Shanxi tartomány székhelye nem mint idegenforgalmi célpont szokott a legtöbbször szóba kerülni. Nem, Taiyuan a levegőjéről nevezetes, de a levegője miatt sajnos leginkább csak a katasztrófaturisták kereshetnék fel. Hogy is lehetne másként, hiszen a „hegytől nyugatra" fekvő tartomány szénvagyonáról híres, és vajon hányan jártak Komlóra vagy Dorogra kirándulni akkor, amikor még bányászvárosok voltak.

A bányásztartomány székhelye azonban mégiscsak több milliós nagyváros, történelme pedig már jóval több mint 2000 éves, úgyhogy szó sincs arról, hogy ne lenne látnivaló Taiyuanben.

Itt van mindjárt a város jelképe, az Iker-pagoda, kínai nevén Shuang Ta. Ha stílusosan vasúttal érkezünk a tartományi székhelyre, akkor a főpályaudvarról akár gyalog is könnyedén elmehetünk a pagodához. Induljunk délkeleti irányba, nem tévedhetünk el, hiszen nem holmi aprócska épületekről van szó.

Igen, a nevéből is következően két pagodáról beszélünk, amelyek ha nem is úgy hasonlítanak egymáshoz, mint két darab 55 méteres, tizenhárom szintes, téglából épült tojás, azért messziről eléggé impozánsan egyformák. Főleg pedig ha szerencsénk van és elég füstködös a levegő, akkor aztán szép fényképeket lehet készíteni a háttérből sejtelmesen elősejlő szürkésfehér épületekről.

Eredetileg azonban nem Iker-pagoda volt a nevük, és még ma is sokan ismerik Yongzuo-templom néven az építményt. Annál is inkább, mivel nem egyszerűen csak két pagodáról van szó, hanem egy kolostor is van az épületek körül.

A yongzuo szó egyébként azt jelenti, hogy „örök boldogság", és mindenképpen érdemes eltöprengni azon, hogy miért nem volt elég jó ez az „örök boldogság" elnevezés, és hogy vajon az „iker" miért is tetszett jobban az átnevezőknek. És habár kínai viszonylatban nem igazán koros épületről van szó, válasz nincs az előző kérdésre.

Az mindenesetre biztos, hogy a Yongzuo-templom 1608 és 1613 között épült a Ming-dinasztia Wangli császárának parancsára egy Fodeng nevű szerzetes felügyeletével, mint már volt róla szó, teljes egészében téglából.

Érdekes, hogy ez a 17. század volt a legmozgalmasabb időszak a kettős pagoda életében. Ugyanis az alapításon kívül még egy jeles eseményt tud felmutatni a hely. A dinasztiaalapítást tervező Li Zicheng 1644-ben ugyanis szintén felkereste a kolostort és a mai turistákhoz hasonlóan természetesen fel is ment az egyik pagoda tetejére, sőt még versben is megörökítette élményét. Ez utóbbi sem tilos természetesen az idelátogatóknak.

Li Zicheng látogatása és irodalmi próbálkozása azonban sokkal jobban sikerült, mint a politikai karriert beindítani, hiszen mint ismeretes, végül a mandzsuk alapították meg a Qing-dinasztiát.

A pagodák mellett más látnivaló is van az Iker-pagoda-templomban, ugyanis a megalapítást jóval megelőző időkből származó sztéléket, vagyis feliratos köveket is őriznek itt. A legrégebbi a 4. századból származik.

A helyiek szerint áprilisban és májusban legérdemesebb felkeresni Taiyuant, így természetesen a pagodákat is. De a város jelképe minden körülmények között a város jelképe marad, ragyogó napsütésben és szmogban is.