Az emberszabású majmok populációját világszerte több veszély is fenyegeti az erdőirtástól kezdve az élőhelyeik zsugorodásán keresztül az orvvadászatig. Kína a főemlősök egyik legnagyobb importőrévé nőtte ki magát, azonban sok behozatal kétes ügylet, amit megfelelő dokumentumok nélkül és szórványos ellenőrzés mellett ütnek nyélbe. Viszont még ennél is nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a kormányzat erőfeszítései ellenére, hogy eltántorítsa az állatkerteket élőállatos műsorok megrendezésétől, sok főemlőssel kegyetlenül bánnak, csak hogy még több látogatót csalogassanak be.

2014 nagy amerikai kasszasikere volt A majmok bolygója 2 - Forradalom. Ám, a történet, amelyben a főemlősök uralkodnak az emberek felett, némileg ironikus, tekintve, hogy az emberek legközelebbi élő rokonai a kihalás szélére sodródtak.

Bár Kína ritkán vesz részt az emberszabású majmok védelméről szóló konferenciákon, az élő afrikai csimpánzok legnagyobb importőreként mégis reflektorfénybe került, elsősorban a miatt a sokszor kegyetlen bánásmód miatt, amit a főemlősöknek kell elszenvedniük, miközben állatkerti produkciókra idomítják be őket.

Kína 2007 és 2012 között 138 csimpánzt és 10 gorillát importált Guineából, legalábbis az ENSZ Környezetvédelmi Programja 2013-as Elrabolt emberszabásúak címet viselő jelentése szerint.

Az állatok behozatala valószínűleg illegálisan történt, egyes dokumentumokat biztosan meghamisítottak, állította a jelentés. A 180 ország által aláírt washingtoni egyezmény (CITES - Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) tiltja a vadonban fogságba ejtett emberszabású majmok kereskedelmi értékesítésének minden formáját.

Az behozott főemlősök állítólag fogságban születtek. Viszont a jelentés szerint a vizsgálatot végzők megállapították, hogy Guineában nincs fogságban szaporításra alkalmas létesítmény. Tovább rontja a helyzetet, hogy a környezetvédők felfedezték: a kínai állatkertek és vadasparkok zöme a vendégek szórakoztatására használja ezeket a csimpánzokat.

Néhány kínai állatvédő szervezet és aktivista már akcióba lépett és a főemlősök produkcióinak bojkottjára agitál.

A kínai hatóságok tagadták, hogy bármiféle törvénysértést követtek volna el és kijelentették, hogy az ország azonnal felfüggesztette minden guineai főemlős-importját, amint a problémáról tudomást szerzett.

„Minden procedúra lezajlott, minden iratot hiánytalanul megkaptunk. Megvitattuk a dolgot a washingtoni egyezmény titkárságával. A gond most az, hogy az új guineai hatóságok többé nem ismerik el a korábban kiadott exportengedélyek hitelességét," nyilatkozta a washingtoni egyezmény kínai tagozatának (a veszélyeztetett fajok tudományos bizottságának) munkatársa, Zeng Yan. „Itt valami félreértésnek kell lennie. Viszont nem elképzelhetetlen, hogy a guineai hatóságok becsaptak bennünket. Nagyon komoly a korrupció az országban."

A gond nem Kína-specifikus, magyarázta Karl Ammann, 66 éves német természetfotós és környezetvédelmi aktivista a Természet Egyeteme pekingi környezetvédelmi civil szervezet az emberszabású majmok illegális kereskedelmével foglalkozó találkozóján. A közel-keleti és orosz magángyűjtemények szintén fontos célterületek.

Emberszabású attrakciók

Az elmúlt években sok kínai állatkert és vadaspark frissítette állatgyűjteményét a látogatók kedvéért. Az afrikai főemlősök, különösen a 12 évnél fiatalabb egyedek, jelentik a mézet a madzagon. Sajtóbeszámolók szerint 2009-ben a taiyuani állatkert kilenc új csimpánzt szerzett, 2010-ben a nanchangi állatkert hat fiatal csimpánzzal gazdagodott. 2011-ben a hangzhou-i állatkertbe hat csimpánz-bébi, 2013-ban a sanghaji vadállatparkba négy, 2 évesnél fiatalabb csimpánzocska költözött.

