A kínai és észak-koreai határ mentén élők gyakran látják külföldi szomszédjaikat a két országot elválasztó Tumen folyó túlpartján. A határvárosokban javarészt koreai nemzetiségű idősek és gyermekek élnek, mivel a fiatalok többsége elköltözött. Nemrégiben egy észak-koreai katona átszökött a határon, kirabolt és meggyilkolt két idős házaspárt, ami miatt a határszélen élők biztonsága újra napirendre került.

Jilin tartomány Yanbian Koreai Autonóm Prefektúrája határvárosainak szinte minden lakója fel tud idézni olyan esetet, mikor észak-koreaiakkal futottak össze. Észak-koreai teherautósofőrök mellett ebédeltek, észak-koreai gyerekekkel együtt úsztak a folyóban, olykor segítséget nyújtottak a Kínába menekülőknek.

Azonban az elmúlt néhány évben a helyiek történetei rablásokról, sőt, gyilkosságokról szólnak.

2014. december 27-én egy észak-koreai katona két idős házaspárral végzett betöréses rablás során a yanbiani Helong falujában. A katonát később agyonlőtte a kínai határőrség. Az incidens viszont felvetette, mekkora biztonságban vannak valójában az észak-koreai határ közelében fekvő kínai városok.

Ez korántsem volt elszigetelt eset. A közelmúltban több észak-koreai is átszökött a határon, hogy aztán bűncselekményeket kövessen el. Ezzel párhuzamosan a határvárosok is egyre sebezhetőbbé válnak, hiszen az életerős fiatalok a nagyvárosokba mennek munkát találni, hátrahagyva az időseket és gyerekeket.

A lövöldözés utóélete

A mindössze 60 lelket számláló Nanping járási Jidi volt a legutóbbi lövöldözés színhelye. A lakók zöme idős ember, akik gyerekei Dél-Koreában vállaltak munkát.

Xu Chengzhe, az egyik meggyilkolt házaspár fia azt nyilatkozta, hogy édesapját „a fején érte a lövés, és az egyik szeme is odalett". Azt mondja, az egész szobát golyó ütötte lyukak borították.

Xu Shanji, Xu Chengzhe nővére abban bízik, hogy a kormányzat kárpótolja őket valahogy. Az öccse nőtlen, és 80 éves nagymamájukról is gondoskodniuk kell. Az eset óta többször is felkeresték a helyi kormányzatot, de eddig nem kaptak semmilyen választ a kérelmükre.

A lövöldözés után megszigorították a határ védelmét. Egy Helong és a közeli városok között taxizó Zhang nevű férfi azt mondja, hogy a falu teljesen kihalt. A lakók a gyerekeikhez vagy rokonaik városi házaiba költöztek, egyedül a rendőrség tanyázik most a településen.

„Még szép, hogy félnek," kel védelmükre a taxis. „Mi lehet értékesebb az életednél?"

A helyi rendőrség még több biztonsági ellenőrzőpontot állított fel a határvárosokba vezető utak mentén, ahol minden elhaladó járművet megállítanak, minden utas személyazonosságát ellenőrzik.

Veszedelmes szomszédság

2014 egyik szeptemberi éjjelén szintén egy észak-koreai áldozata lett Li Chunfeng, a felesége és 26 esztendős fiuk Yanbian prefektúra Nanping városában.

Li veje, Yong azt mesélte, hogy az észak-koreai felfeszítette az ablakot, majd egy kalapáccsal verte agyon őket. A helyi rendőrség később átadott Yongnak két mobiltelefont, 500 jüant (kb. 20 ezer forintot) meg egy kézitáskát, amit a betörő a rokonaitól zsákmányolt. A bűnözőt az észak-koreai határőrség fogta el, mikor megpróbált visszalopózni Észak-Koreába.

Persze, a találkozások nem mindig torkollnak erőszakba.

