Teli van ellentmondással Gao Yanmin története: azé az elrabolt asszonyé, aki végül tanítónő lett Hebei tartomány egyik hegyi falujában, alig 200 km-re Peking szívétől. A nő védi a férfit, aki megvette és a fiát is, aki házasságra kényszerítette, bezárta és megverte. Két terhesség után nem maradt esélye új férjet találni, ezért maradt. Azzal próbált értelmet adni az életének, hogy tanítói állást vállalt a faluban.

A nő kálváriája először 2006-ban kapott szárnyra, 12 évvel azután, hogy eladták egy férfinak Xia'an falujában. 2007-ben a leginspirálóbb hebei személyiségek között ünnepelték. 2009-ben Egy elrabolt asszony története címmel film készült az életéről. 2013-ban pedig beválasztották a legjobb vidéki tanárok közé.

Ám a kitüntetések és a film reflektorfénybe is lökték Gaót. A film rendezőjét és a díjakat odaítélő bizottságokat azzal vádolták meg, hogy elbagatellizálnak egy bűntényt, az áldozatokat pedig arra biztatják, hogy hódoljanak be a sorsuknak. Sokan vélték úgy, hogy a helyi hatóságok és a média szégyentelenül példaképnek állítja be az asszonyt, miközben tudomást sem vesznek a szenvedéseiről és az emberkereskedelem kizsákmányolásáról.

Míg sokan úgy gondolják, Gaónak igazságot kellene szolgáltatni, az érte 2600 jüant fizető apósát és férjét pedig börtönbe kellene zárni, a 39 éves nő azt kérte, hagyják békén őt és a férfiakat.

A kopár hegyek és sziklák között, egyszerű téglaviskóban élő Gao arra panaszkodik, hogy a rendőrök váratlan felbukkanása és a riporterek megkeserítik az életét. Szerinte az őt fogságban tartó, megerőszakoló és eladó kereskedők a bűnözők, nem az apósa és a férje.

Értetlenség

Gao közönyös reakciója csalódást okozott néhány netezőnek. Bár sokak szerint nem helyes háborgatni, mások tudatlannak tartják, aki nem érdemel részvétet. Vannak, akik szerint Stockholm-szindrómában szenved, mikor is a túszok pozitív érzéseket kezdenek táplálni fogva tartóik iránt, akár még védelmezik is őket. Li Sipan, a Nők Ébredése Hálózat guangzhoui nőjogi civil szervezet igazgatója szerint könnyű a neten osztani igazságot.

„Nem tisztességes a körülmények ismerete nélkül hibáztatni Gaót," magyarázza Li. „Megszokott Kínában, hogy a nők kompromisszumot kötnek és áldozatot hoznak a gyermekeikért, még ha a házasságuk boldogtalan is."

Gaót is aggasztja, milyen hatással lesz ez a figyelem a gyerekeire, 18 éves lányára és 15 éves fiára.

A 18 éves Gaót 1994-ben a shijiazhuangi vasútállomásról csalta magával két nő, akik jó munkát ígértek neki. Később eladták három férfi emberkereskedőnek, akik egyike megerőszakolta. Xia'an falujában kikönyörögte egy idős férfitól, hogy vegye meg, később ő kényszerítette házasságra a fiával.

A mintegy 400 lelket számláló faluba 30 nőt adtak el emberkereskedők. A felük megszökött. A Nanningból származó 54 éves Li Guifang maradt. Több mint 30 éve él már a faluban, de még mindig szülőföldje dialektusát beszéli.

A földműves-lét viszontagságaitól szabadulni vágyó Linek az emberkereskedők azt ígérték, hogy gazdag férjet találnak neki. Viszont Xia'an még a szülőfalujánál is szegényebb volt. Ennek ellenére nem térhetett haza, mert teherbe esett.

Veszélyek és megpróbáltatások

Li Sipan szerint Gao sohasem törődött bele a sorsába, igyekezett kivívni családja és a falu tiszteletét.

A róla készült film szerint a férje nem kényszerítette a házasságra, a család jól bánt vele és sosem gátolták meg abban, hogy elmenjen. A falusiak tisztelték az oktatás iránti elkötelezettségét és rohantak vért adni, mikor egy szakadékba zuhant. Mikor az anyja és barátja elmentek érte, Gao nem volt hajlandó velük tartani, mert vissza akarta fizetni a közösségnek, amit kapott. Az igazság azonban egész más.