„Mi csak közvetítői szerepet töltünk be, jutalékért dolgozunk. Viszont semmit sem tehetünk, ha az állatkertnek nincs behozatali engedélye," nyilatkozta név nélkül a tianjini Aranyföld Állatkereskedés egyik menedzsere. A cég hivatalos honlapján az áll, hogy az elmúlt évtizedben sikeresen közvetített ki Kína több mint 100 állatkertjébe és akváriumába egy sor ritka állatfajt, köztük elefántokat és csimpánzokat is. A menedzser nem volt hajlandó az emberszabású majmokról beszélni.

A szakértők felfigyeltek arra, hogy a főemlőskölykök utáni egyre növekvő kereslet miatt, az orvvadászok elkezdtek a korábban csupán a vadhúsra menő vadászat melléktermékének számító bébik elfogására szakosodni.

Ammann már több mint húsz éve harcol az afrikai emberszabású majmok túléléséért, szorosan bevonta magát az export-célállomások felderítésébe és lenyomozásába, álruhában nyomozott és dokumentumfilmet is készített. Becslései szerint minden élve foglyul ejtett csimpánzkölyökre 10 felnőtt egyed jut, amiket az orvvadászok lőnek agyon.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja Elrabolt emberszabásúak címet viselő jelentése szerint egy afrikai orvvadász úgy 50 dollárt tehet zsebre egy élő csimpánzért, a közvetítő viszont már 30-szor ennyit fog kérni érte. Ha a washingtoni egyezmény irataival viszik ki, az ára akár 20 ezer dollár is lehet. A gorillák még ennél is többet hoznak a konyhára: egy egészségügyi igazolásokkal rendelkező pár ára akár 300 ezer dollárra is rúghat.

Óvatos becslések szerint is évente 2800 főemlős – 64%-uk csimpánz – tűnik el a vadonból az illegális kereskedelem miatt.

Brutális bánásmód

A kínai állatkertekben elterjedtek az állatprodukciók. A csimpánzkölyköket jelmezbe öltöztetik, megtanítják őket biciklizni, rollerezni vagy éppen dobolni.

„Az egyre trükkösebb produkciókra éhes közönség szórakoztatására az idomárok új idomítási módszereket dolgoztak ki, amiben helyet kapott a majmok éheztetése, verése és megfélemlítése is," nyilatkozta Mang Ping, a Szocializmus Központi Intézetének professzora, az Állatkerti Figyelő egyik alapítója.

Sok országban betiltották vagy korlátozták az állatmutatványokat. 2010-ben Kína is javaslatot tett arra, hogy szüntessék be az állatprodukciókat a városi állatkertekben és vadasparkokban. Viszont ennek nem volt sok foganatja.

A szakértők szerint az állatkertek gondatlansága is nagyban rontja az emberszabású majmok túlélési esélyeit.

Az akár negyven évig is élő csimpánzok génjei 98%-ban azonosak az emberével. Hosszú terhesség után évekig gondozzák az utódaikat. Rendkívül társas lények, gyakran 20-40 fős közösségekben élnek.

Viszont néhány állatkertben szűk helyen, egyedül bezárva tartják őket, játékok nélkül. Ammann az efféle bánásmódot „kriminálisnak" tartja.

Zeng Yan viszont azt állítja, hogy a hatóságok már adatgyűjtésbe kezdtek az ország állatkertjeiben és vadasparkjaiban élő emberszabású majmokról, hogy orvosolják a kialakult helyzetet.

2013 júliusában a kínai kormány az állatkertek fejlesztésére vonatkozó dokumentumot bocsátott ki, amelyben ígéretet tett arra, hogy tíz éven belül a hagyományos állatkerti modellről egy modernebbre vált.

Az irányelv megköveteli minden állatkerttől, hogy új stratégiákat vezessen be, javítsa az elhelyezési és ellátási körülményeket, tiltsa be az állatok szerepeltetését és bántalmazását, illetve optimalizálja a populációkontrolt és az állatok egészséges bemutatását.

Tavalyi konferenciájukon a washingtoni egyezmény tagországai megegyeztek abban, hogy globális bejelentő-rendszert hoznak létre az emberszabású majmok illegális leölése és kereskedelme megfigyelésére. Ammann viszont szkeptikus a rendszert illetően: „Hogy lehetne a rókát megbízni azzal, hogy őrizze a tyúkólat és aztán beszámoljon a hiányzó csirkékről?" tette fel a költői kérdést.

A washingtoni egyezmény értelmében a tagállamoknak büntetést kell kiróni azokra, akik részt vesznek vadállatok illegális kereskedelmében, az érintett példányokat pedig el kell kobozniuk és vissza kell juttatniuk származási országaikba. Más kérdés, hogy a szakértők szerint ezt a kötelezettséget szinte senki sem tartja és tartatja be.