Az Egyesült Királyságban egyre idejétmúltabbnak tekintett komornyikok iránt hatalmas a kínai kereslet. A közvetítőügynökségek nehezen tudják kielégíteni tehetős ügyfeleiket, akik körében a komornyikok jelentik a legújabb, Ferrarikkal és Birkin-táskákkal egyenértékű státusszimbólumot. A leendő házvezetők több tízezer jüant költenek arra, hogy megtanulják, hogyan szolgálják ki megfelelően a jobb élethez szokott honfitársaikat. A munka fő vonzereje természetesen a magas fizetés.

„Ne feledjék, hogy az ügyfél egészsége a legelső, olyan receptekkel kell előállnunk, amik jót tesznek az egészségüknek," magyarázta 30 diákjának egy oktató egy kelet-pekingi tanulókonyhában.

A hallgatók többsége lila egyenruhát és kötényt viselő nő. A 38 éves Hunan tartományi Qiu Lanying figyelmesen hallgat és bólogatva jegyzetel.

Itt, Peking legnagyobb komornyikközvetítő cégénél oktatják etikettre, főzésre, takarításra és alapvető menedzseri képességekre a város krémjének kiszolgálására törekvő embereket. Qiu 11874 jüant fizetett a négyhetes kurzusért, amit jó befektetésnek tart. Az interneten és az oktatóktól olyan információkat szerzett, hogy a házvezetők havi fizetése 10-20 ezer jüan körül mozog, a legjobbak pedig Pekingben akár 35 ezer jüant is elkérhetnek, egyéb juttatásokkal megspékelve. Ez több, amit a nagyvállalatok kezdő menedzserei megkeresnek.

Hatalmas a verseny a jelöltek között. A tanfolyam után féléves gyakorlaton kell részt venniük a cég központjában, egy jövőbeli munkaadóik otthonára emlékeztető villában, mielőtt kiválasztják a legjobbakat, és gyakran csoportosan útnak indítják őket az ügyfelekhez.

„Minden csoportban egy főkomornyik, egy segéd, egy takarító, egy séf és egy sofőr van. Az éves díj általában 700 ezer jüan körül van," mesélte Liu Yang, a Meiyu otthoni szolgáltatásokat nyújtó cég vezérigazgatója. „Olyan sok felkérést kapunk, hogy nehezen tudjuk kielégíteni a növekvő keresletet. Teljesen megszokott, hogy az ügyfeleknek egy hónapot kell várnia arra, hogy komornyikot találjunk nekik."

A Heilongjiang tartományi Liu, 2003-ban egy svájci főiskola hoteligazgatási szakának elvégzése után alapította a Meiyut, amivel a gazdag kínaiak elegáns, képzett háztartási alkalmazottak iránti egyre növekvő igényét szerette volna kielégíteni. Ügyfelei az ország legtehetősebbjei közül kerülnek ki, főleg ingatlanfejlesztők és üzlettulajdonosok, akiknek az egyszerű háztartási alkalmazottak már nem felelnek meg.

Egy új régimódi koncepció

Míg a Meiyu hazai szempontból közelít a háziszolgákhoz, a hollandiai székhelyű Nemzetközi Komornyik Akadémia az eredeti európai komornyikképzést hozza el Kínába. Az iskola egyetlen külföldi tagozata tavaly júliusban nyílt meg a szecsuani Chengduban. 40 ezer jüant kérnek egy hathetes képzésért, eddig 47 végzőse volt az akadémiának.

Itt minden diák hagyományos háromrészes komornyik-egyenruhát kap, két, mandzsettás fehér inggel és négy pár fehér kesztyűvel. A tandíjban foglaltatik még egy nagy bőrönd, nadrágtartó, nyakkendő, karszalag és zsebóra is az egyéb kiegészítők mellett.

„A kínai gazdagság növekedése egyértelműen hozzájárul a komornyikok iránti kereslet növekedéséhez. Az itt születő milliomosok nagy száma miatt potenciális ügyfélkörünk is egyre növekszik," magyarázta Thomas Kaufmann, a Nemzetközi Komornyik Akadémia kínai képzési igazgatója.

A 2014-es Hurun vagyonbeszámoló szerint 2013 végére a kínai milliomosok, vagyis a 10 millió jüannál több személyes vagyonnal rendelkezők száma elérte az 1,09 milliót, 40 ezer fővel emelkedett az előző évhez képest. Közöttük 67 ezer volt a 100 millió jüannál magasabb személyes vagyonnal rendelkező szuper-gazdagok száma.

A Hurun jelentés alapján a szuper-gazdagoknak általában négy autójuk van, az otthonaik átlagosan 20 millió jüant érnek. Borokat, kínai kalligráfiákat és festményeket gyűjtenek, külföldön vagy finom teákat kóstolva kapcsolódnak ki. A golf a kedvenc sportjuk, 14%-uknak saját orvosa van.

