A Xinjiang Ujgur Autonóm Területen kívül a közép-kínai Hunan tartományban él a legtöbb ujgur, a hanokkal és más népcsoportokkal együtt immár 600 éve békességben. Ilyen hosszú idő elteltével, mára elvesztették néhány hagyományuk. Most állami és civil kezdeményezések is indultak, hogy visszaszerezzék kultúrájukat és vallásukat.

A Hunan tartományi Fengshu városában hatalmas kampány indult az ujgur tradíciók újjáélesztésére. A turistacsalogató, helyi gazdaságot fellendítő és etnikai sokszínűséget helyreállító akciót a legtöbb lakos jól fogadta, bár maradtak kétségek.

A Taoyuan megyei városban több ezer ujgur él, akik ősei Xinjiang keleti részéről költöztek ide több mint 600 éve. Több évszázadnyi alkalmazkodás után a helyi mezőgazdaságra alapuló életvitelhez és a han szokásokhoz, sajátos etnikai jellegzetességeik zömének nyoma veszett. Nem viselnek ujgur öltözéket és nem beszélik az ujgur nyelvet. Néhányan már muzulmán hitüket sem gyakorolják.

Mindazonáltal, könnyen meg lehet őket különböztetni a hanoktól, mélyen ülő szemük és magas orrnyergük révén. Néhány idősebb és középkorú férfi doppát visel, egy négyzet- vagy kör-alakú sapkát, ez a leglátványosabb jelképe az identitásuknak.

A helyi kormányzat rengeteget tett, hogy visszaterelje a járás lakóit az iszlám szokásokhoz, és felélessze az ujgur kultúrát: finanszírozták a mecsetek kibővítését, a hagyományos lakóépületek tatarozását és az ujgur nyelv oktatását.

Ma Boyi, a Taoyuani Iszlám Társaság elnöke szerint tavaly a járásból 160-an tértek meg.

Ugyanakkor a szélsőségesség elkerülése érdekében a helyi vallási vezetők és imámok azt hirdetik, hogy az igazi muzulmán szereti az országot és a pártot.

A szélsőségesség megakadályozása, az iszlám újjáélesztése

A 32 ezer lelket számláló Fengshu járása egy mindössze 30 perces buszútra van Changde-től, a legközelebbi nagyvárostól. A város 12 ezer lakója tartozik valamilyen kisebbséghez, köztük 7800-an ujgurok, 2300-an pedig huik.

Fengshu Taoyuan egyik legvirágzóbb járása. Az ujgurok második legnagyobb otthonaként nevet szerzett a megyének, hozzá pedig a felső szintű kormányzat támogatását.

A taoyuani kormányzat több lépést is tett népi kultúrája felélesztésére és a turizmus fejlesztésére.

2012-ben kezdték meg építeni a „nemzeti egység" parkját, a befektetés mértéke 480 millió jüan volt. Ez magában foglalta egy virágos, népi kultúrát bemutató kert létrehozását, a járási mecset kibővítését, házak átépítését hagyományos ujgur stílusban, valamint Jian Bozan (1898 - 1968), jeles kínai marxista történész otthonának renoválását.

A park a legutóbbi októberi ünnepek alatt 400 ezer látogatót vonzott.

A turisták beáramlása remek üzleti lehetőségeket teremtett Fengshuban. Befektetők is érkeztek a járásba, ahogy korábban másutt munkát vállaló fiatalok is visszaköltöztek. Még többen tértek vissza a muzulmán hitre. A falusiak felfedezték, hogy ujgurságuk növelheti a bevételeiket.

Ugyanakkor a megye kormányzatát is aggasztja a szélsőségesek felbukkanása, különösen nagy, ujgurokat érintő erőszakos cselekmények után, annak ellenére, hogy Fengshu történetében sosem voltak etnikai villongások.

„A 2009-es ürümcsi felkelés óta minden évben megjelenik néhány illető a mecsetben, ahol szélsőséges tanokat próbál hirdetni. Őket azonnal távozásra szólítjuk fel," mondta Jian Jianjun, Taoyuani Etnikai és Vallási Hivatal igazgatója.

„Meghívtunk szakértőket is, akik az imámok és iszlám vezetők számára a szocialista alapértékekhez kapcsolva magyarázzák a Koránt."

Az imámoknak, akiknek élvezniük kell a falu lakói zömének bizalmát, a vallási hivatalok vizsgáin és politikai felmérésén is sikerrel kell szerepelniük, tette hozzá.

