A yulini kutyahús-fesztivál végén az éttermek és árusok azt mondták, hogy a portékájuk javarésze „fogyasztásra alkalmas kutyákat" tenyésztő farmokról származik, ahol általában több száz eb él. Viszont kiderült, hogy sok kutyatelep működik a megfelelő ellenőrző és karantén-eljárások betartása nélkül. Ráadásul a tenyésztők vakcinái, a húsfeldolgozó üzemek kemikáliái és egyes kutyabeszállítók által használt mérgek jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek a kutyahús-evés szerelmeseinek.

Du Hanzhongnak sose jutott eszébe, hogy nevet adjon a kutyáinak. Valószínűleg azért, mert általában 200 ebet tart. Vagy azért, mert tudja, hogy úgysem maradnak vele sokáig.

Ahelyett, hogy évekig hű társai lennének, Du kutyái 6, néha már 4 hónaposan eladásra kerülnek. A vasketrecbe zárt kutyákat lemérik, aztán felpakolják egy teherautóra.

„Amint kigördülnek a kapun, már semmi közöm hozzájuk," magyarázta nyugodtan Du, palástolva az elválás felett érzett szomorúságát.

Jól tudja, hol kötnek ki a kutyái. Vagy a kutyahús-feldolgozóban vagy egyenesen a helyi családok és éttermek asztalain – épp ezért fogott ebbe a vállalkozásba három éve északnyugat-kínai szülővárosában.

„2011-ben ellopták a kutyámat. Megmérgezték, de a testét valahogy mégis hátrahagyták. A szülővárosom fejletlen volt, sokan loptak kutyát, hogy a kutyahúsevő falusiaknak eladják őket," mesélte Du.

Ekkor döntött úgy, ő is beáll a sorba és tenyésztő lesz, hiszen az üzlet a kutyahús-evés körüli felháborodás ellenére is virágzik.

Ehető ebek

Nincsenek adatok arról, hány kutyafarm van Kínában. A keresőmotor csak a Shandong tartományi és északkelet-kínai telepeket dobja ki, annak ellenére, hogy a tenyésztők az egész országban megtalálhatóak.

Ugyanakkor a bennfentesek szinte mind egyetértenek abban, hogy nincsenek nagyüzemi kutyatelepek Kínában. Míg a sertéstelepeket több ezer disznót nevelnek, a legtöbb kutyafarmon kevesebb, mint 700 állat van.

„Nem lehet sok kutyát nevelni együtt. Hajlamosak a betegségekre, és egyetlen beteg állat az egész telepet veszélybe sodorhatja," magyarázta Fan Xiantao, a Fankuai kutyahús-cég, valamint a kutyahúsról híres kelet-kínai Peixian megye kutyafarm-szövetségének vezetője.

Fan maga nem tenyészt kutyákat 20 ezer négyzetméteres létesítményében. Mikor az őszközép-ünnep idején, a 8. holdhónap 15 napján, beindul a szezon a cége felvásárló-körútra indul a kisebb telepekre, sőt, magánházakhoz.

Ehető eb leginkább kétféle van: kínai vidéki keverékek, valamint a nagytestű kutyák, mint a kaukázusi juhászkutya vagy a tibeti masztiff keverékei. A dél-kínai telepeken a kisebb, izmos kínai kutyákat kedvelik, az északiak inkább a nagytestű, zsírosabb ebekre voksolnak.

A kutyatenyésztők nem szeretik a látogatókat a telepen. Tartanak attól, hogy aktivisták célpontjává válnak, vagy egy helyszíni riport rontja az üzletet, de fényképekkel szívesen szolgálnak.

A fotók tanúsága szerint a kutyákat vagy ketrecekben vagy ólakban tartják. Átlagosan 1,5 négyzetméter jut egy állatnak, gyakran kénytelenek megosztozni a ketrecen vagy ólon. A vadabb kutyák saját ketrecet kapnak.

Néhány farmon az állatok napközben az udvaron szaladgálhatnak.

A tenyésztők szerint egy kutya felnevelése nem kerül sokba: az étel napi 1 jüan körül van, az egyszeri oltás 10 jüanba kerül. Mivel a piacon nincs speciális kutyaeledel, a legtöbben azzal etetik őket, amihez a legkönnyebben hozzájutnak: búzakorpával, kukoricával vagy szálas takarmánnyal.

Ahogy a sertések, a kutyák is 4-6 hónaposan érnek meg a levágásra. Mivel sok tenyésztő 2 hónaposan veszi meg a kutyákat, általában 4 hónapnál is kevesebbet időznek a telepen. Ha tovább tartják őket, oda a profit.