A Helongtól 100 km-re fekvő Sanhe egykor egy 2000 főt számláló virágzó közösség volt, ám a lakók száma úgy 500-ra apadt. A riportereket üresen kongó utcák fogadták, néhány helyi a városszéli közösségi házban mahjongozott.

A Tumen folyó túlpartján, a várossal átellenben terül el az észak-koreai Hoeryong. Ha az ember felmászik egy közeli dombra, jól láthatja a várost, ahogy a határátkelőt is, ahol a Kína és Észak-Korea között árukat szállító teherautók sorakoznak.

Jin Yunhe nagyapja a Kínai Népköztársaság 1949-es megalapítása előtt költözött Sanhebe a Koreai-félszigetről. A 71 esztendős férfi egész életében itt élt, a helyi erdészetnél dolgozott, majd nyugdíjazása után a helyi Idős Polgárok Társasága vezetője lett.

Még jól emlékszik arra, mikor pár éve egy észak-koreai betörő járta Sanhe házait. A férfi megkötözte az egyik ház idős lakóit, ahonnan minden mozdíthatót elvitt. A házaspár végül halálra fagyott, mivel Jilinben fogcsikorgatóak a telek.

Jin Qiangyi, a Yanbiani Egyetem Ázsiai Tanulmányok Központjának igazgatója szerint ilyen incidensekre gyakran sor kerül a kínai-koreai határ közelében. Ahogy mondja, ezen bűnök elkövetői nem disszidensek.

Néhányan azért jönnek át lopni, mert Észak-Koreában nehéz az életük. „Az élelem után kutató éhező észak-koreaiak előbb-utóbb visszatérnek a saját hazájukba," magyarázza Jin.

Jin tanulmányozta az észak-koreai disszidenseket, mélyinterjúkat készített velük és a városlakókkal is. Sok hasonló történetet hallott.

Jin Yunhe néhány éve meglátogatta Észak-Koreában élő nagynénjét és nagybátyját. Szóhoz sem jutott a döbbenettől, mikor meglátta, milyen szegénységben élnek.

„Havonta úgy 3 jüant (kb. 200 Ft) keresnek," mesélte. „Még rendes ruháik sincsenek. Hát, milyen élet az ilyen?"

A határvárosok biztonsága

Egy guangzhoui napilap szerint szoroz az összefüggés Észak-Korea belső problémái és a határ túloldalán elkövetett bűncselekmények között.

2003 januárjában Észak-Korea másodszor is bejelentette, hogy otthagyja az atomsorompó egyezményt, amire több ország is szankcióval felelt. Még abban a hónapban pár észak-koreai katona kirabolta Hunchun város több lakóját, majd néhány lövés leadása után visszaszaladtak Észak-Koreába.

2006 végén rossz volt az észak-koreai gabonatermés. 2007 júniusában egy felfegyverzett észak-koreai katona egy egész falut fosztott ki a yanbiani Longjingban. Azt követelte, hogy minden család adjon neki rizst, olajat és ruhaneműket. A helyi hírlap szerint a júliusi rablót végül elfogta a kínai határőrség.

A kínai határvárosokban mindig is szigorú biztonsági intézkedések voltak érvényben. A határőrségnek, a helyi rendőrségnek és az erdőrendészetnek is vannak ellenőrzőpontjai a határ mentén, ezen kívül milíciák is járőröznek a területen, hogy segítsenek megvédeni a falusiakat a kétségbeesett észak-koreaiaktól.

A folyó mentén szögesdrótkerítéssel igyekeznek saját országaikban tartani a potenciális határátlépőket. A falusiak korábban a Tumen folyóra jártak ruhát mosni, viszont a kerítés miatt ma már a kínai állampolgárok nem közelíthetik meg a folyót 200 méternél jobban.

Az elmúlt években a yanbiani határőrség ingyen mobiltelefonokat osztott szét a határon élők között, hogy vész esetén azonnal értesíteni tudják a rendőrséget.

