A kínai vállalatok egyre inkább a külföldi befektetések felé fordulnak, ahogy a kínai gazdaság lassul. Ugyanakkor Kína jelenlegi külföldi befektetéseinek nagy része nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezeket a projekteket leállították, túllépték a határidőt vagy anyagilag veszteségesek. Szakértők szerint a külföldi tapasztalat hiánya és egyes országok politikai ellenállása jelenti a fő problémát.

1985-ben Hu Yaobangot, a KKB KB akkori főtitkárát látogatásra hívta Bob Hawke akkori ausztrál miniszterelnök Nyugat-Ausztráliába, a világ egyik legnagyobb vasérc bányájába.

Hawke visszaemlékezése szerint felvett a földről egy darab vörös vasérc követ és azt Hunak adta, aki csendben zsebébe süllyesztette azt.

Két évvel később, a Kínai Metallurgiai Import és Export Vállalat 40%-os részesedést szerzett a Channarban, a brit-ausztrál Rio Tinto bányaipari óriásvállalat leánycégében, ezzel megtéve Kína első modern kori külföldi befektetését.

Több mint húsz év telt el azóta, és a globális befektetési szcéna jelentősen megváltozott.

Tavaly Kína megelőzte az Egyesült Államokat, és Ausztrália legnagyobb külföldi befektetőjévé vált, 27,7 milliárd dollárnyi jóváhagyott kínai befektetéssel. Eközben Ausztrália szintén előrelépett a kínai befektetések célországai között, a második helyre.

A szép adatok ellenére a kínai vállalatok sok problémás tranzakcióba is futottak az országban. 2005 óta 46,8 milliárd dollárnyi kínai befektetés hiúsult meg Ausztráliában nem piaci okok miatt. Bizonyos becslések szerint a kínai külföldi befektetések több mint harmada megbukott, és csak egyharmaduk hozta be a beleölt pénzt. A problémás befektetések magas aránya jelzi, hogy Kínának még sokat kell tanulnia, mielőtt sikeres globális befektetővé válhat.

A kínai gazdaság lassulása várhatóan újabb löketet ad a kínai vállalatoknak, hogy külföldön is próbálkozzanak. 2015 első félévében harminc ország kötött százmillió dollárt meghaladó értékű szerződést kínai vállalatokkal, a China Global Investment Tracker szerint.

2005 óta 1100 milliárd dollárnyi kínai befektetés és építőipari projekt valósult meg világszerte.

A kínai vállalatok várhatóan növelni fogják külföldi befektetéseiket. Kína közvetlen tőkebefektetései GDP-jének 7%-át teszik ki. Ugyanez az arány az Egyesült Államokban 38%, Japánban 20%, Németországban pedig 47%. A következő öt év során Kína közvetlen külföldi befektetései várhatóan évi tíz százalékkal fognak nőni. Az amerikai Asia Society becslése szerint 2020-ra Kína külföldi befektetéseinek állománya meg fogja haladni a 2000 milliárd dollárt.

Az Earnest and Young Kína közvetlen külföldi befektetéseiről szóló jelentése szerint Kína figyelme a nyersanyagok felől egyre inkább a csúcstechnológia és a fogyasztó-orientált szektorok felé fordul. Ezt a jelentés a kínai vállalatok növekedésének, a gyorsuló gazdasági átalakulásának és Kína fejlődő külföldi befektetési érdekeinek tulajdonítja.

Bár a Kínából érkező pénznek egész biztosan mindenhol örülnek, néhány ország megvétózott bizonyos befektetéseket, és vannak, akiket aggaszt a kínai befektetések gyors bővülése.

2005 óta több mint 250 milliárd dollárnyi külföldi befektetés hiúsult meg a China Global Investment Tracker szerint.

A mexikói Közlekedési Minisztérium például 1,3 millió dollárral fogja kárpótolni a Kínai Vasútépítő Vállalatot, amiért elállt egy 3,75 milliárd dolláros nagy sebességű vasút szerződéstől.

A mexikói kormány tavalyi döntése a szerződés felbontásáról nagy érvágást jelentett a kínai külföldi befektetéseknek.

Míg Mexikóban legalább ígéretet tettek a kínai fél kárpótlására, Srí Lankában még mindig eldöntetlen egy projekt további sorsa. A Srí Lanka-i hatóságok tavaly felfüggesztették a kínai támogatású, 1,4 milliárd dolláros Colombo Port City projektjét, a megfelelő engedélyek hiányára hivatkozva.

Szakértők szerint azonban a hazai problémák jelentik az igazi gondot a külföldön befektetni szándékozó kínai vállalatok számára. Ezek közé tartozik a vállalatok tapasztalat- és kapacitáshiánya a külföldi befektetések terén.

A CITIC Pacific ausztráliai bányaprojektje kitűnően példázza azt, ahogy kínai vállalatok fejest ugranak egy-egy nemzetközi projektbe, alapos tervezés vagy világos stratégia nélkül.

2006-ban, amikor a nyersvas ára az eget súrolta, a CITIC Pacific 415 millió dollárt fizetett, hogy két milliárd tonna magnetit ércet bányászhasson Clive Palmer ingatlanmágnás földjén. A szükséges kikötő és bánya megépítésével a kínai Sino Iront bízták meg, a kitermelés 2009-ben indult volna.

Azonban több mint nyolc év elteltével, a projekt még mindig kivitelezési fázisában jár, az eredeti 3 milliárd dolláros költségvetésnek pedig már több mint háromszorosánál tartanak. Mivel a projekt jelentősen túllépte a költségvetést és a határidőket is, a kínai vállalat jogi csatározás elé néz ausztrál partnerével.

„A Sino Iron alábecsülte az ausztráliai infrastruktúra építés költségeit és kockázatait. Azt hitték, hogy olcsó kínai munkaerőt importálhatnak és ugyanúgy végig siettethetik a projektet, mint Kínában." – nyilatkozta név nélkül egy ausztrál könyvvizsgáló cég Kína igazgatója a Főnix Hetilapnak. Az igazgató szerint ez magyarázza a Sina Iron elképesztően alacsony, 1,75 milliárd dolláros árajánlatát.