A kínai holdnaptár hetedik hónapjának hetedik napjára eső qixi, más néven duplahetes ünnep, a szerelmesek hagyományos kínai ünnepe. Idén augusztus huszadikára esett qixi.

A legalább 2600 éves legenda szerint Niu Lang egy árva tehenészpásztor fiú volt. Otthonában, ahol fivérének családjával élt, rosszul bántak vele, és sógornője végül el is űzte a háztól. Összes vagyona szegényes ruházata és egy öreg ökör volt.

Niu Lang azonban nem tudta, hogy az ökör valójában az ökrök istene volt, de mivel vétett az égi törvények ellen, büntetésül halandó ökörként kellett élnie. Az ökör egy alkalommal nagyon megbetegedett, és Niu Lang ápolásának köszönhetően maradt életben. Az ökör, hálája jeleként, bemutatta Zhinünek. Zhinü egy égi tündér volt, aki elszökött a mennyekből, hogy a földön, az emberek közt kalandozzon. Niu Lang (szó szerint: tehenészfiú) és Zhinü (szövőlány) szerelembe estek. Született egy fiuk és egy lányuk is, és boldog, idilli életet éltek: Niu Lang a földeken dolgozott, míg Zhinü otthon a gyerekeket nevelte és szőtt. Boldogságuk addig tartott, amíg a nyugati mennyek anyakirálynője meg nem tudta, hogy Zhinü egy halandóhoz ment hozzá. Azonnal az égbe rendelte Zhinüt, Niu Lang és gyermekeik pedig az ex-isten ökör hátán utána eredtek az égbe. Amikor Niu Lang már majdnem beérte szerelmét, az égi anyakirálynő kivette egyik arany hajtűjét, azzal megkarcolta az eget, és ott egy hatalmas folyó, a Tejút termett. A szétszakított szerelmesek a folyó két partjáról néztek egymásra, és gyermekeikkel együtt szakadatlanul folyt a könnyük. A földön a szarkák felfigyeltek a síró szerelmespárra. Megesett rajtuk a szívük, így tömegesen repültek az égbe, hogy hidat képezzenek az égi folyó felett. Az égi anyakirálynőt is meghatották a történések, és megengedte, hogy a szerelmesek minden év ugyanazon napján, hetedik hó hetedikén a szarkák hídján újra együtt lehessenek.

A Lant csillagkép Vega csillaga Zhinü, a Sas csillagkép Altair csillaga pedig Niu Lang, őket választja el az égi folyó, azaz a Tejút.

Történészek szerint a qixi ünnep körülbelül kétezer éve, a Han-dinasztia korában alakult ki. A Keleti Jin-dinasztia korából is találtak feljegyzéseket az ünnepről, a Tang-dinasztia korában pedig Taizong császár nagyszabású bankettet is tartott az ünnep alkalmából, ágyasai körében. Körülbelül ezer éve, a Song-, majd a Yuan-dinasztiák alatt kezdtek különböző tárgyakat árusítani qixi alkalmából a fővárosban. A vásári sokaság jelzi, hogy a qixi fontos ünnep volt akkoriban.

Szokás volt qixi éjjelén füzérrel díszíteni az udvart, ahol a ház hajadon vagy friss házas lányai áldozatot mutattak be Niu Langnak és Zhinünek: gyümölcsöt, teát, virágokat, és arcpúdert. Az áldozat bemutatása után a púder felét a tetőre szórták, másik felét pedig elosztották a ház lányai között. A hiedelmek szerint ezzel a lányok osztoztak Zhinü szépségében.

Egy másik hagyomány szerint a lányok szövőtűt dobtak egy vízzel teli edénybe. Ha a tű nem merült el a vízben, az azt jelentette, hogy a lány jól tud hímezni. Ilyenkor a hajadon lányok jó férjért imádkoztak, a fiatal asszonyok pedig mihamarabbi gyermekáldásért.

Kína néhány vidéki területén még mindig élnek ezek, és ehhez hasonló népszokások, a városokban azonban szinte már teljesen eltűntek. Helyettük a qixi egyre inkább a nyugati Valentin-naphoz hasonlóan telik, a virágárusok legnagyobb örömére.

Niu Lang és Zhinü története azonban továbbra is fennmaradt, és ma is az ünnep központi elemeként él tovább.