Abe Sinzó japán miniszterelnök pénteki beszédében ugyan megemlítette a korábbi japán vezetők bocsánatkéréseit az ország háborús múltja miatt, azonban ő maga nem kért bocsánatot.

„Japán többször, ismételten kifejezte mély sajnálatát és őszinte bocsánatkérését a háború alatti tetteiért." – mondta Abe a második világháború végének 70. évfordulóján mondott beszédében. „Az előző kormányok által artikulált álláspont a jövőben is megingatlhatatlan lesz." – tette hozzá.

A japán miniszterelnök azonban azt is elmondta, hogy az országnak nem szabad hagynia, hogy a jövő generációi „bocsánatkérésre legyenek predesztinálva."

Abe elmondta, hogy az agresszió és háború nem lehet a nemzetközi viták rendezésének módja, és Japán mindörökké felhagy a gyarmati uralommal. Közvetlenül azonban nem említette Japán múltbéli agresszióit, és a háborút megelőző gyarmati uralmát.

Murajama Timiicsi miniszterelnök 1995-ös, mérföldkő jelentőségű beszédében világosan kijelentette, hogy „egy helytelen nemzeti politikát folytatva" Japán „gyarmati uralma és agressziója által óriási kárt és szenvedést okozott sok ország embereinek, különösen Ázsiában."

Abe Sinzó elmulasztotta közvetlenül megemlíteni az ún. komforthölgyeket is. Ez a japán eufemizmus arra a körülbelül kétszázezer nőre, akiket szexrabszolgaságra kényszerítettek a japán katonai bordélyházakban.

„Szívünkbe fogjuk vésni a múltat, amelyben sok nő méltósága és becsülete sérült a 20. század háborúi során." – mondta Abe.

Arról szólva, hogy Japán miért indította háborúit a múltban, a miniszterelnök nyíltan felvállalta történelmi revizionizmusát, a nyugati országok gyarmati gazdasági blokkjait okolva, amelyek nagy csapást jelentettek a japán gazdaságra. Abe szerint Japán emiatt alkalmazott erőszakot, hogy „kitörjön a diplomáciai és gazdasági patthelyzetből."

Abe azt is elmondta, hogy Japán modernizációját az a krízistudat váltotta ki, amit a nyugati hatalmak nyomasztó technológiai előnye és az Ázsia felé tartó gyarmatosító hullámaik keltettek.

Japán jövőjével kapcsolatban Abe azt állította, hogy az ország kitart a „pro-aktív pacifizmus" mellett, és együtt fog működni a közös értékeket valló országokkal, hogy hozzájáruljon a világ békéjéhez és jólétéhez.

Kína külügyminisztériuma és hivatalos médiája elégedetlenségét fejezte ki Abe Sinzó japán miniszterelnök beszédével kapcsolatban.

„Japánnak félreérthetetlen nyilatkozatot kellett volna tennie militarizmusáról és agressziójáról, háborús felelősségéről, és őszinte bocsánatkérését kellett volna tolmácsolnia az áldozat országok számára. Japánnak egyértelműen szakítania kellene agresszív militarista múltjával, ahelyett, hogy kitérne a fő elvi kérdésekben." – mondta Hua Chunying külügyi szóvivő pénteki sajtókonferenciáján.

A hivatalos Xinhua hírügynökség pénteki kommentárja szerint „Abe felvizezett bocsánatkérése megbukott az őszinteségi vizsgán," és „addig nem lesz lehetőség valódi megbékélésre Kelet-Ázsiában, amíg Tokióra úgy tekintenek, mint aki tagadja múltbeli bűneit."

A második világháború befejezésének 70. évfordulóján elmondott pénteki beszédében Abe Sinzó japán miniszterelnök fenntartotta a korábbi kormányok bocsánatkérését Japán háborús múltja miatt. Azonban kínai elemzők szerint Abe „úgy választotta meg szavait, hogy elkerülje Japán háborús agressziójának közvetlen beismerését a világnak."

Abe azt is elmondta, hogy Japánnak nem szabad engednie, hogy a jövő generációi „bocsánatkérésre legyenek predesztinálva."

Ma Sanyi, egy Hunan tartománybeli 90 éves háborús veterán elmondta: „Abe tetteit kellene néznünk, ahelyett, hogy csak a szavait hallgatjuk." – tudósított a Xinhua.

„A japán kormánynak el kellene ismernie, hogy hamis álláspontot képvisel a Diaoyu-szigetekkel kapcsolatban, tartózkodniuk kellene a Jaszukuni-szentély látogatásától, és abba kellene hagyniuk múltjuk szépítését az iskolai történelemkönyveikben." – foglalta össze Ma.

Hetven év telt el, „itt az ideje, hogy Japán mutasson egy kis őszinteséget." – mondta Ma.

„Mivel elmaradt a japán háborús agresszió és gyarmati uralom miatti közvetlen bocsánatkérés, ezért a Kínához hasonló országok szkeptikusak Abe őszinteségével kapcsolatban." – mondta Liu Jiangyong, a Tsinghua Egyetem Modern Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatóhelyettese a Global Timesnak.

Pak Gun Hje dél-koreai elnök szintén csalódottságának adott hangot, elmondva, hogy Abe beszéde „sok kívánnivalót hagyott maga után."

Egy szombati szöuli megemlékezésen Pak felszólította Abét, hogy ismételje meg Japán bocsánatkérését a szomszédos országok háborús megszállása során történt visszaélések miatt.

„A történelmet sosem lehet letagadni. A történelem tovább él a szemtanúk élénk beszámolói által." – mondta.