Kellemes hőmérséklet, lágy megvilágítás, dús növények... a megfelelő beltéri környezet felüdíti az embert. Kutatások szerint a megfelelő beltéri környezet nemcsak boldogabbá teszi az embereket, hanem a betegségekkel szemben is véd, miközben a testet is erősíti. Milyen az ideális szoba? Vegyük sorba az alábbi hat szempontot.

Hőmérséklet: 20°C

A szoba állandó hőmérséklete nagy fontossággal bír az egészség szempontjából. A legkellemesebb a 20 fok körüli hőmérséklet. E hőmérséklet mellett a test könnyen le tudja adni felesleges hőjét. A 20 fok egyben az alváshoz is a legmegfelelőbb hőmérséklet. 24 fok felett az alvás felületessé válik, az ember sokat forgolódik álmában. A 18 fok alatti alvás is megnehezíti a mély álomba merülést.

Páratartalom: 40%

Az alacsony páratartalom és a gyakori influenzás megbetegedések között szoros kapcsolat áll fenn. Amikor a beltéri páratartalom 40% alá süllyed, a por és a baktériumok könnyen a nyálkahártyához tapadnak, irritálva a torkot, köhögést váltva ki. Mindezek könnyen hörghuruthoz és asztmához hasonló légúti betegségeket eredményezhetnek.

Azonban a túl magas páratartalom sem egészséges, többek között hányingert, étvágytalanságot, idegességet, fáradságot, és szédülést is okozhat. Nyirkos, penészedő szobában élni továbbá növeli az asztmához és ekcémához hasonló, túlérzékenységgel járó betegségek kialakulásának esélyét a gyerekekben. A nagy páratartalmú helységekben a kórokozók is könnyebben szaporodnak.

Szellőztetés: naponta fél órát

Zárt térben elkerülhetetlen a levegő elhasználódása: konyhában, fürdőszobában, a szemetesben már egy éjszaka alatt is szennyezetté válik a levegő. A hosszú ideig nem tisztított szőnyegben, nem levegőztetett ágyneműben nagyon könnyen szaporodnak az atkák. A polcokon és bútorokon is egyre csak gyűlik a por, ezzel növelve a szobában a szálló por arányát is.

A beltéri levegőminőség javításának hatékony módja a szellőztetés. Mindennap 9-11 óra között és 14-15 óra között a legmegfelelőbb az idő a szellőztetésre. Ha kint szmog van, akkor minél kevesebbet szellőztessünk, és aközben is kapcsoljuk be a levegőtisztítót és a párásítót. Emellett havonta vagy félhavonta rendszeresen portalanítsunk, ezzel is csökkentve a szálló port.

Megvilágítás: maximum 90% fényerővel

A legtöbb otthonban lámpavásárlásnál csak a küllemre, esetleg még az energiatakarékosságra és a teljesítményre figyelnek, és figyelmen kívül hagyják az egészséges megvilágítás tényezőit, például a színhőmérsékletet és fényességet. Egy szobában a túl sok, túl fényes lámpa nemcsak energiapazarlás, hanem a szemet is irritálja, és könnyen hangulatingadozásokhoz is vezethet. Általánosságban, a nappali, a dolgozószoba és az étkező erősebb megvilágítást igényel, mint a háló és a konyha. A beltéri megvilágításnak puhának, egyenletesnek, és szemet nem bántónak, kevés árnyékot vetőnek kell lennie. Az állítható fényerősségű lámpákat legjobb, ha 60-80% között tartjuk, és maximum 90%-ig tekerjük fel.

A színekről szólva, legjobb elkerülni a színeit változtató lámpákat. A nappali, dolgozószoba és konyha fő lámpájához érdemes hideg fényű izzót vásárolni, míg a hálószobába, fürdőbe és a teraszra sárgás, meleg színű izzót érdemes venni. Egy-egy pont megvilágításához érdemes burás asztali lámpát választani, amely nem szórja minden irányba az infravörös fényt. Amennyire csak lehet, kevés tükröt és üveget kell a falakra tenni.

Szobanövények: tíz négyzetméterre kettő

A szobanövények nemcsak tisztítják a levegőt és növelik az oxigén arányát, hanem még nyugtató hatást is kifejtenek. Általában egy tíz négyzetméteres szobában két darab, másfél méter magas szobanövényt helyezhetünk. Helyezzük a növényeket az ablak mellé, és az felszívja a port, tisztítja a levegőt, véd a száraz levegő ellen és hatékonyan csökkenti a zajt is.

Napfény: legalább napi két óra

A napfény az élet elengedhetetlen feltétele. Kutatások szerint legalább napi két óra napfény szükséges. Egy világos szoba hangulatunkra és testünkre is nagy hatással van, különösen az idősek és a gyerekek esetén. A növésben lévő gyerekek testének a napvényben lévő ultraibolya sugárzás segít a kalcium beépítésében, erősítve a csontokat. Az idős emberek esetében a napfény segít megőrizni csontjaik szilárdságát.