Jin Yunhe azt mondja, a nemrégiben elkövetett gyilkosságok ellenére az erőteljes rendőri jelenlét biztonságérzettel tölti el.

Változó hozzáállás

A kilencvenes évek észak-koreai éhínsége idején a határvárosokban nyüzsögtek a dezertőrök, mesélte Jin Qiangyi. Akkoriban nem csak az erre szakosodott civil szervezetek, de ő maga is személyesen segített sok disszidensnek, élelmet és vizet osztott közöttük.

„Akkoriban csapatostul jöttek a disszidensek, az itteni kínaiak pedig gőzölt zsemlékkel várták őket az utcák mentén," idézte fel.

Egy yanji idegenvezető, Du azt mondja, régebben sok észak-koreait látott Changbai járásban, akik titokban kereskedtek a helyiekkel, átgázoltak a folyón és csereberéltek.

Ám, szerinte a sok erőszakos incidens után a kínaiak most már sokkal jobban tartanak az észak-koreaiaktól.

Egyszer a hegyekben edzett éppen, mikor szemet szúrt neki egy illető, aki nem tűnt helyinek. Gyanította, hogy észak-koreai, így odament hozzá. A férfi megfordult és csak annyit mondott Dunak kínaiul: „öngyújtó".

Du nem adta oda neki az öngyújtóját, mert attól tartott, hogy a férfi fel akarja gyújtani az erdőt. Többször is megkérdezte, mire kell neki az öngyújtó, de a férfi kínai tudása nem terjedt tovább ennél a szónál.

„Az erdő felé mutatott, annyit mondott: Huss! Megijedtem, az jutott eszembe, hogy mindent fel akar gyújtani," magyarázta az idegenvezető.

Du egy órán át gyalogolt, míg végül néhány határőrbe botlott, akiknek elmondta, milyen gyanús alakot látott a hegyekben. Mikor pár nappal később érdeklődött az ügyben, kiderült: a kínai határőrök elfogták a férfit, egy észak-koreai civilt.

Ugyanakkor a határvárosok lakossága is egyre védtelenebb emberekből tevődik össze. Jin Yunhének két fia van: egyikük Dél-Koreában dolgozik, a másik egy koreai cég alkalmazottja Pekingben.

A kényes kérdés feloldása

A lövöldözés óta a helongi és nanpingi kormányzat és rendőrség sem fogadja a sajtó telefonhívásait. Sanhe város rendőrfőnöke azt mondta: arra utasították, ne beszéljen a sajtóval, hacsak engedélyt nem kap rá a jilini közbiztonsági hivataltól.

Jin Qiangyi, a Yanbiani Egyetem professzora szerint jelenleg a hivatalos szervek túl nagy hangsúlyt fektetnek az észak-koreai kérdés „érzékenységére", és nincs elegendő nyilvános hozzáférésű adat sem.

„Ám a helyzet az, hogy ezzel a határ menti lakosoknak ártanak. A mi polgáraink biztonsága van veszélyben. A kormányzatnak legalább némi információt kellene szolgáltatnia, hogy a lakosok tudják, hogyan vehetnék elejét a további támadásoknak," állítja.

A jövőben sok gond lehet a határterületeken, mondja Jin. Ennek elsődleges oka, hogy Észak-Korea gazdasági problémákkal küzd. A második pedig az, hogy az észak-koreaiak egyre elkeseredettebbé válnak nehéz életük és szigorú társadalmi szerkezetük miatt, érvelt a professzor.

Jin Yunhet többször is kérték a fiai, költözzön Pekingbe, ám ő hajthatatlan. „Itt jobb a víz és a levegő," mondja.

Ettől függetlenül, nincsenek illúziói az egyre fogyatkozó közösség jövőjét illetően. „10 év alatt kihal ez a város!" sóhajtotta lemondóan búcsúzóul.