Miután hozzákényszerítették írástudatlan férjéhez, megpróbált megszökni, majd öngyilkosságot elkövetni. Az első évben nem tehette ki a lábát a házból. Ám fokozatosan megbékélt a helyzetével és két gyermeket is szült. 1995-ben meglátogathatta a szüleit Henanban, de ők azt mondták neki, menjen vissza Hebeibe: „A férjed családja az asszonyt és a pénzt is elvesztené." „Nem könnyű újra férjet találni, ha már nem vagy szűz." Ennyit kapott útravalóul.

2001-ben Gaót, aki alsó-középiskolai végzettségével a legtanultabb ember volt Xia'anban, meggyőzték, hogy legyen a falusi általános iskola tanára.

A shijiazhuangi Yanzhao Metropolis Daily adta közre először Gao történetét 2006 májusában. Később rengeteg médium készített interjút vele, az adományok is özönleni kezdtek.

Állítólag a férje többször már nem verte meg, miután híres lett. Bár a nő barátai nemrég elárulták, hogy a férfi még mindig megveri, ha veszít a szerencsejátékon. Ám Gao tagadja mindezt, szerinte az első pár évben elkerülhetetlenek a konfliktusok a házastársak között.

Gao az adományokat a falura költötte: utakat épített, diákokat és időseket támogatott belőle. Ám a kedvességét nem hálálták meg. Néhányan azzal vádolja, hogy kisajátítja az adományokat. Mások szerint a figyelem besározta a falu nevét, így a fiatal férfiaknak még nehezebb feleséget találniuk.

Gao több mint 20 kisiskolással foglalkozik a faluban, amiért havi 600 jüant kap. Bántónak érzi ezeket a vádakat, hiszen a járás már 2006-ban létrehozott egy alapítványt, ami a falunak szánt adományokat kezeli.

A szegénység, irigység, tudatlanság és a jogi ismeretek hiánya egyaránt tehet arról, hogy a falusiakat hidegen hagyja Gao sorsa.

A jog

„Kár, hogy a legtöbben Gaóval foglalkoznak, és megfeledkeznek a jogi oldalról," mondta Li Sipan. Az 1997-es kínai büntetőtörvény kimondja, hogy azokat, akik emberkereskedőktől vásárolnak meg személyeket, akiket aztán nem hagynak távozni, 3 évig terjedő börtönbüntetéssel lehet sújtani.

„A valóságban ritkán vonják felelősségre a vevőket, még a másokat fogva tartókat sem," jegyezte meg Li. „Ráadásul Gao ügye 1997 előtt történt, így a férjét és apósát nem lehet letartóztatni."

Sok netező haragja zúdult a „leginspirálóbb hebei személyiségek" és „a legjobb vidéki tanárok" versenyét meghirdető Yanzhao Metropolis Daily-re, valamint a film rendezőjére és főszereplőjére.

Li Yang a 2007-es Vak hegy című film rendezője, ami arról szól, hogyan rabolnak el egy főiskolást és adnak el feleségnek Shaanxi tartomány egyik hegyi falujába. Ő is bírálta a rendezőket és producereket, amiért a valóságtól elrugaszkodott filmeket készítenek. „Az igazság mindig brutális. A közönség inkább érezze azt, hogy a film kegyetlenebb a valóságnál, semmint arról panaszkodjanak a szépelgő filmek megtekintése után, hogy az élet sokkal borzalmasabb," szögezte le Li.

Számít a szüzesség

Li Lijuan, Gao barátja szerint hiba cinikusan tekinteni a nő kedvességére. „Gao elmehetett volna, mielőtt kitüntetik. De azt mondta nekem, hogy nincs szíve itt hagyni a diákjait," magyarázta Li. „Megérdemelte a kitüntetéseket, a története pedig sokakat arra ösztönözhet, hogy támogassák a vidéki oktatást."

Ám úgy véli, a helyi hatóságok hanyagul kezelik az emberkereskedelmet. „Nálunk még a falu vezetője is vett gyerekeket. A rendőrség pedig szemet hunyt felette," kesergett.

A vita bővítette az emberkereskedelemre vonatkozó ismereteket, állította Li Sipan, amihez a nők jogainak alaposabb ismerete és a közösségi média egyaránt hozzájárult. A közvéleményt viszont még mindig formálni kell az emberkereskedelem, a családon belüli erőszak és a nők jogai tekintetében, hogy a szomszédok, szociális munkások, falusi elöljárók és a rendőrség azonnal beavatkozzon az ilyen ügyekben, vallja Li.

„Ám amíg ekkora jelentősége van egy nő szüzességének, a Gaóhoz hasonló áldozatoknak kevés esélye van arra, hogy segítséget kapjanak és kiszabaduljanak."