Egy forró augusztusi napon a terhes Meirav Rene Shacked Peking 798 nevű művésznegyedében sürgölődött, hogy rendezvényén minden simán menjen. Heteken át küldözgette a meghívókat olyan kínai üzletembereknek, akik izraeli vállalatokkal akarnak együttműködni.

A Bevezetés az Izraellel való üzleteléshez című szemináriumot a Kínai Izraeli Kereskedelmi Kamara rendezte frissen felújított épületében. Körülbelül hatvan üzletember vett részt a rendezvényen, ahol a nagykövetség két tisztviselőjétől, egy izraeli bankártól, két ügyvédtől és az izraeli kereskedelmi föderáció egyik magas rangú munkatársától kaphattak választ kérdéseikre.

A Shacked által vezetett kereskedelmi kamara egy nonprofit szervezet, amit 2008-ban alapított a korábbi izraeli elnök, Simón Peresz Pekingben.

A kínai látogatókat az érdekelte, hogy számukra mit ajánlhat Izrael, és hogyan hozták létre pezsgő start-up és innovációs kultúrájukat.

„Nagyon lelkesek, és nagyon konkrét kérdéseik vannak. Tudni akarják, hogy milyen technológiákat kínál Izrael. Hogy hogyan lehet dolgozni Izraelben, milyen szabályok vannak érvényben a cégalapításra, regisztrációra, van-e kormányzati támogatás." – mondta Shacked.

Míg a legtöbb külföldi kereskedelmi kamara a pekingi üzleti negyed monolit acél és üveg felhőkarcolóiban található, az izraeli kereskedelmi kamara a 798-as területet választotta, ahol régi gyárépületeket alakítottak át galériákká és műtermekké.

„Pont ezért választottuk ezt a helyszínt, meg akarjuk mutatni Izrael kreatív és innovatív oldalait." – mondta Shacked.

A nagy méretbeli különbség ellenére Kína és Izrael között rohamosan bővül a kereskedelem és a befektetések.

„Izrael innovációjáról és erős kutatás-fejlesztéséről ismert, valamint víztisztító és mezőgazdasági technológiáiról. Kína és Izrael gazdaságai nagy mértékben kiegészítik egymást. Nemcsak a kereskedelem, hanem a kínai befektetések is rohamosan bővülnek Izraelben." – mondta Pan Guang, a Sanghaji Zsidó Tanulmányok Központjának dékánja.

Kína jelenleg Izrael harmadik legnagyobb exportpiaca. 2014-ben a kétoldalú kereskedelem értéke elérte a 11 milliárd dollárt, amelynek 30%-át tette ki Izrael Kínába irányuló exportja. Eközben Kína 300 millió dollárt fektetett az izraeli csúcstechnológiás termékekbe 2014-ben.

Májusban Izrael csatlakozott az Ázsiai Infrastruktúra Fejlesztési Bankhoz (AIIB), ami szintén jelzi, hogy Izrael hosszú távon szeretné erősíteni kapcsolatait Kínával.

„Izrael Kína egyik fontos gazdasági és kereskedelmi partnere a Közel-Keleten, az Egy Öv Egy Út kezdeményezés mentén." – mondta Pan.

Az Öv és Út a Selyemút Gazdasági Övezetre és a 21. Századi Tengeri Selyemútra, a néhány éve Kína által kezdeményezett nemzetközi kereskedelmi és infrastrukturális projektekre utalnak.

Korábban ez év folyamán Shen Danyang, a kínai Kereskedelmi Minisztérium szóvivője lemondta, hogy Izrael és Kína hatástanulmányt készítettek egy izraeli-kínai szabadkereskedelmi zóna létrehozásáról, a megvalósításról pedig még idén tárgyalások kezdődnek. A 2017-re várt jóváhagyást követően Izrael eltörli a kínai termékek 98%-ának vámjait, és ugyanígy tesz Kína is az izraeli termékekkel.

Zhejiang, Jiangsu, Shandong, Guangdong és Yunnan tartományok már több izraeli ipari parkot létesítettek, hogy elősegítsék az izraeli vállalatokkal való együttműködést. Az ipari parkok ingyen irodát, adókedvezményeket és egyéb támogatásokat ajánlanak.

„Nagyon jó, hogy Kína kész irodákat ajánlani. Azonban Izrael egy kis ország, sok kicsi, de pezsgő vállalattal. Ők nem engedhetik meg maguknak, hogy sok izraeli munkatársat tartsanak Kínában, hosszabb időn keresztül. Őket sokkal jobban érdekli termékeik és technológiájuk értékesítése." – mondta Mickey Mushinsky, a kereskedelmi kamara elnöke.

A kínai gazdaság jelenleg kritikus átalakuláson megy keresztül, és a nagyobb innovációs képességek kifejlesztése kulcsfontosságú e folyamatban.

Li Keqiang kínai miniszterelnök többször hangsúlyozta az Államtanács ülésein, hogy az innováció és a start-up vállalatok támogatása életbe vágó fontosságú. Li miniszterelnök elmondta, hogy a kínai emberek kimeríthetetlen kreatív potenciállal rendelkeznek a gazdasági fejlesztés terén.

Az innováció és a start-up kultúra pont az a két terület, ahol Izrael segíteni tud.

„Izraelben az innováció egy életstílus. Az innováció a növekedési motorunk. Az izraeli gazdaság már túlesett egy hasonló folyamaton, amin most Kína megy keresztül. Amikor Izrael Államot 66 évvel ezelőtt létrehozták, szocialisták voltunk. Tervgazdaságunk volt, ami végül a magánszektort is magába foglalta. Fejlesztettük iparunkat." – mondta Yaffa Ben-Ari, az izraeli Külügyminisztérium külgazdasági igazgatóhelyettese márciusi pekingi látogatása során a Global Timesnak.

A nyugati országokkal összehasonlítva, Izrael sokkal inkább hajlandó fejlett, polgári hasznosítású technológiával ellátni Kínát például az informatika, a gyógyászat vagy a vegyipar terén.

Kína igyekszik maga mögött hagyni az olcsó termékeket és vezető pozícióra törekszik a csúcstechnológiában. Izrael számos területen rendelkezik fejlett technológiával, piac és tőke tekintetében azonban már nem áll ilyen jól. Kína piaca óriási, és a szükséges termelési kapacitás is kiépült. Egy megkérdezett izraeli üzletember elmondta, hogy legnagyobb aggodalmukat nem a jogi bizonytalanság vagy a bürokrácia jelenti a Kínával való üzletelés során, hanem a kulturális és a hozzáállásban való különbségek.