Zhenjiang Jiangsu tartományban található, ám mégsem a tenger, hanem a Jangce folyó jut mindenkinek az eszébe róla. Már csak azért is, mert a nevében is benne van Kína hatalmas folyamának elnevezése.

A Jangce déli partján levő település neve magyarul annyit tesz, hogy Őrhely a Jangcén. Nem is lehet vitás stratégiailag kiemelt szerepe, hiszen nemcsak a Jangce van Zhenjiangnál, hanem a Kína északi és déli részét összekötő, évszázadokon át központi szerepet betöltő mesterséges vízi út, a Nagy-csatorna is.

Ezek után nem is meglepő, hogy már jóval a Nagy-csatorna építése előtt, úgy 3000 éve, a Zhou-dinasztia idején is volt település Zhenjiang helyén, bár akkor még természetesen nem ezen a néven, hiszen a Zhenjiang név viszonylag újnak számít, még alig 900 éves.

A városba nem nyáron a legtanácsosabb menni, mint ahogy azt nagyon sok kínai város esetében már megszokhattuk. Ha nem kifejezetten a Jinshan-templomnál a kínai holdnaptár utolsó napján rendezett újévi harangszó miatt keressük fel a várost, akkor a tavasz és az ősz a legjobb évszakok, ha Zhenjiang szépségeiben akarunk gyönyörködni.

A szépségekből mindjárt ízelítőt is kaphatunk a Jangce és a Nagy-csatorna találkozásánál. Ha pedig felkeressük a természeti és mesterséges csodát, akkor ne feledkezzünk meg róla, hogy az első ópiumháború idején, jelesül 1842 júliusában olyan események játszódtak itt le, amelyekről még Engels is megemlékezett. Történt ugyanis, hogy az angolok úgy döntöttek, elfoglalják a Nagy-csatornát. No persze ez lehetetlen lett volna, viszont a csatorna kulcsfontosságú pontjának elfoglalásával ellenőrizni lehet a Nagy-csatornán áthaladó forgalmat. Az ellenőrzés itt természetesen leginkább leállítást jelent. Az angolok tudták, hogy a sok stratégiailag kiemelkedő hely közül Zhenjiang a legmegfelelőbb számukra. Hajóikkal meg is támadták a helyőrséget és bár a kínai katonák vitézül küzdöttek, egészen addig, ameddig lehetett, sőt még azon túl is, a haditechnikai fölény ellen nem volt esélyük. Meg nem adták azonban magukat, hanem hősi halált haltak. Ez a momentum keltette fel Engels figyelmét és erről írt méltató szavakat az imperialistáknak be nem hódoló kínaiakról.

Aki folyót mond, az mondjon hegyet is, tartja a kínai mondás. Márpedig Zhenjiangban nyugodtan mondhat, hiszen a város hegyei szintén a helyi nevezetességek közé tartoznak. Az Arany-hegy (Jinshan), a Beigushan, a Jiaoshan és a Déli-hegy (Nanshan) a leghíresebbek, és mindegyikhez tartozik park is, valamint ahogy az lenni szokott, pagoda is van a parkokon belül.

Minden hegy és park tartogat meglepetéseket, érdekességeket. Az Arany-hegyről a Kínát még a 19. század végén bejárt Lóczy Lajos is megemlékezett. Érdekes, hogy az ő idejében a Jinshan még a Jangce szigete volt, ma viszont már nem sziget.

Ahogy a Jinshan, úgy neve ellenére a Beigushan is inkább csak domb, viszont a folyóról nézve ez utóbbi hegyből hatalmas sziklafalat látunk, úgyhogy senki ne sajnálja a hegy nevet tőle. Annál is inkább, mert a sziklafalat a 6. században élt Wudi császár mondása díszíti. A császár éppen úgy csodálattal nézte a helyet, mint mindenki más is előtte és azóta is.