A második haza története

A történelmi feljegyzések alapján a Jian vezetéknevet a Ming-dinasztia (1368-1644) Zhu Yuanzhang nevű császára ajándékozta a turpani Hala Bashi ujgur generálisnak, akit a 14. században küldtek Hunanba a lázadások leverésére és az ország déli határának védelmezésére. A Jian manapság gyakori vezetéknév a járásban.

A tábornok, családja, ujgur és hui katonái letelepedtek a vidéken.

A nomád és földműves kultúra összetalálkozása révén a leszármazottaik pedig megváltoztatták lakhatási, öltözködési és étkezési szokásaik, mesélte Kuang Libo, a changdei székhelyű Hunani Tudományegyetem professzora.

„A párás klíma miatt nem építenek már vályogházakat vagy tesznek fel faliszőnyegeket; a nők nem viselnek fátylat, mert nincsenek homokviharok," folytatta Kuang. „De felvesznek egy kendőt, ha a mecsetbe mennek."

Néhányan még az iszlámot is otthagyták a taoizmus vagy buddhizmus kedvéért.

Jian Xiangfu, Fengshu legnagyobb mecsetének igazgatója azt mondja, sokan kényszerültek elhagyni a hitük a háborúk és a kései Qing-dinasztia (1644-1911) állami muzulmánüldözése miatt.

Néhányan állítólag még a sertéshúst, vagy nem rituálisan levágott állatok húsát is megeszik. Jian visszautasította a vádakat: „Többnyire éhínségek idején fordult elő ilyesmi. És ezzel nem szegték meg a doktrínát, hiszen a túlélésük volt a tét."

Az iszlám tanok tiltják a vegyes-házasságokat. Fengshuban az ötvenes évek közepe előtt az ujgurok és huik főleg egymás között házasodtak, a legtöbbször unokatestvérek keltek egybe.

A fiatalok fokozatosan a csoportjukon kívül kezdtek párt keresni, hanokkal házasodni. Napjainkban a házasságok harmada már hanokkal köttetik.

A falusiak ellesték a hanoktól, hogyan művelhetik meg a rizsföldeket a holdnaptár segítségével, és elsajátították a tulajdon, őszinteség, becsület és gyermeki odaadás hagyományos konfuciánus értékeit is.

„De megőriztük a saját jó szokásainkat is. Nem iszunk, és nem űzünk szerencsejátékot," tette hozzá Jian Tao.

Újjáéleszt és újjáépít

Sok idős ember bízik abban, hogy utódaik követni fogják az alapvető muzulmán tradíciókat.

„Mikor a családi ünnepekre hazajönnek, engedelmeskednek a szabályoknak, pl. nem esznek sertéshúst. Ám mikor elmennek és már nincs felettük hatalmam, nem tudom ezt garantálni," számolt be a 75 éves Zhang Yijun.

A járás is elkezdett foglalkozni a kérdéssel. Az Ujgur és Hui Újfalu mecsete tanfolyamokat szervez a nyári szünet idején, hogy a falusiak megismerhessék a történelmüket, vallásukat és az egyszerű arab nyelvet. A fengshui általános iskola is fontolgatja, hogy felvesz egy ujgur tanárt, kétnyelvűvé teszi az oktatást.

„Az étkezéshez kapcsolódó szokásokat ápolni lehet a családban, de a nyelvet nem, mivel itt nincs olyan nyelvi környezet, mint Xinjiangban," magyarázta a kutató Kuang. „Különben is minden imát rituális megtisztulás előz meg, amire a fiataloknak aligha van ideje."

„A fengshui ujgur kultúra elhalványult valamelyest a han civilizációval és modernizációval folytatott interakció miatt, de az alapvető rituálékat még őrzik," jegyezte meg Kuang.

A nagy muzulmán ünnepek megünneplése mellett, hagyományos esküvőket és temetéseket tartanak, ahová meghívják az imámokat, elutasítják a tűzijátékokat és a fényűzést.

Kuang a kultúra kitartását a világ muzulmánjai erőteljes támogatásának tulajdonítja, illetve a kedvező kínai politikának.

Fengshu népcsoportjainak tagjai automatikusan 20 bónuszpontot kapnak az országos főiskolai felvételi vizsgán, és második gyermeket is vállalhatnak.

Ezen kívül hála annak, hogy „az ujgurok második hazája", Fengshu nagyobb figyelmet és anyagi támogatást kapott, mint a társai, jobb az infrastruktúrája is.

Kuang is hallott már olyan nőkről, akik nem hajlandóak a járáson kívülről házasodni, ahogy olyanról is, hogy a han-ujgur párok ujgur nemzetiségűnek regisztráltatják a gyermekeiket.