuk a kínai népi vallásokból merít ötleteket.

„A kínai népi vallások általában egyenes válaszokkal szolgálnak a bonyodalmas vallási magyarázatok helyett," ismeri el Song.

„A kínai hívők szomjazzák a válaszokat, és bíznak abban, hogy Isten majd egyenes válasszal szolgál a kérdéseikre, hiszen amit Isten mond, az nem lehet másként," folytatja.

A Keleti Villám például a földművesek bizonyos igényeit egy mindenható második Jézus megteremtésével elégíti ki, aki történetesen egy nő. „A Keleti Villám egyik alkalmazott taktikája, hogy lehetővé teszi, hogy Isten egy orákulumon keresztül kommunikáljon a hívőkkel, eltávolodva a Bibliától, ami írott szöveg. Ez roppant vonzó a kínaiak számára, hiszen a kínai népi vallások hagyományosan így válaszolnak az emberek kérdéseire, sőt, időként az orvosságokat is így írják elő," mondja Song.

Rodney Stark és Roger Finke A hit cselekedetei: A vallás emberi oldalának megértése című könyvében a két szerző felvetése az, hogy a vallásos magyarázatokba vetett bizalom és hit odáig nőhet, hogy csodákat tulajdonítanak a vallásnak, az emberek pedig misztikus élményeken esnek át. Vagyis a hamis csodák és titkolózás kulcsfontosságúak a szekták számára híveik beléjük vetett bizalmának növelésére.

A Keresztény Idők nevű kínai keresztény weboldal feljegyzett olyan eseteket, mikor a Keleti Villám trükkökkel próbálta kiterjeszteni befolyását vidéken. Például, a szektatagok a „Jézus eljő" mondatot mázolták fel foszforral a falusiak házainak falára, sőt, tojásokra is, hogy ezzel fordítsák maguk felé a hitüket.

Más alkalmakkor a Keleti Villám prédikátorai saját embereiket építették be keresztény gyülekezetekbe, akik aztán eljátszották, hogy megőrülnek az istentiszteletek alatt. A prédikátorok aztán imádkoztak értük, hogy megmutassák: a szekta valóban képes betegségeket gyógyítani. Sok keresztényt így szippantottak magukba a szekták.

„A kiválasztottak"

Néhány szekta prédikátora azt hirdette a követőinek, hogy a szekta csak „a kiválasztottak" előtt áll nyitva, ezért zajlik rengeteg tevékenység a kíváncsi szemek elől rejtve. Ez csak elmélyítette a hívők misztikus élményeit.

A szekták kiadványai és nyelvhasználata is a célközönségük, vagyis a többnyire írástudatlan földművesek igényeihez idomul. Például, a Keleti Villám legelterjedtebb könyve, A szó a húsban testesül meg, pinyinnel és magyarázatokkal kiegészítve segít a földműveseknek megérteni a könyv mondanivalóját. A hivatalos iratok és közlemények viszont politikai nyelvezettel íródnak, hogy a hitelesség és felsőbbrendűség érzetét keltsék.

„A kínai feudális társadalom több mint kétezer éves fennállása alatt a földműveseket arra tanították, hogy engedelmesek és alázatosak legyenek. Még napjainkban is, mikor már rég nincsenek császárok, az engedelmesség átitatja a tömegek jellemét, beleértve a keresztényeket is, akik félisteneket, vagy látszólag mágikus hatalommal bíró személyeket imádnak," magyarázza Duan Qi, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Világvallási Intézetének kutatója.

A szekták virágzását az elmúlt évek kínai társadalmi valóságának is tulajdoníthatjuk.

Sok társadalmi probléma, például az igazságtalanság, ádáz verseny, korrupció és környezetszennyezés taszította kétségbeesésbe az embereket. „A társadalmi ranglétra alján élők szenvednek a legtöbbet a kínai társadalom mostani átalakulásától. Két reményük maradt. Az egyik, hogy többet kapnak a társadalomtól. A másik, hogy kiadhatják a negatív érzéseiket magukból, beleértve a gyűlöletük is. A hagyományos keresztény egyház nem bátorítja erre az embereket," mondja Lin.

„A Keleti Villám azért ennyire népszerű, mivel azt hirdeti, hogy Jézus már visszatért és éppen az utolsó ítélet végrehajtásán ügyködik. Ez vigaszt nyújt a híveknek. Nagyon vonzó gondolat ez azoknak az embereknek, akik úgy érzik, már eddig is túl sokat szenvedtek," tette hozzá.

Sok szektában közös a végítéletbe vetett hit, amely szerint Jézus már visszatért a földre, vagy hamarosan vissza fog, hogy egy új királyságot alapítson. Ez azon a gondolatmeneten alapszik, hogy Krisztus fizikai valójában fog visszatérni a földre, megalapít egy új ezer esztendős királyságot, ám ezt megelőzi az a megpróbáltatásnak nevezett időszak, mikor az Antikrisztus jár a földön, az Isten pedig rászabadítja haragját az emberiségre.

Ki kell emelnünk, hogy az eljövendő ezeréves királyságba vetett hit nem feltétlenül eretnekség. Sok fősodorba tartozó keresztény felekezet is hisz a millenniumban, Krisztus ezeréves uralkodásában, és az azt megelőző időszakra is vannak elképzelései.

A kínai földművesek előtt nem ismeretlen ennek a felfogásnak a filozófiája. „Sok bennszülött kínai vallás is millenniumi, a kínai történelem parasztfelkelései közül is rengeteg mozgatórugója volt eme vallások ezredéves szemlélete. A Fehér Lótusz Társaság, egy titkos társaság, amely több parasztfelkelés kirobbanásáért is felelős volt a Csing-dinasztia idején, példának okáért szintén egy millenniumi mozgalom volt, ami három szakaszra osztotta fel az emberiség történelmét. A hívők abban a hitben lázadtak fel a Csing-uralom ellen, hogy ezáltal majd átlépnek az öröm és örök boldogság végső korszakába," magyarázza Duan.

„A legtöbb ember, aki ezekben a bennszülött vallásokban hitt, nagyon szegény volt. Abban reménykedtek, hogy egy felkelés révén megváltozhat a társadalmi státuszuk. Sok földműves még napjainkban is ebben reménykedik. Ezért nem veszít semmit a népszerűségéből a körükben a végítélet-teória," tette hozzá.

A keresztény egyház napjainkban egyre nagyobb szabadságot élvez, hiszen a múlt század kínai keresztényei még arra kényszerültek, hogy titokban találkozzanak. Ám a szakértők szerint a társadalom még mindig nem rendelkezik kellő ismeretekkel a témában, ezért az embereknek nehéz különbséget tenni a szekták és a kereszténység fősodrába eső felekezetek között.

„Az emberek képtelenek különbséget tenni az eretnekség és az ortodox hit között," zárta szavait Lin.