A legújabb trend a házi komornyik felvétele, ugyanolyan státusszimbólum, mint egy Birkin-táska, Ferrari vagy Patek Philippe óra.

Ám nem minden munkaadó érti meg a foglalkozás lényegét. Egy modern komornyik már inkább személyi asszisztens, aki vezeti a háztartást, utasításokat ad a séfnek, takarítónak és a többi alkalmazottnak, lefoglalja munkaadója útjait és segédkezik a rendezvényszervezésben.

Kaufmann említett pár ügyfelet, akik inkább pincérként használják a komornyikot: a ház ajtajában áll, kinyitja az ajtót, felszolgálja a teát, vacsorát, ebédet – és ennyi. „Ezzel csak elveszegetik a komornyik nagyszerű képességeit," tette hozzá.

Éppen ezért az akadémia már nem csak komornyikokat képez, az ügyfeleknek is megtanítja, hogyan hozhatnák ki a legtöbbet a befektetésükből.

Odafent és odalent

A komornyiklét azzal jár, hogy az ember megfigyelheti, és bizonyos mértékig irányíthatja Kína leggazdagabb otthonainak életét. Ez elképesztő élmény a javarészt vidéki megyékből és kisvárosokból származó új házvezetők számára.

Yang Xuping, a Meiyu képzési osztályának igazgatója, maga is egykori komornyik azt mesélte, karrierje kezdetén teljesen megdöbbentette, milyen lazán kezelik a munkaadói a pénzt.

„Néhányuk több ezer jüant költött gyerekruhákra, mikor vásárolni ment. Többet, mint én egy hónapban kerestem akkoriban," részletezte.

Yangnak tetszett, ahogyan felnyitotta a szemét a gazdagok szolgálata. „Néhány ügyfél háza olyan, akár egy kiállító-terem," jegyezte meg. Dolgozott korábban egy több mint 2000 négyzetméteres, úszómedencés házban, látott már belső akváriumokkal, limitált kiadású háztartási berendezésekkel, egymillió jüanos bőrkanapékkal berendezett otthonokat. A ritka borokkal és antikvitásokkal tömött termek, és a designer ruháktól roskadozó beépített szekrények sem mennek ritkaságszámba a tehetősek otthonaiban.

A házvezető-képzés során Liu Yang gyakran viszi el ígéretes diákjait a pekingi elegáns bevásárló-központokba, hogy megismerkedhessenek a luxusmárkákkal és logóikkal.

„Mikor a munkaadó az Armani kabátját kéri, legalább azt érteniük kell, miről beszél," magyarázta.

Mivel már egy évtizede a szakmában van, Yang Xuping most már nyugodtan és összeszedetten beszél a foglalkozásról, csak akkor csillan fel a szeme, mikor felidézi komornyikként töltött napjait.

„Szívesebben dolgozom házvezetőként, mint oktatóként, jobban kielégít," vallotta be. Két évig volt komornyik, miután Liu Yang kinevezte a cég oktatójának az egyre nagyobb kereslet miatt.

Bizonyos határok

Ám, a munka szigorú szabályokkal is jár. Yang szerint a komornyikoknak fontos tisztában lenniük azzal, mit engedhetnek meg maguknak.

„Az ügyfelek talán családtagként kezelik az embert, de józanul kell szemlélni, kik vagyunk," szögezte le Yang. Egy vacsorai jelenetet hozott fel példának. „Bár az illemkódexünk ellenzi, a munkaadó családja olykor ragaszkodik ahhoz, hogy velük együnk. És ők mind tengeri uborkát esznek. Mit kell tennünk ilyenkor? Tartózkodnunk kell ettől a finomságtól. Nem eszünk olyasmit, amit nem tisztünk megenni, nem mondunk olyasmit, amit nem tisztünk mondani."

Vannak olyan helyiségek is a házban, ahová még egy komornyik sem léphet be.

„Például, nem megyünk a régiségeknek otthont adó szobákba, vagy oda, ahol az ügyfelek Buddhához imádkoznak. Vannak egyéb, specifikus szabályok is: az egyik családnál az ügyfél kikötötte, hogy a hálószoba és az imaszoba ajtajának sosem szabad ugyanakkor nyitva lennie."

Kaufmann szerint a hűség és diszkréció a legfontosabb a kínai házvezetők számára. Bár ezek egyetemesen elvárt jellemvonások, a kínai ügyfelek többször említik ezeket, valószínűleg azért, mert még mindig nem teljesen tiszta a komornyikok szerepe.

„Komornyikként sokat megtudunk a munkaadónkról. Nagyon fontos, hogy megbízhasson bennünk, abban, hogy nem fecsegünk arról, kinek dolgozunk, és mi folyik a házban," hangsúlyozta Kaufmann.