Egy átlagos kínai keverék 4 hónaposan 10-15 kilót nyom, a nagyobb kutyák akár 20 kilósak is lehetnek. Kilónként 20-32 jüanért kelnek el, vagyis Du a 200 kutyáján úgy 90 ezer jüant kereshet.

Kutyavilág

Yan Chen tavaly vágott a kutyatenyésztésbe a Guangxi Zhuang Autonóm Területen.

Itt a nyári napfordulót is kutyahús, licsi és tömény szeszesitalok fogyasztásával ünneplik meg, amiért nem kevés kritika zúdult rájuk idén. Yan 60 ezer jüant keresett az ünnep alkalmából azzal, hogy száz kutyát értékesített az ünnepi lakomák beszállítóinak.

„Minél többet zúgolódnak az aktivisták, annál több pénzt keresünk," mesélte egy yulini kutyahús-árus. A hús ára a tavalyi 44 jüan/kilóról idén 50 jüanra emelkedett.

Jelenleg úgy száz kutya van Yan telepén. Ám mivel a kutyahús egyre népszerűbb szülővárosában a fiatalember azt tervezi, ezerfősre bővíti az állományt.

Míg Yan álma megvalósításán dolgozik, mások kiszálltak az üzletből.

Mégis a vidéki kutyalopások riasztó gyakorisága az, ami miatt sok aktivista elítéli a kutyaevést, hiszen túl sok család kedvence esett áldozatul a kutyadílereknek.

Az Animals Asia hongkongi civil szervezet négyéves vizsgálata is azt támasztotta alá, hogy a fogyasztásra kínált kutyahús zöme lopott házi kedvencektől vagy kóbor állatoktól származik.

Kockázatos csemege

Mások a kutyahús-fogyasztás biztonságosságát kérdőjelezik meg, főleg, hogy a lopott kutyák zömét megmérgezik.

Áprilisban a huzhou-i hatóságok egy 26 fős kutya-tolvajbandára csaptak le, akik több mint 140 ebet mérgeztek meg. A lefoglalt öt tonna kutyahúsból 1400 adag ételt lehetett volna készíteni. „Az állatokkal ciánnal végeztek. Az ilyen hús fogyasztása ártalmas az emberi egészségre," nyilatkozta Wang Quande, az üggyel megbízott rendőrtiszt.

Azt is kiemelte, hogy az ártalmas vegyi anyagok talán nem tűnnek el teljesen a magas hőmérsékleten feldolgozás során, és még az állítólag tenyésztelepen nevelt ebek húsában is maradhatnak az emberi egészségre káros vakcina-maradványok.

„Mivel a kutyahús nem része az általános étrendnek, az oltások sem alkalmasak a fogyasztásra. Majd még elválik, milyen hatással lesznek a vakcinák az emberekre," tette hozzá.

A kutyafarm-tulajdonosok szerint az oltások könnyen beszerezhetőek. Legalább három betegség ellen beoltathatják őket, köztük szopornyica ellen is, ami sok telepet fenyeget. Mások egyebek, pl. veszettség ellen is beoltatják az állatokat.

Az oltások ára 7-10 jüan között mozog. Sokan saját maguk adják be az oltást, vagy állatorvost kérnek meg rá. Néhányan még a jóval képzettebb karantén-felügyelők borsosabb szolgáltatásait is igénybe veszik.

Több teleptulajdonos is elismerte, hogy a kutyákat karantén-engedély nélkül szállítják el a feldolgozóba vagy az étterembe, mivel a kutyanepperek nem akarják kifizetni az engedély díját.

Páran hozzátették, hogy engedély csak akkor kell, ha az ebeket más tartományi szintű régióba viszik, mások azt állították, hogy a beoltott állatoknak könnyű engedélyt szerezni.

Egy kutyahús-feldolgozó fejeként Fan nagyobb figyelmet fordít a karantén-eljárásokra a biztonság szavatolása érdekében. Minden megvásárolt ebet megfigyelnek egy ideig, mielőtt levágnák, aztán a karantén-felügyelők vizsgálatán esik át.

„Egyelőre nincs az iparág egészét standardizáló politika, a mezőgazdasági hatóságok pedig eddig nem fordítottak elegendő forrást jobb kutyaoltások kifejlesztésére. De azért mi minden tőlünk telhetőt megteszünk az élelmiszerbiztonság szavatolására," szögezte le Fan.

Du szerint a kutyahús-evés még egy jó darabig olyan lehet, mint autóval útnak indulni. „Be kell kötni a biztonsági övet, bár azt sose lehet tudni, valóban balesetet szenvedünk-e."