Júniusban a kelet-kínai tengerparti városban, Ningbóban (Ningpo) került megrendezésre az első Kínai–Közép- és Kelet-európai (KKE) Befektetési és Kereskedelmi Expó (China-CEEC Investment and Trade Expo), amelyen 26 magyar cég jelent meg. Az expón a kínai vásárlók tárgyalásokat folytattak a közép- és kelet-európai cégek képviselőivel, és több üzlet is köttetett.

Az expó megnyitóján jelen volt Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes, aki a Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar szerkesztőségének elmondta, hogy optimista a kétoldalú kapcsolatok jövőjét illetően.

„Nagyon izgalmasnak tűnik, fantasztikus ez a vásárcsarnok. És bízom abban, hogy nagyon sok látogató lesz, és nagyon sok üzletember fog majd rátalálni azokra a termékekre, amelyeket egyrészt Magyarország ajánl, másrészt a közép-kelet-európai országok ajánlanak Kínának. Fantasztikusak a lehetőségek, nagy a nyitottság, ki kell használni. Ismerjük egymást, szeretjük egymást, és így könnyű jó üzleteket kötni."

„A nyitás és az együttműködés bővítése, és az egy övezet, egy út közös kiépítése" – szólt az idei expó mottója. Szabó László kijelentette, hogy a magyar kormány támogatja az „egy övezet, egy út" programot.

„Ez egy fantasztikus lehetőség, és Magyarország elsőként írt alá hivatalos dokumentumot arról, hogy csatlakoztunk ehhez a mozgalomhoz. Ez múlt hét szombaton volt egyébként, ahol a kínai külügyminiszter és a magyar külügyminiszter urak aláírtak egy MOU-t, memorandum of understandinget, miszerint Magyarország aktívan részt szeretne venni ebben a folyamatban. Az első ilyen nagy, határokon átívelő kezdeményezés a Belgrád-Budapest vasútvonal lesz, ami ennek az új modern selyemútnak már része lesz. Azok az áruk, amelyek bejönnek akár a koperi kikötőn keresztül, akár a piraeuszi kikötőn keresztül, azok majd így el tudják érni Európát a magyar vasútvonalakon keresztül, tehát nagyon számítunk erre."

A „keleti nyitás" politikát Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezte. Célja az, hogy élénküljön a magyar és a kínai cégek közötti üzleti tevékenység, és egyre több magyar termék jelenjen meg a kínai piacon. A magyar cégek támogatására létrejött Magyar Nemzeti Kereskedőház nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakértője, Karsay Lilla is részt vett az expón.

„Van a keleti nyitás politikánk, ez már több éve zajlik. Ennek pont az a lényege, hogy ugyan Európában már megvetettük a lábunkat, de szeretnénk stabilan állni a keleti piacon is, és Kína ezért nagyon jó lehetőségeket tud kínálni, hiszen hatalmas piac. Egyébként a Magyar Nemzeti Kereskedőház is azért jött létre, hogy a magyar cégeket támogassa, és ezt összevonja a keleti nyitás politikájával, Ázsiával és Kínával különösen. Kína volt az egyik legelső azok közül az irodák közül, amelyeket megnyitottunk [itt Pekingben], és ezért nagyon nagy hangsúly fektetünk arra, hogy itt is tudjuk üzletelni."

Az expón részt vett 26 magyar cég élelmiszerekkel, borral és feldolgozóipari tevékenységgel foglalkozik. A vállalkozók kedvezően nyilatkoztak a kínai piac jövőjéről. Szabó János borkereskedelemmel foglalkozik.

„Magyar termékeket exportálunk Kínába, mert körülbelül két évig dolgozunk rajta, és most vannak az első megkeresések, az első tárgyalások, ilyen hosszú idő után. Kínát szeretnénk az első piacunknak, tehát Magyarország nagyon érdekes hely, hiszen a bor, a jó bor az ott kezdődik, hogy nagyon jó minőségi szőlőt kell hozzá tudni termelni. Nem elég csak napsütés és a víz, ahhoz kellenek az ásványi anyagok a talajból, tehát Magyarország igen kivételes helyzetben van, tehát vannak olyan eredmények, amelyeket máshol nem lehet megcsinálni, akár Franciaországot is említhetnénk, tehát össze lehet mérni. Sajnos nekünk van egy negyvenéves lemaradásunk, de most azt igyekszünk bepótolni."

Az expón felszólaló Simon Gábor, a Magyar Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) tisztviselője a magyar befektetési körülményről és előnyökről beszélt.

„Arányát és volumenét tekintve is egyértelműen Magyarországra érkezik a legtöbb kínai befektetés Közép- és Kelet-Európában. És hogy miért? Mivel miénk a legnagyobb kínai közösség, nagyon vonzó üzleti környezetet biztosítunk, a kétnyelvű kínai iskola az oktatás minden szintjén elérhető, a Bank of China több mint egy évtizede van jelen Magyarországon, és abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Budapesten található a kínai kereskedelmi minisztérium alá tartozó kínai nemzeti befektetési ügynökség (Invesment Promotion Agency of Ministry of Commerce, P.R China) kirendeltsége, amely Budapestről felel az egész régióért."