A Forbes magazin legújabb összeállítása szerint, körülbelül 91 ezer gazdag kínai települt külföldre az elmúlt 14 év során. A magazin azon kínaiakat tekinti gazdagnak, akiknek egymillió dolláros vagyonuk van az elsődleges lakásuk árán kívül. Az összeállítás szerint a legtöbben az Egyesült Államokba, Hongkongba, Szignapúrba és az Egyesült Királyságba költöztek.

Mért hagyja el ennyi vagyonos ember a kínai szárazföldet? A Hurun és a Visas tanácsadó cégek kutatása szerint a fő okoknak semmi közük a politikához. A milliomosok leggyakrabban a következő okokat jelölték meg, amelyek egyenként 20%-os súllyal estek latba: gyermekeik oktatása, környezetszennyezés és élelmiszer-biztonság.

Feltételezések szerint néhányan a törvénytelenül meggazdagodókat célba vevő korrupcióellenes kampány miatt készülnek elhagyni az országot. Őket senki sem fogja hiányolni Kínában, de a hatóságoknak nem szabad őket szökni hagyni.

Az Egyesült Államokban például amiatt fordul egyre inkább a közvélemény a szupergazdagok ellen, mert sokuk menekül a magasabb amerikai adók elől. Tehát a kínai társaikkal ellentétben, az amerikai gazdagok elsősorban „adóoptimalizálás" miatt vándorolnak ki.

Azonban a legtöbb távozni szándékozó gazdag kínai, különösen az első generációs milliomosok, tisztán, tehetségük és kemény munkájuk által szerezték vagyonukat. Ezek az emberek felbecsülhetetlen értékű vállalkozói tehetséget képviselnek, akik elengedhetetlenek Kína további felemelkedésében.

Persze nem mindenki hagyja el az országot azok közül, akik azt mondják, hogy szeretnék. Liam Bailey, a Knight Frank LLP kutatója a Barclays Reportban így fogalmaz: „A legtöbb ultra-magas vagyonú személy jövedelme valószínűleg jelenleg Kínában képződik. Tehát üzleti okokból aránylag közel kell maradniuk."

Bár ezek az emberek talán maradnak, de vagyonuk egyre nagyobb részét vihetik külföldre. A Hurun becslései szerint 2012 és 2014 között a gazdag kínaiak vagyonuk 16-19%-át fektették be külföldön. Sanghajban, Pekingben, valamint Jiangsu, Zhejiang, Shandong és Szecsuan tartományokban egyenként több mint ötvenezer olyan ember él, akik legalább 1,6 millió dollárt tudnak szabadon befektetni, Guangdong tartományban pedig egyenesen százezernél is több ennyire gazdag ember él.

2014-ben Kína a szolgáltatások tekintetében 198 milliárd dolláros külkereskedelmi deficitet halmozott fel, és ezt széleskörűen a tőkekiáramlás egy új csatornájának tekintik. Becslések szerint az idén várható 3-400 milliárd dolláros tőkekiáramlás akadályokat görgethet a kínai gazdaság gyors növekedése elé.

Kína óriási, 3700 milliárd dolláros valutatartalékkal rendelkezik. Victor Shih közgazdász azonban rámutatott, hogy a kínai háztartások legfelső 1%-a a valutatartalékok 2/3-ának megfelelő értékű vagyonnal bír. Amennyiben ők vagyonuk 30-40%-át külföldre vinnék, az ezer milliárd dollárral csökkentené az ország valutatartalékait.

Két fő ok, amiért a milliomosok el akarják hagyni az országot, az oktatási rendszer és a környezet, csak nagyon nehezen és hosszú távon javíthatók. Eközben a kínai kormánynak folytatnia kell korábbi erőfeszítéseit az átlagemberek szociális hálójának javításáért, emelve jövedelmüket és így fogyasztásukat is, ezáltal csökkentve a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ha csökkentik a nagy vagyonok kevesek kezében való koncentrációját, az kevésbé sebezhetővé is teszi Kínát az országot elhagyó gazdagok hatásaitól.